Ott tartottam, a múltkori levelemben, hogy barnakőszén lepárlás. Ezzel nem hagyott békén Gyombolai tanár úr (később elment dolgozni Vácra, a Fortébe). Hiába kaptam egy  ötöst a kis előadásomra, amit az alkaloidokról tartottam. Szerinte ezeket, a nem szeretem részeket is tudni kell. Végül csak kaptam…

mert, hallottam én arról hogy ne kívánd felebarátod feleségét—ja—jószágát se —de én nem vagyok perverz—bocsika—nem pervez az ijesmi hanem kver—elfogadott—mondhatni hétköznapi dolog—hát nálam nem—én el se tudom képzelni hogy egy jószággal—mit akartam ebből kihozni—mondom—én akinek a feleségét…

No hiszen, ha ilyen haikuk lennének fenn, mint amilyet Te a következő módon mutattál be: "Érdekes a belső ritmusa, alliterációja (belső ríme), csattanószerű befejezése." akkor rendben is lenne. Bévallom Néked töredelmesen, hogy sajnos sok olyat olvastam, amire az a jellemző 5-7-5, és gondolati…

Minek utána eldőlt a kérdés, hogy nem alakul meg a szextett, Cincin zavartan nézegetett körbe. Elsősorban magán, de a kocsmában is. E közben látta meg a falon, a működési engedélyt. Azt böngészgetve, egyszer-csak azt mondta: nahát! Erre többen is, kíváncsian Cincin felé fordultak, - mit nahátol ez…

Szavaim rendezgetem. Végképp, nem lelem helyem. Megfogadom. Most elmondom Neked. (de valahogy, mint mindig, bennreked). Elfog egy kellemes zsibbadás. Aztán, csak néma marad a száj. Mondjátok, - mi ez az átok?   Miért nehéz kimondani? – hogy hiányzol, - hogy…

mert, anno festett rosszhírű lányokra vágyva kóvájogtam a világba—rossz hírű lány—csak magamban mondom—nem beszélhetek ijen bolondon—nem lány az már asszony—az is jó lesz azt mondom—a vihar már elült—békévé szelídült—megnyugodtam hát én is legbelül—tócsákból nézek magamra—visszagondolva a…

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy az emberek kialakult véleménnyel bírnak, melyen nem változtatnak. Hát tévedtek. Megismételve a címbéli kérdést. Változhatnak e, az emberek? A véleményük? Változhat, rossz irányba? Nyugodtan mondhatjuk, hogy persze,…