Ott tartottam, a múltkori levelemben, hogy barnakőszén lepárlás. Ezzel nem hagyott békén Gyombolai tanár úr (később elment dolgozni Vácra, a Fortébe). Hiába kaptam egy  ötöst a kis előadásomra, amit az alkaloidokról tartottam. Szerinte ezeket, a nem szeretem részeket is tudni kell. Végül csak kaptam belőle egy kettest, és átengedett. Utána gyógyszer kémiát tanultunk, arról meg olvasgattam. Azt szerettem. Elsőben, meg másodikban magyarból álltam mindig bukásra, (meg oroszból). Rengeteg egyesem volt. Egyrészt, valami fát kellet rajzolni, hogy egy mondat, hogy épül fel. Te biztos tudod, - mi ez? Erre mindig egyest kaptam. Másrészt a dolgozataim, mindig úgy voltak osztályozva, hogy 1, 1, 2. Megkérdeztem egyszer Marci bácsit. Miért kapok én mindig ilyen jegyeket? Asszongya. Idefigyelj gyerekem. A helyesírásod biztos rossz, bár nem tudom elolvasni. A külalakod azért egyes, mert nem tudom elolvasni. Igaz nem tudom mit írsz? - de írsz annyit, hogy egy kettest megér. Félévkor, meg év végén, nagy feleltetést rendezett. Kiszámolta két tizedes pontossággal, ki hányasra áll, aztán lehetett javítani. Első félévben, azt mondja. Papp. 1,47, vagy valami ilyesmi. Gyüssz felelni, vagy megbuksz . Megyek Marci bácsi. Felcsapta a könyvet, és azt kellett mondani. Mondtam. Na, kapsz egy ötöst. Átmentél. A többiek, főleg a lányok rettegtek, mégiscsak egy félkönyvből volt a feleltetés. Év végén meg, az egész könyvből. Jelentős javulást sikerült elérnem, mert év végén tán 1,53-ra álltam. A történet, hasonló az első félévhez. Gyüssz. Gyüttem. Négyes. Átmentem. Nem tudom volt e, még valaki, aki magyarból bukásra állt az iskolában. Úgy globice, az összes évfolyamot számítva, belevéve a színesfémipari technikusokat is. Másodikban első félév. Az egész osztály számít rá, hogy ebben a javítósdiban némi időt én elveszek. Hát nem így történt. Papp 1,67. Várom a gyüszt. Állok fel. Azt mondja: ne gyere, megadom a kettest. Úgyis kapnál egy négyest, vagy egy ötöst, oszt átmennél. Van itt kinek javítani. Én vigyorogva, csüccs le. Többen idegbe kerülve, hogy nem vele akar e Marci bácsi javíttatni. A második félévben 1,71 voltam. Amiből láthatod, hogy töretlen fejlődésen mentem át  a magyarból. Természetesen, szintén nem kellett felelnem. Szegény anyámékat nagyon bántotta, hogy ilyen buta vagyok. Ennek megvolt az, az előnye, hogy senki nem irigykedett rám. Tanulmányi eredményem miatt nem vettek fel a KISZ-be. Másodikban szóltak, hogy töltsek ki egy felvételi kérelmet. Önkritikát gyakoroltam, hogy alkalmatlan vagyok. A tanulmányi eredményeim nem javultak. Így láttam hibámat, és mégis felvettek. Marci bácsi elment nyugdíjba, és jött Egyed tanár úr, akit már előző írásom alapján, van szerencséd ismerni. Nekem nem volt szerencsém, mert szívatott rendesen.  -.appa.