Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a népek okosak, és megfontoltan nyilatkoznak. Hát, ismételten nagyot tévedtetek. Nem régi hír ugye, ami Ágnes asszonyról szól. Geréb Ágnes kegyelmet kapott. Nem arról híres Áder úr, hogy osztogatja a kegyelmet, de most megtette. Tehát a hír igaz, annyiban, hogy nem kell börtönbe mennie. Az eltiltás szakmájának gyakorlásától maradt. Nyilatkozott, az üggyel kapcsolatban. No, nem Áder úr, hanem Ágnes asszony. Az ítélet nem csak rólam szól, hanem a szülés-születés szabadságának elismeréséről is. Annak a belátásáról, hogy az államnak el kell ismernie a nők arra vonatkozó természetes igényét, hogy felelősen dönthessenek a szülést érintő körülmények kapcsán. Nagyon érdekes mondat ez, ami mellé még igazán hangzatos is. Ebből a szempontból tökéletesen megfelel, a nagy szabadválasztás eszméjének, mikor is felelősséggel, tudatosan döntünk. A szülés szabadságával kapcsolatban, én nem értek egyet. Semmiféle szabadság nincs benne. Biológiailag determinált folyamat. Az nem szabadság, hogy különböző szerekkel megindítható a szülés. Az lenne a szabadság, ha a nő azt mondaná. Drágáim, elmegyek a plázába. Főzök Nektek valamit, aztán kimosok, kitakarítok. Ne maradjatok itt nekem kaja nélkül, meg koszban. Ja, megbeszéltem főorvos úrral, hogy holnap kilenckor szülök. Majd valamelyikőtök vigyen be. Na, ez lenne szabadság. Tisztázatlan számomra, az is. Mi, a születés? Amennyiben, az amire én gondolok, hogy egy magáról mit sem tudó, tehetetlen lény a világra jön, akkor abban semmi olyat nem látok, ami a születés tekintetében szabadságként fogható fel. Ez a tudatosság egyébként, mindég elő jön. A napokban kaptuk meg az instrukciót. Ne használjunk PET-palackot. Mer Mink, akik ugyi környezettudatosak vagyunk, nem fogjunk olyantot használni. Majd a boltba viszünk edényt. Tuggyátok, olyan ételest. Az polietilénbűl van, osztán szépen átöntözgetünk mindent, ami PET-palackban kapható. Nagyon óvnak bennünket mindentől, és ellátnak bennünket mindenféle jó tanáccsal. A legjobban tetszenek, az élelmezéssel kapcsolatos tanácsok. Abból, aztán szintén sokat kapunk. Mindenfélét. Egyik kedvencem, amelyből kiderül, hogy az sem mindegy, milyen vércsoportú az ember. Ebből megtudhattuk, hogy az A vércsoportú (azaz a “földműves” genetikájú) ember számára szükséges valamennyi szénhidrátot fogyasztani. Ezzel szemben, aki 0-ás (“vadász” genetikájú) annak a kenyérevés nem javasolt. Erről jut eszembe. Anyám, ezt még nem tudta, és emiatt 0-ás vércsoportja ellenére szerette a kenyeret. Meg aztán mindenféle bölcsességek vannak. Amiből lehet okulni. Az vagy, amit eszel. Nem azért élünk, hogy együnk. Hanem azért eszünk, hogy éljünk. Takarítással kapcsolatban, nagy sztár lett az ecet, meg a szódabikarbóna. Azt véletlenül sem említik meg, hogy az ecet mennyire veszélyes az ember szemére. Mint ahogy azt sem, hogy a szódabikarbóna mennyire káros a környezetre. Most az a trendi, hogy ezt kell használni. Hagyom is ezeket. Örvendezzünk, hogy a magyar gazdaság szárnyal. Mindenféle éves csúcsokat döntögetünk. Hatalmas bevételei vannak a kereskedelemnek. Nem azért, mert mennek fel az árak. Dehogy. Mindjárt itt van ugye, egy új csúcs. A 330 Ft-os Euró. Inkább zuhanó repülésben van a gazdaság, mondják a rossz nyelvek. Nagy bajok vannak, - azt is mondják. De, nem. A 330-as Euró, még kezelhető. Igaz. Egy hónap sem kellett, ahhoz, hogy 310-ről, 330-ra felmenjen. Nyugalom. A gazdaság jól teljesít. Terv szerint megy minden. Ha eladták, az Eurójukat a polgártársak majd visszamegy. Ugyanis akkor majd megint venni akarnak. Annak bizonyítékaként, hogy az emberek, rosszul ítélik meg a helyzeteket, példaként említem meg, magát Orbán Viktort. Ő sincs birtokában ítélő képességének. Kiakadt, a pocakos tábornok miatt. Ugye-ugye. Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kis tábornoknak. Természetesen, nemzet vezetőnk részéről elnézőek lehetünk Mi is. Az Ő böndője elfogadható.  -.appa

Most azzal kezdeném, hogy mégis: miért cicázok? Ez a cicázás, nem az a cicázás, amiről a gyermekkorom béli történetek szólottak. Meg a cica sem az, amiről annak idején, szintén gyermekkoromban Rátonyi Róbert énekelt, hogy „jaj cica eszem azt a csöpp kis szád, nélküled még a mennyország is más”. Ennyi nosztalgiázás után térjek talán a lényegre. TEVA béli kolléganőm Marika nevezett cicának mindenkit. Ez amolyan pillanatnyi felindultságból adódott, mikor eredmény után érdeklődtünk nála, lévén Ő laboros. Amúgy a műszak bulin is cicának nevezett embereket, tehát jókedvében is megtette. Így aztán én is pillanatnyi felindultságomban cicázok, és nem jókedvemben. Ennyi bevezetőből tudhatjátok, hogy a cica, becézés férfiembert is takarhat. Ebből következik, hogy a Viki sem kislányt jelent, hanem Viktort. Napok óta cikizik szegény Orbán Viktor nadrágját. A lapok megírták, az internet is tele van vele, hogy Peter Pellegrini, Szlovákia miniszterelnöke posztolt egy képet. Ez a kép, a V4-ek találkozója után készült, és a mi a kormányfőnk is méltán rajta van. Kérdezhetitek: ennyi idő után, miért jövök ezzel elő? Egyszerű oka van ennek. Mindenki a különös harmónikaszerűen roggyant nadrágszár miatt cikizi szegény Viktort. Pontosabban szegény nadrágot. Pedig lássuk be, Nem a nadrágja ciki, hanem Ő maga. Nézzétek meg azt a képet. Hogy néz ki, rajta az az ember? Mit csinálhatott volna szegény nadrágszár? Nagy bendőjéről megcsúszott a nadrág, és a szára kénytelen volt, a képen látható alakot felvenni. De, ha már Viktoroztunk, akkor migránsozzunk is egy kicsit. Divat lett a tengeren összeszedni a menekülteket. Nem visszaviszik Őket kiindulási helyükre. De, nem ám. Keresnek egy európai kikötőt, és ott partra rakják Őket. Ez lesz majd az ország, ahol regisztrálták Őket. Ebben a begyűjtésben, Németország is jeleskedik. Hanem ami meglepett, hogy a németek egyelőre egyetlen főt sem fogadnak be, a Mission Life német civil szervezet, Lifeline nevű mentőhajója által kimentett emberek közül. Legalábbis, ezt nyilatkozták szerdán Berlinben a szövetségi kormány szóvivői. Megfordult a fejemben a gondolat. Vajon, miért nem? Úgy gondolom, hogy a hajó területe német felségterület. Tehát német területen vannak először. Csak összeírták, kiket vettek fel. Akkor regisztrálva vannak. Másrészt, azt sem értem. Mit kóvályognak kikötőtől, kikötőig. Német országnak van tengeri kikötője. Menjenek oda, oszt kössenek ki. Kirakják Őket, és visszamennek utána menekülteket gyűjtögetni. Van azokból bőven. Ez, az egész egy nagyon álságos cselekedet. Rávesznek embereket, hogy menjenek, csinálják, mert ez egy roppant humanitárius szolgálat. El tudom gondolni, hogy ezek között, az emberek között van olyan, aki teljes meggyőződéssel hiszi, hogy Ő jót tesz. Pedig nem erről van szó. Az emberiség azon része, akik létrehozták ezt a menekült áradatot, amely embereknek igazán köszönhetőek ezek a szerencsétlen népek. Akiknek házait lebombázták, földönfutóvá tették Őket. Nos, az a sok aljadék, aki kitalálta, és véghezvitte az arab tavaszt, most azt találta ki, hogy jót cselekszik. Nincs erről szó. Nem ez a mozgató rugója a dolgoknak. Vélem, benne vannak az embercsempész hálózatok működtetésében, és ebből is nagy pénzt tudnak szerezni. Sose higgyetek abban, hogy az emberek jót akarnak, egy másik embernek. Az ember lelki beállítottsága miatt, először magának akar jót. Aztán másodszor is. Mondhatjátok, hogy vannak szent emberek. Lehet. De, az nem politikus, közgazdász, vagy jogász. Aztán, azt se feledjétek. Minden szentnek maga felé görbül a keze. Nem vetem el, hogy valami mutáció folytán, van olyan hibás génű ember, aki tényleg segít másokon. Ez száz ezrelékben mérhető talán. Nincs hatásuk, az emberiség beállítottságának főirányára. Mondhatnám, nézzünk a dolgok mögé, de azt elfedik mutatós színfalak. Patyomkin-falvakkal kápráztatnak el bennünket. Szeretnélek emlékeztetni benneteket arra, hogy a múlt héten elkészült Judith Sargentini holland zöldpárti európai parlamenti képviselő különjelentése.  Őt bízta meg, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentés előkészítésével az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága. (Inkább zöldekről nem mondok semmit). Nos, a holland Európai uniós parlamenti képviselőnő jelentéséhez többen adtak véleményeket. Végeredményben szapul Minket ez az iromány. Ebben segítettek az olasz elvtársak is. Mondhatjuk, ügyesek ezek az olasz gyerekek. Magyarországot elmarasztaltatják az EU által. Elterelik magukról a figyelmet. -.appa.

Még mindég a bevezetésnél tartunk. Még mindig tekintettel kell lennünk. Mégiscsak, a méltóságunkról van szó.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletben tartását,

Erre tényleg jó tekintettel lenni. Hát, ha kötelezték magukat az, az Ű bajuk. Szerencsére senki sem kéri rajtuk, számon. A politikusék nem tartják be. Sehol se. Nekünk meg, kuss! Emlékeztetnélek benneteket, hogy lázadozni barbár cselekedetekhez vezet. 

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

Mit tesz Isten. A jogok, és szabadságok mibenléte tekintetében még nem sikerült közös felfogást kialakítani (1948 óta). Így aztán, nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Ha már nem sikerülhet, akkor nem is érdemes elkezdeni. Igazuk van, vagy nem?

a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát,

Na láthatjátok, hogy van egyetemes nyilatkozat, de figyeljétek a következőt, ami már nem tekintettel van.

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

Nézzük meg: mi az eszmény? Elgondolt vagy létező mintakép, példakép, bizonyos tevékenység vezérlő célja, amelyet egy személy vagy csoport maga elé tűz, és amelynek elérésére törekszik. Ez, az egész egyértelműen elgondolt mintakép. Mondja, hogy e jogok, és szabadságok. Pedig igazából nem is tudjuk, hogy miről is beszélünk. De ne keseredjetek el. Eljön az idő, amikor áttérünk a cikkekre. Mert cikkekből áll ez az iromány. Tehát nem újság cikkekre gondoltam. Azt gondolom, hogy törvényekben cikkely szokott lenni, de végül is ez nem törvény. Nem árulok el titkot, hogy 30. cikkből áll. Mindezt, a miheztartás miatt. -.appa. 

Nos, a nyilatkozat, egy bevezetővel kezdődik. Tekintettel arra, hogy a bevezető nagy része „tekintettel” kezdődik. Követem tekintetemmel, és eme kiemelt figyelemnek köszönhetően, dőlt betűs hozzáfűzéseket teszek. Említettem ugye, hogy ennél a nyilatkozatnál kenetteljesebb, malasztot nem igen írtak még az emberiség félrevezetése céljából. Jól sikerült, és szinte illik imádni. 

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Az emberiség nem egy család, de ezzel nem foglalkozom. Az viszont nagyon lényeges, hogy az embereknek, semmiféle méltósága sincs, egyenlő jogai meg főleg nincsenek. Mivel kritériumként jelölték meg, ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezért nincs a világon: szabadság, igazság, és béke.  

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

Na, ebből megtudhattuk, hogy miért van annyi barbár cselekmény a Földön. Az igaz, hogy az embernek van vágya arra, ne nyomják el, és ne nyomorogtassák. De, mit értsek azalatt, hogy ezeknek a lényeknek a szava, és a meggyőződése szabad lesz. Igazából szabadon mondhatsz bármit. Na jó, azért nem mindenkinek, és nem mindenhol. De, mindenhol meggyőződhetsz, arról, hogy azt gondolsz, amit akarsz.

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Ügyes mondat. Nehogy már eszetekbe jusson lázadni, a zsarnokság, és az elnyomás ellen. A jog uralma védelmez benneteket. De jó nekünk, már egyéb se hiányzott.

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejlődésének előmozdítása,

Nincs baráti kapcsolat, a nemzetek között. Előmozdítás van, ami abból áll, hogy a politikusék beutazgatják a Földet.

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Nekem az ugrik be, hogy Alkotmány volt írva régebben. Lehet, ez valami magyarítás, az Alaptörvény miatt. Itt elgondolkodhatunk picit. Mi, az alapvető emberi jog? A felsorolás lenne? A személyiség méltósága és értéke. Ilyen nincs. Azt kapod a munkahelyen: jönnek helyetted százan. A férfiak, és nők egyenjogúsága. Hát ilyen sincs. És a hab a tortán: Kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást, és nagyobb szabadság mellett, jobb életfeltételeket valósítanak meg. No, bravó. Ezt elhatározták 1948-ban. Azóta sem történt semmi. Ezt a nyilatkozatot én, az Egyesült Államokhoz kötöm. Egy adalék. Volt Nekik nyolc évig, egy Obama nevű elnökük. Mindjárt megválasztása után Béke Nobel díjat kapott. Mondván sokat tehet a békéért. Tett is. Amíg ez az elnök uralkodott, egyetlen olyan nap sem volt, hogy az USA ne háborúzzon valakivel. Az USA felfogása szerint akkor van béke, ha jól lebombáztak mindent. Kétségtelen, amikor abbahagyják a bombázást, javulnak az életfeltételek.  -.appa.

Kicsi kolléganőm igen lefárasztott ma. Szerintem van egy enyhe paranoiája. Ma egész nap arról karatyolt, hogy ha terroristák támadnak, mit kéne csinálnunk. Hát mit tudnék csinálni, ha felrobbant valaki egy bombát mellettem? A legjobb az volt, hogy azt mondja, hogy a mama klubbal megbeszélték, hogy nem szabad a gyerekeknek most már üvöltő zenét hallgatni, ha bicikliznek, mert akkor észreveszik a terroristákat. Hát gondoltam, ezek szerint eddig így jártak keltek. Elég nagy a forgalom, csoda, hogy egybe vannak. Egyébként mindig valaki vagy utálja őt, vagy azt hiszi összeszövetkeznek ellene, vagy borzalmas dolgok történnek. Ezen nehéz segíteni, nem igen hiszi el, bármit mondana az ember. Úgyhogy nem mondok semmit. Mondjuk szar az angolja, úgyhogy nem is értené. Ő az egyik, aki jelen időben beszél csak. Nah, megyek eszem holland epret, meg hollandozom. Egyet értettem a gyerekkel. Abban is, hogy eszik holland epret. Abban is, hogy tanul hollandul. Hogy, én mit gondolok?  Hát igen. Az ember nem nagyon tud mit kezdeni a hirtelen jött dolgokkal. Egy ilyen tömegbe hajtásnál, az tűnik a legjobbnak. hogy beállni valami fa, vagy villanyoszlop mögé. Ők úgyis cikk-cakkban ütik el az embereket. A tereptárgyakat kerülik, hogy minél több embert üthessenek el. Persze, egy tömeg pánik esetén mennyire tud az ember higgadt maradni. Többször szóba került, ez a varázslós könyv. Erre írtam, hogy: Egyszer olvasok már valamit ettől a fickótól. (Terry Pratchett) Mire is, megint kedvcsinálót írt a gyermekem: Rengeteg könyve van Terry Pratchettnek, abból rengeteg idézet. Például egyik kedvencem ez: az a baj azzal, hogy Isten vagy, hogy nincsen, akihez imádkozzál. Ez a Kis istenek című könyvből való. A legtöbb könyv a korongvilágon játszódik. A föld lapos, és négy elefánton nyugszik, az elefántok pedig egy hatalmas teknős hátán állnak és így haladnak előre az űrben. Vannak benne varázslók, boszorkányok, a Halál, az őrség, meg mindenféle más. Széltoló az egyik varázsló, aki nem igen tud varázsolni. Végén kiderül, mert egy nagy varázsige lefoglalta az elméjét. Szóval mindenféle szórakoztató sületlenség közbe írt igen érdekes dolgokat. Foglalkozott kicsit a nyelvvel is: Én kiskoromban nem tudtam, hogy nem tudják mi az a marha. Nekem logikus, hogy ért mindenki magyarul. Hülyének néztem az angolokat, hogy az ő helyett he-t, meg she-t használnak, hogy minek felosztani fiúra, és lányra az ő-t. A beef az marhahús, a cow az tehén, a bull az bika, az ox az ökör. Több marhát nem ismerek. Legalábbis több szót a marhára. Még az jutott eszembe. Van egy bika szobor a hotel ablakban, épp poroltam, azt mondta kollégám, hogy vigyázzak, mert ez fiú bika. Mondom neki, mert milyen bika lenne? Azt mondja, hát lány bika. Megegyeztem vele, hogy Amszterdamban bármi megeshet. A következőket írtam: Furcsa a másik nyelv az embereknek. Mindenki logikusnak tartja, legalábbis a nagy többség, hogy az a normális, amit ő beszél. A többiek hülyék. Ugyanilyen gondolatok kelnek a kiejtéssel kapcsolatban is. vegyük példának, hogy a spanyolok a LL, jének ejtendő. Aztán, egy példát én is mondtam, az állatismerettel kapcsolatban: Sokan vannak tévedésben, a jószágokkal kapcsolatban. Írtam Neked, hogy amikor voltunk a Kati szülinapi meglepetés buliján Bodaszőlőn, akkor elmentünk különböző jószágok mellett. Volt ott sok vaddisznó, őzek, és szarvasok. Nos, avval kapcsolatban később Rebus elmondta, hogy egy beszélgetés során kiderült, Ádám azt hitte, hogy az őz, az a lány szarvas. -.appa.

Jeremiás. Jeremiás, - kiabálták kórusban a cigányasszonyok. Mondjuk, ez így nem igaz. Összesen három cigányasszony volt mellettem, ami esetleg vokál lehetne, de semmi esetre se kórus. Mellé, még abból a háromból is csak egy kiabált. Azért, azt lássátok be, kezdő mondatnak csak sokkal jobban hangzott, amivel indítottam. Megint csak felkiáltott: Jeremiás. Gyere mán ide. Nyugtatgattam. Haggyad mán, - mondtam. Látod, hogy hirdeti az igét. Ugyanis, Jeremiást, vagy öt cigányasszony vette körül. Na de, a nagy kiabálásnak meg lett az eredménye. Jeremiás szépen odaballagott hozzánk. Most kérdezhetitek: mi szükség volt Jeremiásra? Ő volt az, aki tudta, az igét. Az egész úgy kezdődött, hogy a cigány fiatalasszony megkérdezte tőlem, mit gondolok Istenről, meg a bibliáról. Szó, szót követett. Szavukból, azt vettem, ki nem tartoznak egyik nagy egyházhoz sem.  Mondott valamit. Mondtam Neki az, a bibliában nem teljesen így van megírva. Ekkor következett be, hogy Jeremiást hívta segítségül, hogy megbeszélje velem a dolgokat. Elég egyszerű nézeteket vallott Jeremisá. Nem elégedetlenkedni. Ne legyen a gonosz, az ember szívében. Azt nem szabad engedni. Az ige segít ebben, de a férje nem megy vele a közösségbe, pedig a hit segítene rajta is. (Ebből számotokra is kiderült, hogy Jeremiás is, egy cigányasszony). Ha menne vele, akkor nem gyűlölködne. Nem féltékenykedne. Megtudtam, húsz éve tűr a férjének. A másik asszony hozzátette, Ő is húsz éve viseli el a férje dolgait. Férjem Pesten dolgozik, és megcsal engem. Mondtam is Neki. Ne gyere haza. De, hazajön. Mindig azt mondja, hogy lefekhet Ő száz másikkal is, de értsem meg, hogy csak engem szeret. Megszólalt a mellette álló idősebb nő: mondom a gyerekeinek.  Ne bántsátok. Szeressétek. Mégiscsak az apátok. Visszavette a szót, a fiatalabb asszony. Én is hallgatok anyámra. Ha hazajön, beengedem. Sok mindenről beszélgettünk. Többek között arról, hogy manapság a fiatalok ripsz-ropsz elválnak. Mondtam, a magyaroknál tényleg úgy van. Valami nem teszik, akkor már válnak is. A beszélgetés alapján megállapítottam, hogy a cigány fiatalasszonyok hallgatnak az anyjukra. Jeremiás az anyjával kapcsolatban nem mondott semmit. Ő mindég a megértést, és a megbékélést hangsúlyozta. Nem tudom már, hogy hozta ki a szó, de egyszer csak Jeremiás azt kérdi: mit gondol, hány éves vagyok? És én? - kérdezte a másik. A mosolygósabb képű fiatalasszony, akinek ott volt az anyja. Ő, kicsit teltebb volt, mint Jeremiás, lehet emiatt is tűnhetett számomra vidámabb ábrázatúnak. Azt mondtam: cirka, egy idősek lehettek. Harmincöt évet mondok.  Egészen jól mondja. Harminchárom éves vagyok. Én meg harminckettő, mondta Jeremiás. Váltottunk még pár szót, és elköszöntünk egymástól. Megbeszéltük, hogy vigyázunk magunkra, és hogy az egész világra ráférne a szeretet, és a megbékélés. Bekanyarodtam a lépcsőházba.  Felfelé a lépcsőn, azon gondolkodtam: mi hajtja ezeket az asszonyokat? Mi motiválja, hogy együtt maradnak férjeikkel? Gondoljatok bele. Húsz éve kitartanak a férjük mellett. Nem mondhatjuk, hogy jóban, rosszban. Inkább azt mondhatjuk, rosszban, és lám mégis maradnak. Eddigi életük nagyobb része ezzel telt el. Tizenkét, tizenhárom éves koruktól mostanáig, bíznak valamiben. Bíznak, hogy sorsuk jobbra fordul. A szeretetben bíznak, és abban, hogy Isten, - aki egy, bármelyik vallásról is beszélünk – megsegíti Őket. Úgy legyen.  -.appa.

Na, ha mán egy irányba mennek, akkor megvárja, - gondolta magában sompolyogi. Na, ha mán így kigondolta meg is tette. Paroláztak egyet, mert az vidéken nem úgy van, hogy se szó, se beszéd. Hallottad? – kérdezte Béla. Így magunk között maradjunk annyiban, hogy a kérdés az beszéd. Tisztázzuk egyúttal azt is, hogy ez a megállapodás rátok olvasókra, és rám, mint íróra vonatkozik. Hogy Béla, meg sompolyogi miben maradt, az csakis rájuk tartozik. Hallottam hát, mondta magabiztosan sompolyogi. Aztán megkérdezte: mit? Mindezt, teljesen ártatlan tekintettel tette. Mit? Mit, mit? Hadarta Béla. Most mondtad, hogy hallottad. Mi, a nyavalyát hallottál, akkor? Hát, amit kérdeztél, - mondta sompolyogi, híven az igazsághoz. Mijér, hát mit kérdeztem? – esmét csak kérdett Béla. Teszem hozzá, hogy kissé megemelte a hangját, pedig az utca gépi forgalma, ezt nem indokolta. Gyalogos forgalma meg, főleg nem. Ketten battyogtak, a kihaltnak tekinthető utcán. Most ne számítsuk, azt az egy macskát, ami unatkozva feküdt, egy lócán. Amúgy is a fekvés, az nem forgalom. Béla feje, kissé pirosas lett. Ezt, meg a napsütés nem indokolta. Ezeket sompolyogi is megállapította magában. Ezért, aztán javaslattal élt: ne civódjunk ezen. De hát…Hát én nem is, hebegte Béla. Így beszélgettek, megfontoltan férfiasan, és türelmesen. Ha rangsorolni kellene, akkor azt mondhatjuk, hogy sompolyogi volt a türelmesebb, de ez most mellékes. Béla, kivágta, az adu ászt. Mónikát hallottad? Hát, űtet nem igen. Bár ki tuggya, ebbe a hangzavarba. Béla teljesen kétségbe esett arcot vágott, de addigra beléptek, az 56-os emlékhely ajtaján. Sompi, aggódó tekintettel kérdezte Bélát: rosszul vagy? Nem! Nem, vagyok rosszul, és felvett a pultról egy A5-ös nyomtatványt, és sompi kezébe nyomta. Erről beszélek. Olvasd. A félkövér betűk azonnal sompi szemébe erőszakolták magukat. Mónika simogató. Hirdették a betűk. Nyitás elsején. Azannya, mélázott el sompolyogi. Hát e, nem semmi. Béla helyre tette. Nem, az annya! Ű maga. Itt teszem hozzá, hogy az emlékhely látogatói közül szinte mindenki, a múlt történésein merengett, és kissé elhomályosult tekintettel próbálta felidézni Mónika alakját. Két megjegyzést kell itt tennem. Egy. Az elhomályosulást, e korai órán, az elfogyasztott szeszes italok száma, egyáltalán nem indokolta. Kettő. Gizella szeme egyáltalán nem volt elhomályosulva. Sőt szikrázott, mint a kelő nap sugara. Talán még azt is meg kell említenem, és ezt nem tekinthetjük mellékszálnak, hogy kis működési zavar lépett fel a rendszerben. Ugyanis, az 56-os emlékhely funkcionálisan, nem a Mónikára történő emlékezést szolgálta volna, de erről majd később. Na, most figyeljetek. Nyílt, az ajtó, és mintegy az események megkoronázásaképpen, minden túlzás nélkül nyugodtan mondhatjuk, teljes valóságában belépett Mónika. A kocsma állóképpé vált. Kivétel Lujzilla, mert Ő egyszerűen kimaradt az események hatása alól, másrészt meg a csaposnak dóga van. Természetesen Mónika is kilógott ebből az állóképből, hiszen egy gomolygó illatfelhőben, csábos mosollyal tipegett a pult felé. Jobb kezét vállmagasságig megemelve, de nem hivalkodóan. A könyöke, elegánsan az oldalánál maradt, ujjait (a három középsőt) szolidan megmozgatva, csilingelő hangján azt mondta: jó reggelt fiúkák. Szóval a szemek elkerekedtek. A száj felé induló poharak megálltak a levegőben. Természetesen nem paranormális jelenség következett be. A pohár nem magában állott a levegőben, hanem az elindított mozdulatsor megállásának következtében. A teremben nem akadt ember, értsétek úgy, hogy férfiember, aki nem arra gondolt. Itt vóna mit simogatni.  -.appa.

• A múltkoriban a fociról is beszélgettem veletek. Jártam Balmazújvároson nem régiben. Kombináljátok össze a kettőt. A nemzeti bajnokság élvonalából kiesett Balmazújváros csapata. Az jutott a múzeumban eszembe. Ha, ma lenne ott, egy Semsey. Épített volna egy stadiont? - hogy megfeleljen a kor szellemének. Életében nagy összegekkel támogatta a tudományt. De, ha jól silabizáltam ki, a múzeumban található iratokban, a munkásait elég rosszul fizette. Helytelen. Most mondta a rádió, hogy a tavalyi évhez képest 12 %-al nőttek a bérek. Az árak meg nem emelkedtek. Ezt a kettőt nem egy hírekből vettem. Miért van? – valami olyasmi érzésem, hogy egyik hír sem igaz.
• Érdekes módon, többen azt hitték, hogy megsértettek engem, és ezért hagytam abba a Poeton a kommentek írását. Szó nincs róla. Éppen, én bántom meg sorra az embereket. A további sértések elkerülése végett döntöttem így. Elhatározásom végleges. Foglalkoztam már ilyen gondolattal. Akkor azonban Bánlaky Laci rábeszélt maradjak. Meglátom, hogy jó lesz. Én, nem lévén művész, azt hittem, hogy a véleménnyel segítek. Többször írták, ez itt nem szokás.
• Elgondolkodtató verset olvastam a Poeten. A költő azt írta, hogy: „Verseim a cigány kultúrát, hagyományát igyekszik megőrizni és továbbadni”. Nem elkeserítésképpen, de célod elérhetetlen. Ebben a mai világban, a fogyasztói társadalomban, semmi sem őrizhető meg. Tilos! Minden eldobandó. Ember, nép, gép stb. Mindenből újat. Így jártak a cigányok is. Ami munkát végeztek gyerekkoromban, arról kiderült, nincs rá szükség. Arra senki sem gondolt, hogy mit csináljanak helyette. Sok cigány kollégám volt a gyárban, aki becsülettel dolgozott. Aztán jöttek, a modernebb gépek. Aztán jöttek a létszám leépítések. Itt már a rendszerváltás időszakáról beszélünk. Valljuk be, hogy az elbocsájtásoknak, igazából nem volt köze, a gépesítéshez. A lényeges következménye sajnos, a "képzetlen" munkaerőnek felmondtak. Nem sorolom ezeket, hisz mind Te is tudod. Szomorú történet ez.
• Említettem már, hogy Demcsák Zsuzsa, és Vajna Timi Grecói szépség. Mindketten valamiért sikeresek. Nekem mind kettő valamiért unszimpatikus. Mi zavar bennük? A szépségük, vagy az egyéniségük. Jut eszembe. Mi van Liptaival? A házasságával van tele minden. Érdekel ez annyi embert, mint amennyi hír erről terjeng? Hát persze. Különben nem csinálnák.
• Olykor-olykor, oly mélyek a gondolataim, hogy már magam sem értem.Most mindenesetre sikerült egy csomó ''ly'' betűt írnom. Ki tudja, meddig lesz forgalomban? Én is feleslegesnek tartom.
• A hittel kapcsolatban, azt gondolom. Így volt, és így lesz. Az ember hisz. Elhisz. Ezért bármit feláldoz. Nem kell napjainkra fogni a dolgot. "Oszd meg és uralkodj rajta"A mondás szerint a remény hal meg utoljára. (szerintem a törpeharcsa, meg az ezüstkárász) Félretéve a sutkát. Az ember mindég hisz. Ami aztán vagy úgy lesz, de többnyire nem. -.appa.

Az őszök már csak ilyenek.

Hullanak  ködök, és levelek.

Bánatot, örömöt befednek.

Türelmesen nyúlik utánam az árnyék.

Teljesen ismeretlen ez a tájék.

Merre is van, az akárhol?

- amit megtalálhatok bárhol.

Kíváncsian kémlelek ki a kabátból.

                                                             -.appa.

Ugye, ha már futball világbajnokság, akkor illik egy kis fociról is írni. Az lesz, az E.

• A minap írtam, hogy az angoloknál, a csapatok eltartják magukat. Azt képzeljétek el, hogy elég az a pénz, ami az év folyamán befolyik a csapat kasszájába. vigasztalásképpen elmondom nektek, hogy azért ott se fenékig tejfel. Volt két együttes, nevezzük is meg őket, hagy szégyenkezzenek. (Chelsea és a Sunderland) Amúgy azért elég jó lóvé folyt be 530 millió font.
• Legyen egy kis magyar foci is. Mit szóltok? Lemondott a kapitányunk. Tuggyátok, Leekens Gyurka. Emlékeztek? Hogyne emlékeznétek, nem volt az olyan rég, amikor minden azzal volt tele, hogy a milyen sikereket ért el, ez az ember. Na, de. Most már új szépreményű kapitányunk lesz Rossi személyében. Ez csudát csinált a Honvéddal is. Egy kis baj van. A válogatottnak, nem Magyarország csapataival kell megvívnia.
• Na, hála a magasságosnak. Sikerült a gránit szilárdságú alaptörvényen újabb vésetet készíteni. Most már jó. A Jobbik is megszavazta. Jut eszembe. Még hogy a jobbik migráns ellenes. A múltkor olvastam, hogy: Örökbe fogadnák Sándorfalván a migráns medvét.
• Apropó, medvék. Mennének ezek a szerencsétlen medvék Délfelé. Nem úgy, hogy ebédidő körül, hanem irányba. A seregbe nekünk azt mondták, hogy mozgás a terepen azimut szerint. A macik meg ezt tudják, és elindultak. De a medve egy oktalan állat. Nem vette észre, hogy legyött a hegyről, kigyött az erdőből. Ezért jó, hogy van állatvédelem. Mert az ember, az tudja, hogy mi jó egy medvének. Háromszáz kilométert elkaristolt a szerencsétlen. Nyilván tiszta véletlenül. Az ember meg. Marha nagy jóságában, visszaviszi oda, ahonnan elindult. Hát ennyit, a medvékről.
• Amúgy meg, mostanság (az idén) van évfordulója, „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” kiadásának. Megígértem Nektek, hogy egyszer végig megyünk rajta. Ettől még nem biztos, hogy úgyis lesz. (Én nem vagyok szállás.hu). Azok mondják: megígértük. Úgy is lett. De megkezdem, az tuti. Ennél nagyobb maszlag, félrevezetés, de mondhatnám nyugodtan azt is, hogy szélhámosság, nincs az emberiség (mi szempontunkból) legújabb kori történetében. Erre roppant büszkék is vagyunk, és ünnepeljük, mintha az ott leírt dolgokból bármikor is, - bármit is meg akartak volna valósítani.
• A szabad akaratról jut eszembe. Megérte, a nyugdíjasoknak a Fideszre szavazni. Jött egy kis nyugdíjemelés. Átnézték, hogy jól volt e kiszámolva. Találtak 2008-ban pár hónap munkát. Az, mostanra 12 ezer forintra rúg ki, és mellé havi 150 forint, emelést jelent. Volt, aki csak az elmaradt pénzét, és az emelést kapta. Levelet nem kapott, amiből megtudhatta volna, hogy mégis miért kapta a pénzt. Mindegy is. Van erre, egy alaptörvényünk. (ez nem az, ami gránitba van vésve). Ha adnak, vedd el. Ha ütnek, szaladj el. Hajjátok? Majdnem azt mondtam, rohaggyanak meg. De én, nem mondok ilyet. Békesség lakozik, az én szívemben, és türelmesen várom, a 2016-ban, és 2017-ben befizetett járulékaim után, a nyugdíjemelésem. Vegyetek hát példát rólam. Erről a példátlan türelemről. -.appa.