Ne feledjétek, hogy nyáron írom ezeket. Az úgy volt, hogy a debreceni volt kollégákkal elmentünk az Öregbánya tóra horgászni. DE! És ezt írtam meg a leánykámnak: Tegnap este hazajöttem, mert szaridő lett, és a hal sem evett. Ma is hol szakadt az eső, hol a napsütött. Reggel a szoba ablakban 12 fok volt. Most 18 fok van. Ott (Hollandiában) rengeteg hal van a csatornákban. A sirály is azért van ott. Ha nem lenne hal, nem repkednének ott. A házi kacsa megeszi a halat. Papp mamánál, mikor volt kacsa, vittünk nekik halat. A libák gyepelnek, ők elvannak azon. Megvigasztaltam a gyermeket, hogy ha a sok munka miatt nem tud költeni. Nem baj az, marad pénzed. Amikor nincs annyi munka, akkor, van egy kis tartalékod. Mi van a próba recepciózással? Nem írtál róla semmit. Zsuzsi holnap jön haza. Hála Istennek kész a kocsija. Szerdától szerdáig nála vannak az unokák. Erre aztán megtudtam: Itt igen meleg van, tegnap sétáltunk és hőemelkedésem lett estére, de más bajom nem volt. A recepciózásra nem vettek fel, hogy ha szombaton fixen dolgozom, akkor nem tudok náluk hétvégén dolgozni. Hát mondtam vasárnap attól még szabad, erre azt mondja, de hát szombaton délutános vagyok. Nah mondom jó. Azt mondta akkor majd még meggondolja, és április végén ír. Nem írt. De igen frusztrált kislány felvételiztetett, tudod az a fajta, aki mindenhova néz csak rád nem miközben beszél. Nah ez van. Nem tudom, mit gondolnak néha, ha két napot ajánl, az nem elég, és többi hotel is hétvégére akar embereket. Akkor jön a legtöbb turista. Annak örömére, hogy van sok pénzem kiküldtek egy 250 eurós számlát, az egészségbiztosítótól. Mondjuk akkor is kiküldik, ha nincs pénzem. Még ez akkor a jobbik eset. A szemcseppem 26 euró valamennyi. Elmentem dokihoz, mert a laktóz mentes tejtől is megy a hasam, gondoltam vizsgálják meg, hátha másra is allergiás vagyok a tejben. Erre elküldött dietetikushoz, vagy mi az. De azért nekem fizetni kell, mert nem állja a biztosító. Meg szerintem az ilyen étkezési tanácsadónak tudni kellene mire vagyok allergiás, amúgy, hogy mondja meg mit egyek. Lehet, itt mondjuk máshogy van. Plusz nem vagyok benne biztos, hogy az a baj, de ha nem iszom eszem laktóz mentes dolgokat nem zugyborog a hasam. Meg azt se tudom a tejallergiának ugyan az e a tünete, mint a laktóz allergiának. Mert a net bőrkiütést meg más efféle dolgokat ír, plusz, hogy megy a hasam. De nekem csak ez utóbbi van. Meg ki tudja, lehet a hasamnak csak elege lett mikor két évig szedtem a gyógyszert a pajzsmirigyre, mert azt igen nem szerette. Nem tudom én ezt. De úgy látom az orvosok se. Bár legalább az orvos figyelne arra, amit mondok. Mert itt kifizetek 113 eurót havonta, plusz 375 öt évente, ha gyógyszer kell, vagy vizsgálat (ezt rizikónak hívja, végül is ön rész), de ha olyan helyre küld , ami nincs benne a csomagomba, azt nekem kell fizetni. Tehát tavaly volt egy 600 eurós számlám, abból 375 kifizettem, meg 12x113 -at. Nagy haramia itt az egészségbiztosítás. (oké, mivel minimál bérem van, ebből jó sokat visszakapok, de ez nem változtat a tényen, hogy a biztosító megkapja a pénzt, csak az önkormányzat támogat, mert szegényke vagyok) –.appa.

Az úgy van tudjátok, de biztos észre vettétek. Tájékoztatom a gyermeket a történésekről, és vica versa. Ma jöttünk haza Túristvándiból. Zsóka érdeklődött felőled. Zsóka, a vendégház üzemeltetője. Emellett még a malom melletti fagyizót is üzemelteti. Rengeteg meló van ebben. Ez, nem az őszi buli volt, csak Attila, én, meg Zsuzsi voltunk. Jegyzem meg nektek, hogy az őszin ott van a teljes kompánia. Unokák, vő barátnő, meg nyilván a közvetlen család. Olyankor aztán, esszük a tájjellegű ételeket. Este nagy társasjátékozás megy, meg beszélgetés. Napközben csámborgunk a környéken. E kis kirándulással, megnéztük a kisbukót Sonkádon, meg azt a református templomot, amit együtt is láttunk. Tegnap megnéztük a nagy bukót. Láttuk már ezeket, de most újra sort kerítettünk rá. Meg jöttünk mentünk, erre-arra. Na,erre írta: Akkor kinyaraltátok magatokat. Már remélem én is eljutok egyszercsak. Szerintem október lesz mire hazamegyek. (jegyzem meg, most úgy van, hogy decemberben jön). Most már kaptam épelméjű fizetést. Emlékszel, hogy menni akartam sportolni? Aikidozni, de utána mikor volt pénzem, hogy elkezdjem eltűnt a netes oldaluk. Aztán megleltem, aki vezetőjük volt, egy másik iskolában, a többiek meg maradtak amott. Szerintem összevesztek. De most itt pár hónapja nyílt kickbox, nőknek csak. Úgyhogy elkezdtem kickboxolni. Megdicsért a tanár, hogy természetesen jön nekem, hogy sípcsonttal szétrúgjak valakit, gondolom ez kickbox órán dicséret, úgyhogy illedelmes gyermekként megköszöntem (csak zsákokat rugdosunk órán, de ha esetleg megtámad valami bűnöző elem). Na, látjátok. Az életben fel kell készülni mindenre. Azt szokták mondani, hogy a legrosszabbra is. Magunk közt jegyzem meg. Azért egy embert rugdosni teljesen más, mint a boksz zsákot. Bár, ha jól megijesztik az embert? Meg erőnléti edzésnek jó. Persze ezeket nem írtam. A következőket igen. Örülök, hogy kaptál épelméjű fizetést. Hát nem egészen úgy sikerült, mert Zsuzsi szép kártyájáról nem tudták levenni a pénzt. Reméljük tegnap sikerült. Csak Nektek, akik olvastok. Itt nyugtatlak meg benneteket, hogy az őszi bulikor kiderült, hogy sikerült levenni a pénzt. Köszönöm, hogy aggódtatok. Mellesleg jegyzem meg. Úgy kérdésileg. Nem tartjátok Ti is marhaságnak? - egy kártyán lejár a pénzed egy idő után, és elvész. De visszatérek ahhoz, amit írtam: Hát Te tudod, hogy mennyi mozgás igényed van, a munka után. Bár az edzés más jellegű mozgás, mint a munka. Ma megyünk haza, Zsuzsitól. (ezek szerint Zsuzsánál írtam a levelet) Szombaton gyövünk vissza, a doktori avatóra. Vasárnap, megnézzük, az Agórát. Erre kaptam a választ: Ma is voltam munka előtt trainingezni. Jól megpüföltem a zsákot. Nah, mondd meg Attilának, hogy gratulálok. Mi az az Agóra? Megyek készülődöm, dolgozom még ma, aztán van három szabad napom. Na, pont láttam egy horgászó kislányt. De mit fog fogni egy forgalmas út mellett, egy kis csatorna végi pocsolyába? Azt nem tudjuk, főleg, hogy ott lébecol sokszor vagy tíz sirály, azok szerintem szeretik a halat. Úgy értem, azok megesznek mindent, miért pont a halat ne, meg kacsa is van, meg ilyen ludak, meg récék. Azok nem tudom eszik e a halat, a ludak tépkedik a füvet a partszélen. Itt is bejött a hideg két napja, fel kellett vennem a vastag pulcsim. (jobb, ha tudjátok, ez nyári levél). Nah, tele van a hotel. Egy munkatársnőmnek lejárt a szerződése, elmegy taxisofőrnek. Kettő meg nyaral, úgyhogy hat napot dolgozunk. Mennyi pénzem lessz látod, mert nem lesz időm elkölteni.  -.appa 

Arra nem tettem ígéretet, hogy beszámolok az önkormányzati választásról, de csak megteszem. Nem követtem ugyanis milyen visszhangja volt a Jobbik Magyarország főváros vesztésének. Tudjátok Vona Gábor annak idején kinevezte Tiszavasvárit a Jobbik fővárosának. Úgy néz ki, hogy új fővárost kell keresni. Meg új főnököt is. Meglátásom szerint, a széthullás szélén áll a jobbik. Vigasztalhatjuk Őket. Ilyen a politikai. Igazi demokráciánkban, amit a rendszerváltástól számítunk, megtapasztalhattuk, hogy pártok elhalhatnak, de élhetnek is. Nem gondolta talán senki, hogy az első demokratikusan választott párt megszűnik. Maga Antall József sem gondolta. Mondani mondott valami olyasmit, hogy ezután, majd sokáig nem választják meg Őket. Ezek szerint ráérzett, hogy már a következő választást sem nyerik meg. Első választáskor, még Ők voltak a nyugodt erő. Megszűnt a MIÉP, és a Kisgazda párt is azóta. Ezt úgy kell érteni, hogy gyakorlatilag. Amint azt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is tette. Mondhatjuk, hogy nem is kell ide MIÉP. Nincs már Magyar igazság, és élet sem. Kisgazdák szintén nem kellenek. Hála Isten, már nagygazdák vannak. Ez lehet az oka, hogy az Agrárszövetség is megszűnt. (valójában is) Ennyi kitérő után egy ügyes fordulatból megtudhatjátok, hogy Szőke Zoli nyerte a választást. A hátralévő nem egészen egy évben, Fideszes városunk polgármestere. Akkor most jutottunk el addig: miért is mondtam én, hogy a Jobbik ballépése?  Nos, függetlenként indult a jegyzőnő. Igen ám, de a Jobbik igen erős kampányt folytatott, Badics Ildikó jegyzőasszony mellett. És ez nagy hiba volt, hiszen már országosan, de helyi szinten is bajban volt a Jobbik. Azt is megemlítem, hogy hazugnak nevezték Ildikót. Miért nem vallja be, hogy Jobbikkos? Amennyiben hagyják függetlennek, akkor azt gondolom megnyerte volna a választást. Utána azt csinálhatott volna, amit akar. Volt már ilyesmire példa. Most ugye itt állunk jegyző nélkül. Meg Jobbik nélkül is. Azt rebesgetik, hogy annyian léptek ki a helyi szervezetből, hogy megszűnt a Jobbik. Azt mondják, hogy a nyíregyi rádióban Zoli két nevet említett eltávolítandóként. Zagyva György Gyula közmunka irányítót, és a Vasvári Hírmondó felelős szerkesztőjét, Horváth Ádámot.  A lakosságtól azt hallottam Ádámmal kapcsolatban, hogy miféle Jobbikos az, aki muzulmán. Ugyanezt hallottam Zagyva György Gyuláról is (mármint, hogy muzulmán). Na, most nem tudom, - mi ezzel a bajunk? Ma hazánkban vallásszabadság van. Értve alatta azt, hogy bármelyikünk szabadon gyakorolhatja vallását. Azt gondolom, de lehet tévedek. Ha, a Jobbik alapszabálya nem tiltja, a muzulmán vallás felvételét, akkor ne legyünk már jobbikak, a Jobbiktól.  Valami zűr van a Hírmondó körül. Új címre kérik a cikkeket, sőt a másik címre küldötteket kérik, az új email címre küldeni. -.appa.

Eléggé helyre jött Attila. Reméljük meg volt a védés. Az egyetem, az egyik pesti külsőst elfelejtette kiértesíteni. Így nem volt meg a bizottság. Kooptáltak gyorsan egy tagot. A doktori tanácson múlik, azt elfogadják e. Ha, nem akkor újra kell mondani az egészet. Az egyetem takarékoskodik a levélküldéssel. Reméljük, most is takarékoskodnak majd, hogy ne kellejen a külsős pestieknek fizetni. Na hallod. Én, már unom, ezt a sok emléknapot. Mindenre van már emléknap. Most már egy napra több emléknap tartozik. Több emlék van, mint nap. Pont fordítva van, mint a kolbásszal. Ott egyelőre több nap van, mint kolbász. Jól van, gondold meg, melyik tanfolyamra akarsz menni. Abban igazad van, hogy nem akarsz fáradtan tanulni. Majd megbeszéljük. Arra gondoltam beszállok a költségekbe. Vigyázz magadra. Amennyit lehet pihenj. Érdeklődött a gyermekem: Mikorra tudjátok meg, meg van e a védés? Tájékoztatott továbbá, Ő túl van a nyelvvizsgán. Kedden megvolt a vizsga, jövő héten kapom meg levélben milyen lett. De emléklapot már adtak, hogy gratulálnak, hogy részt vettem és lefényképeztek minket vele. Nah, gondolom reklámnak, mert azt mondta a tanárnő vágjunk vidám arcot, - és felrakhatja e a facebookra, az iskola oldalára? 240 pontból kell 105 -öt elérni. Annyi csak meg van. Barátnőm szerint tanultam rá, a 105-nél jobb lesz. Szerintem meg nem feltétlen lesz jó eredményem, ha tanulok. Angolt alig tanultam és mégis tudtam. De történelmet tanulhattam jobbra meg balra, az nem maradt a fejembe, főleg az évszámok. Gyorsan megírtam Neki: Tegnap este megnyitotta Attila, a levelet amit küldött Neki az egyetem. Ebből kiderül, hogy június 2.-án 11 órakor lesz, az avatás. Legalább nem idegeskedik már miatta. Az én leánykám egyszerű tömörséggel a következőt írta: Nah, de jó, hogy nem szarakszodtak vele. Evvel csak egyetérteni tudtam: Hát igen. Azt mondta ennél rosszabb vizsgája csak egy volt. Úgy értsd, nagyon ideges volt. Részemről, én ezt meg is értem. Gondold el. Bármilyen vizsgán, egy tanár van. Itt meg, ott ül egy csomó tudós ember. Gyimike, az Ő vizsgájáról a következőt írta: Zeer goed lett az eredményem, hogy az pontosan minek felel meg a magyar osztályzatban azt nem sikerült megtudnom. Nekik tíz jegyük van. Kiváló a tízes, nagyon jó, amit kaptam, az kilences. A jó, az nyolcas. Annyira emlékszem még, hogy a négyes megbukott nevű jegy. Szóval egyestől négyesig megbuksz. Nah, de másrészről a dolgozaton csak öt osztályzat van, nah mindegy vagy négyest kaptam, vagy négyötödöt. Azt mondja a marokkói lakótársam, hogy az nagyon jó eredmény, tanár volt úgy hogy elhiszem neki. Én, mint büszke atya a következőket írtam: Kicsi Lánkám! Gratulálunk, az eredményedhez. Gyermeknap alkalmából sok szeretettel köszöntelek. Ennek okán írok Neked 10 000 forintot. Úgy van ez tudjátok, ha haza látogat megkapja. Oszt vesz magának ezt-azt.  -.appa.   fenn.

• A minap azon morgolódtam, hogy micsoda idiótaság, egy idő óta az óra állítás. Gyerekkoromban volt állóóra. Nem úgy kell érteni, hogy nem járt. Ember nagyságú, ingaóra volt. Na, ezt úgy grátisz. Mert most már grátisz van, nem ajándék. Hogy meglepjelek benneteket, most nem erről a marhaságról beszélek, amikor az órákat taszigálják ide-oda, úgy mutatóilag, vagy a digitális órákat számilag. A másik baromságról. Amikor napokat állítunk. Ez szintén teljesen értelmetlen, és mellé még nem is kétszer játsszuk el egy évben, mint az órák állítgatását. Ezt, mármint a napok tologatását, már év elején megjelentetik. Mármint, hogy mikor kell ledolgozni. Miért mondom én minderre? – hogy felesleges időpazarlás a ráfordított idő. Gondojjátok mán végig tesvérkéim. Azokon a munkahelyeken (a boltokban), ahol a szombat, a vasárnap munkanap semmi értelme áthelyezgetni a napokat. Így is, úgy is dolgozni kell. Persze mehet szabadságra is. No, már most. Aki nem akar dolgozni egyéb munkahelyen (irodák), az a ledolgozós szombatra vesz ki szabadságot. A folyamatos műszakban dolgozóknak meg, úgyis menniük kell dolgozni, vagy szabadságot vesznek ki. Ebből kifolyólag, sokkal egyszerűbb lenne mindenkinek az élete, ha arra a napra venne ki szabadságot, amikor nem akar dolgozni. Hát ilyen egyszerű lenne ez, ha logikusan végig gondoljuk. Igaz, akkor nem lehetne parasztvakítást csinálni, a hosszúhétvége dumával.
• Múzeumi betörésekről olvastam a múltkoriban. Műkincseket csempésztek ki az országból hivatalos személyek segítségével. Megállapítják, a szocializmus időszaka alatt lényegben semmi sem akadályozta meg a rablóásatásokat. Igaz a rablás személy ellen irányuló cselekvés. Tehát, ha valaki áskálódik a természetben, az nem rablás. Lopás. Hát igen. Kétségtelen, akkor még nem volt divat a múzeumi betörés. Nem is védekeztek gyakorlatilag, hiszen nem várták, hogy a nyugati maffia ide is átteszi tevékenységi körét. Remek kabaré témát adott, az 1983. november 5-én, a budapesti Szépművészeti Múzeumban elkövetett betörés, amely során a múzeum hét festményét lopták el. Magyar-olasz koprodukcióban.
• Ha már emlegettem a szocializmust. Azt hiszem a rendszer váltáskor jól belénk nevelték, hogy "innentől minden jó lesz". Aztán jött: "ha nem tetszik, menj el. Százan jönnek helyetted." Azóta is lapítunk. Bátor, és büszke népek vagyunk. Egy dologtól félünk. Bevallani, hogy gyávák vagyunk.
• Az emberek különbözőképpen állnak a dolgokhoz. Államformától függetlenül, az életben, mindig adódnak problémák. Megoldandó gondok. Bár tele van a sajtó, rádió, tévé, a nagy jólétünkkel, mégis egyre több megoldandó probléma van, akár az egyén, akár a családok életében. Egyre többen félnek. Félnek, és úgy gondolják, ha nem lépnek túl a problémán, akkor bukta. A félelem nem oldja meg a gondokat, hisz mindég jönnek újabb problémák, amitől újra lehet rettegni. Aztán, még az előzőeket sem oldották meg. Vannak amikor, a problémák együtt érkeznek, és megoldják magukat. Darabokra hullanak. Mintha körforgás lenne a világban. Újra, és újra megjelennek, és elmúlnak a gondok. Aztán, mégis úgy érezzük, hogy a helyzetünk egyre, és egyre rosszabb. Az élet játékában, egy pályával feljebb kerültünk. -.appa.

Tegnap barátaim költöztek. Segítettem cuccolni. Le, fel a lépcsőn. Kellemes szaga lett mindannyiónknak. És reggel alig bírtam ki kelni az ágyból, mert fájt az izmom rendesen. Hogy van Attilácska és, hogy sikerült negyedikén a védés? Mi álltunk csendben két percet nyolc órakor , mert itt május négy ünnepnap. Megemlékezés napja. Úgy indult, hogy a második világháborúban elesettekre emlékezünk, de most már kiterjedt mindenkire, aki életét adta a hazáért (gondolom mivel holland mondta, a hollandokra értette, nem globálisan). Még átgondolom, hogy melyik nyelvtanfolyamra megyek. Lehet, csak maradok ebben a suliban, mert szeptemberben kezdődik a B1es tanfolyam, és akkor addig szavakat tanulnék, meg ismételnék, mert nyáron sok munka van, úgyis fáradtka leszek. Olvasgatnám ezt a könyvet, meg volt még vagy tíz másik nekik ott a boltban. Nah megyek, túl vagyok a mosáson, a hal takarításon, de még boltba kell mennem, hajat mosni, meg tanulni. Kicsit későn keltem, mert 11-ig dolgoztam, aztán begörcsölt a hasam, mert rám köszöntött a piros betűs ünnep, csak hajnali négy után sikerült elaludnom. Mióta pajzsmirigy problémám volt, meg van háborodva a menstruációm. Megultrahangoztak, azt mondták nincs fizikailag baja. Csak ha belepiszkálnak (az emberi szervezetbe), megháborodhat valami más a szervezetben. Kaptam szemcseppet. Renoválnak a hotelban, sok a por és ragacsos volt a szemem. Azt mondta az orvos nincs begyulladva, csak száraz szem szindrómám van, és túltermeli a por miatt a szemem a védő fehérjéket. Mondjuk ezt a száraz szemet mondták otthon is. Azért használtam a systam ultrát. Azt mondta doki, hogy az a renoválás miatt nem elég. Adott receptre kapható műkönnyet (hylan a neve, natriumhyaluronát, az van a dobozra írva). Négyszer kell cseppentenem, kis ampullában van és 12 órán belül fel kell használni. Mondjuk elmúlt a ragacs a szememből, úgyhogy valamit csinál. Nah, más nem is igen történt. Hat napot dolgozom. Szegény kolleganő felborult a biciklivel, és nem bír dolgozni. Közbe másik kolléga elmegy vakációra. Van munka bőven. Egy másik kolléga is egy hónapra ment vakációzni, annak lassan, már letelik a nyaralás. Eddig a levél. Most kérdezhetitek: mi ebből a tanulság? Semmi. Nem minden cselekvésünkben van tanulság. Vagy talán mégis? Ebből láthatjátok, hogy az embernek mindég van valami tevékenykedni valója. Telnek a percek. Az órák. Egyik nap telik a másik után. Rakódnak egymásra a napok. A történések. Közben minden változik körülöttünk, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük. Egyszer feltűnik. Nahát! Mintha ez, nem így lett volna? Eltűnődsz a változásokon. Megkérdezel valakit, és eltöprengtek azon, - hogyan is volt? Összerakosgatjátok a múlt darabkáit, az emlékeitekből. Ki is alakíttok egy képet. Ami aztán, - vagy úgy volt? Vagy nem. És tudjátok, van egy érdekesség ebben az emlékrendezgetésben. Valahogy, a kellemetlenségeket elfelejti az ember. Emlékszel. Tegnap, hogy felbosszantottak. Egy hét múlva, arra emlékszel a múltkor, hogy felnyomták az agyad. Egy hónap múlva. Nem tudod mi volt. Megérte akkor az idegeskedést? – ha nyoma sem maradt. Vagy így védekezik az elme, ne dúsuljanak fel a rossz emlékek. Belegondolva. Agyunk futtat valami clinert, ami törli elménkből a rossz emlékeket. Na, most jön a csavar. Nem ilyen egyszerű ez a dolog. Töröl ott jócskán, a szép, és jó emlékekből is. Bizonyára jól van ez így, hiszen az ember feje nem káptalan.     -.appa.

• Tegnap este verik az ajtót. Valami bottal is, mert eléggé éles hang is hallatszik. Nyitom az ajtót. Öt alacsony növésű, feketébe öltözött, fekete, és aranyszínű szellem álarcos valakik állnak az ajtó előtt. Leesik, hogy most van ez, az amerikai hülyeség, (tudom ősi Kelta) ami engem nem érintett meg. Marhaság ez az egész. Teljesen értelmetlen. No, de vissza az ajtó előtt állókhoz. Egyiküknél, egy nyitott műanyagmarkot látok, amit elém tart. Azt mondják: csokit, vagy csalok. Csaljatok. Mondtam nekik, és becsuktam az ajtót. Nem telik bele egy óra, megint dübögnek az ajtón. Most két alak áll az ajtó előtt. Egyiküknél egy boton lévő fekete nyitott zsákocska van. Előre tartja. Csokit, vagy csalok. Hát csaljál, és újra becsukom az ajtót. Magamban elmorfondírozgatok. Én belőlem ugyan nem csaltok ki csokit. Mi is szeretjük. Vagy nem is így értették a csalást? Persze, hogy nem. Valami félrefordítás van a dologban. Eredeti jelentésében varázslásról van szó, és ennek okán terjed, egy szép új magyar népszokás. Jegyzem meg, amint azt teszi a Valentin nap is, bár az nem félre fordítás miatt. Mikor ideérek gondolataimban rájövök, hogy nem is értelmetlen ez. Nagy pénz van ebben. Rengeteg jelmez, és kellék (műanyag marok, nyeles szütyő) fogy. Persze fogy a csoki, meg a cukorka is. Nyilván nem mindenki tartja meg magának a csokit. Bár, én nem is azért vettem, hogy helloweenkor szétosztogassam. Eszembe sem volt csoki vásárláskor, a filmekből átjött amerikás ünnep. Aztán veszik a sok dísztököt. Abba a gyertyát, ami belülről világít. Aztán eszembe jutott, a régi emlékeim szerint karácsonyi hagyomány. A gubajárás. Az meg teljesen eltűnt. Pedig ahhoz is lehetne eladni rengeteg kelléket. Műszőr gubát, és kucsmát. A kis templomot, amit visznek. Csakhogy, ez nem jelenik meg amerikai filmekben. Halljátok, hogy változik a világ. Jövőre már talán ünnepeljük a hálaadást is.
• Erről jut eszembe, egyre több cosplayer jelentkezik be a neten. Érdekes dolog. Ha jól tudom, akkor Ők maguk készítik el a jelmezt, amit felöltenek. Így történt ez, a gubázásnál is. Bár, akkor fel sem merült bennem, hogy az is jelmez.
• A gubázásnál az egyik szereplő kormos volt. Meg nem mondom, hogy Ő cigány volt, vagy szerecsen. Elég félelmetes volt, gyerekszemmel. Azt gondolom, inkább cigányt személyesített meg. Egy szerecsen király nem így öltözött volna. Erről a koromról jut eszembe. A híradásokban is megy a kormolás. Tudjuk ugye, hogy oktatás van arról, mivel nem szabad fűteni. Környezettudatos nevelés. Védjük a levegő tisztaságát. El kellene menni, vidéki településekre. Orrfacsaró a bűz, az égetett műanyag, és gumi hulladéktól. Aki fázik, nem foglalkozik vele, hogy a szomszédok fuldoklanak. Ne menjenek ki az szabadba. Az sem érdekli őket, hogy a műanyag égetéskor keletkező savas gőzök, a kémény fugákból kioldják a meszet, és viharos szélben ledőlhet a kémény. Hanem két hírre felkaptam a fejem. Azt olvastam, hogy bajban lesznek, akik fával fűtenek. Hoppá. Tavaly még kormányzati szinten osztogatták a fát, az arra rászorulóknak. Igaz becslésem szerint, nem volt olcsóbb, mint a gázfűtés. Az is igaz, azokban a házakban nincs gáz. És itt a másik hír. Meglepetés éri azokat, akik gázzal fűtenek. Nem nyitottam meg a cikket. Minek? Engem már meglepetés ért. Akkor ezek szerint, szénnel kell fűteni. De hát bezárták a bányákat. Jó. Kis teherautókkal hozogatnak szenet. Ki tudja honnan? És ki tudja mennyit? Úgy van ez is, mint az ilyen módon szállított fa. Olcsó, de azt nem szeretik, ha meg akarod méretni. Vagy megint gázolajjal, kell fűteni? Lesz fűtésre olcsóbb gázolaj? Kezdődnek újra a gázolajszőkítések? Mennyi kérdés merül fel hírtelenjében. Vagy újfent az elektromos hőtárolós kályháké a jövő? -.appa.

Na ugye, legutóbb tettem én fel a kézenfekvő kérdést. Mi a nyavalyának, megy oda a sok hülye turista? És jött a válasz, ami szintén kézenfekvő: „No, hát minek mennek oda? - hogy jól megünnepeljék a király szülinapját. Meg segg részegre igyák magukat. Szerintem a saját szülinapjukon is ugyan ezt csinálják, meg a királyén is”. A mostani király pár évvel ezelőtt kapta meg a koronát az édesanyjától, akinek április harmincadikán volt a születésnapja. Sok útikönyvben még a harmincadika szerepel, és némely turista áll egy két szál magában, narancssárgán kicsit megkésve. Ha, emlékeztek azt írtam kicsi lányomnak, hogy biztos értené, ami volt Attila doktorijának a témája. Erre aztán replikázott. „Nahát, könnyű neked mondani, hogy értem, de nem nagyon szoktam érteni, hiába értem magát a szót”. Búcsúzóul azt írta: Nah, megyek is tanulok, mert két hét múlva vizsga. Én sajnos, semmi jóról nem tudtam beszámolni: Attila meg beteg lett, így aztán ma mentünk Pista doktorhoz. 10-től ott voltunk, 2 utánig. Pedig egyig rendel. Holnap meg ugye vizsgázik. Képzejjed mán el, hogy a védésre jön Katica is, meg Ildikó is. Katica azt mondta: Haragszik Ildikóra, de sose mondta, hogy nem találkozik vele. Ő sose kívánt Neki rosszat. Na, mindegy, a doktori védésen lesz a találkozójuk. Hannusék nem tudnak jönni, mert déltől üzleti tárgyalásuk van, és azon mind a ketten ott akarnak lenni. Ezután osztán átall tértem a királyság dógára. Na, nem mintha közöm vóna hozzá, vagy akárcsak egy kicsinykét is irigyelném, de azt írtam: Jó dóga van egy ilyen királynak. Elég kényelmes foglalkozás. Bár, mindenféle díszelgéseken kell részt vennie. A doktorival kapcsolatban vigasztaltam a gyereket: Na, nem baj. Majd, ha itthon leszel, elmeséli Neked Attila. Nekem nem sokára elmondja, levetíti. Innen tudjuk, hogy hány perces lesz.   Bujtogattam a gyereket, hogy tanulgassa szépen a nyelvet. A következő levélben gyászos eseményről kaptam beszámolót. Nah, megmurgyelt még egy halam. Lehet valamit elkaptak. De nem értem mit, mert semmi jele nem volt, azon kívül, hogy ült a sarokba, ha a hal képes ülni. De enni evett, semmi nem látszott rajta. Fényes volt a pikkelye, nem volt felpuffadva hasa, ha úszott nem úszott furán, nem voltak rajta paraziták, nem volt vörös a kopoltyúja, az úszója se rohadt, a szeme nem dülledt ki. Itt voltak nyolc hónapig, ha víz nem jó, már rég megdöglöttek volna. Már annyi hal betegséget olvastam, hogy csodálkozom, hogy eddig nem nyiffantak ki, és csak egyszer kaptak halpenészt. De ennek a harmadiknak, meg mintha semmi baja nem lenne, eszik, viribül nekem. Nem vettem új halat, ha valami kórokozó betelepedett itt, akkor csak megmurgyel. Adtam neki cseppeket, de az penész, meg baci ölő. De ha férge van, arra nem jó. De, ha férge van azt írja a net fogyna. Viszont leltem a döglött halon sérülésnyomokat, meg pikkelye hiányzott. Most saját magát sértette meg, ahogy haldoklott, vagy megtépte kicsit a másik hal. Majd meglátjuk, emez túléli e? -.appa. 

Hajjátok, hogy micsoda dógok vannak odaki. Király nap. Nekünk miért nincs ilyen? – kérdem én. Legalább Viktor napján csinálhatnánk valami cécót. Mert tuggyátok, mit írt az én gyermekem? „Jön a király nap holnap, nem lesz tömegközlekedés a város centrumba. Ugyanis annyi ember szokott lenni, hogy félnek elütnek valakit. Én délutános leszek. 11-kor végzek. Őfelsége Vilmos-Sándor pedig Groningenbe fog utazni ez évben. Most kiderült holland órán, hogy minden évben másik várost látogat meg szülinapja alkalmából.” Hát most mondjátok meg. Ünnepelnek mindenütt, de csak egy helyre megy Vilmos-Sándor. Ha már emlegette leánykám a holland órát. Tanul hollandul, ezért írta: „Leltem lebutított holland könyvet. Anna Frank élete, már amennyije volt szegénynek, nem soká élt. De olyan egyszerűcskén, tudod sok tőmondat, kevés szóra épül, majd olvasgatom itt gyakorlásnak. Mindezt sikerült hollandul megvennem. Mivel jó helyre vezetett az eladó hölgy, ezek szerint megértett. Úgy tűnik a hollandok jobban értik a hollandomat, mint más népek. Bár mondjuk az angolomat is az angolok, meg más angol nyelvű emberek értik jobban. A magyaromat meg csak magyarok értik. Levonhatjuk a következtetést, hogy érdemes anyanyelvűekkel beszélgetnem.” Ebben az időben készültünk Attila doktori védésére. Ezért írta: „Majd írjatok, hogy sikerült Attilának. Biztosan nem érteném, mert már a címet se értem.” Aztán visszatértünk a nikotinos ötlethez. „Nah, megmondtam a kolleganőmnek, hogy te mondtad, amit mondtál. Ez az a hölgy, akinek a nikotint ajánlgatta munkatársam. Azt mondta jó tudni az ilyet és volt sejtése, hogy valami nem stimmel.” Aztán visszatért ahhoz, ami foglalkoztatja leginkább. A nyelvvizsga. „Megyek tanulok, három hét múlva vizsga. Utána B1 csak szeptemberbe indul. Bár lehet, másik sulit nézek, mert ez a második tanfolyam nem annyira tetszik. Az első, hölgy megemlítette, hogy ad máshol is órákat, lehet megkérdem. (jah, ráadásul, a B1 valami 730 euró, mert alap és középfok közt jó nagy különbség van) ” Most pedig figyeljetek szavamra, amit atyaként adtam: Na Babukám, akkor vigyázzatok Őfelségére. Az nem teljesen világos, hogy minek csődül oda a sok nép, ha nincs is ott a király. Nagy igazságra tapintottál rá, ama megállapításoddal, hogy az emberekkel a legjobban az anyanyelvükön lehet beszélgetni. Az művelt népek, eztet kommunikációnak híjják. Attila védésével kapcsolatban megnyugtattam: Természetesen megírjuk. Az értekezéssel kapcsolatban, kicsit rájátszottam: Mit nem értesz? Tudod, mi a neutron. Tudod, mi a szóródás. Megdicsértem, hogy a kolléganőjének elmondta a nikotinnal kapcsolatos dolgokat. Emigyen: Jól tetted, hogy megmondtad Neki, hogy én mondtam. Ne hallgasson minden őrült ötletre. Jól megmérgeződik. Természetesen, kijárt a dicséret a nyelvtanulás miatt is: Tanuljál, ha már iskolába jársz. Tájékoztattam arról is, hogy: Attila ma, hőemelkedéssel jött haza. Holnap nem megy dolgozni. Pihen. Tanulni is szokott.    -.appa.

Olvasám a neten. A Magyar Idők kritizál valakit. Nem mondott a szerző neve semmit számomra. Nem is jegyeztem meg ki az. Idéz valahonnan. „Timinek a bűne, hogy viszonylag mutatós húsdarabként funkcionál a közpénzben dúskáló ura mellett” Aztán, így folytatja: „Ha „demokratikus” ellenzék egyik internetes hangja valamilyen oknál fogva nem szereti a gyengébbik nemet, az a magánügye, de az, hogy „mutatós húsdarabnak” tituláljon egy hölgyet, az kivételesen nagy tahóság.” Hát hajjátok, ezzel én is egyet értek. Igazából, nem is olyan mutatós. Nem mindenkinek jön be a grécoi szépség. De hagyom is. Van Neki ennél nagyobb baja. A macskáját magán repülővel kellett orvoshoz vinni. Aztán arra gondoltam, hogy a légszennyezés megelőzése érdekében kiadványok születnek. Ismertetik, milyen veszélyei vannak a szilárd anyagok tüzelésének. Hát hajjátok, most jövök rá, ezzel a repülőzéssel sincs semmi probléma. A repülőgép nem szilárd fűtőanyaggal megy. Tévedés ne essék, nem irigylem Tőle a repülést, meg a macskáját sem. Megteheti. Van hozzá elég pénze? Van, - akkor hagy macskázzon, meg repkedjen. Az jutott eszembe hajjátok, hogy az ember milyen gyerek tud maradni. Hallottam olyat is, hogy addig jó, míg gyerek az ember. Ehhez nem értek. Vélem, nem mindegy, hogy gyerek az ember, vagy gyerekes. A gyerekest nehogy, úgy ércsétek mán, hogy Ő egy szülő. Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy gyerekesen viselkedik. Mennyit látjuk pedig a parlamentben, a meglett komoly politikusok mennyire gyerekesen tudnak viselkedni. Micsoda otromba módon szólanak, olykor egymáshoz. Ők, a nemzet vezetői. A Mi példaképeink. Másik játék. Neked villád van? Nekem is kell. Ne gondoljatok evőeszközre. Inkább kastélyra. Míg sokan gondolnak, egy házra. Nem egyházra. Bár olyat is hallottunk, hogy vallást alapítanak. Akikről én beszélek azok lakásra gondolnak. Mondhatjátok. Ott a CSOK. Élni kell vele. Azt gyanítom ezzel kapcsolatban, ugyan az lesz evvel is, mint a deviza hitelekkel. Befizetik a sok pénzt, és a lakások az államra szállnak. Azt mondja a rádió. Huszonöt évig, havi negyvennyolcezer forintot kell fizetni. Azt mondják ez tervezhető, kiszámítható, hiszen fix kamatozású. Hát fix, amíg fix. Nekünk még szerencsénk volt. Állam bácsi megajánlotta, hogy ha kifizetjük a tartozás felét, akkor a többit elengedik. Ebből láthatjátok, nem üres kitaláció az egész. Volt már ilyen belátható időn belül. Belátom. Ilyen infláció mellett, öt év múlva már nem olyan nagy összeg az a negyvennyócezer. Halkan megjegyzem, elég sok pénzt kell ott visszapengetni. A jövőt tervezgetni kell. Amint azt a gyerekek teszik, homokvárat, légvárat épít magának az ember. Gyönyörűen díszítgeti. Az Én házam, az én (homok)váram. A Ti kis birodalmatok, ami csak a Tietek. Amin mindenki más kívül esik. Ha kell, harcolsz érte. Megvéded. Úgy érzed Ő is megvéd Téged. Onnan kizárhatsz mindenkit. Ott mások nem bánthatnak. Pedig az eszeddel Te is tudod, a dagály, az áradás elmoshatja, a szél elfújhatja a váradat. Csak élvezd, tervezgesd. Hidd, hogy Tied a jövő. Aztán majd lesz valami. Kormányok jönnek, kormányok mennek. Azt viszont sose hidd el, hogy bármelyik is jót akar Neked.  -.appa.