01.31.
Tegnap 01.30.-án. Felhívtam Gyuszit. Vera vette fel. Gyuszi elment zöldet vágni a malacoknak. Gyuszival veszekedtek, mert nem vitte ki a Balázs-érhez etetni, miközben egy 10 percet horgászik. Ő már belefogott egy dologba. Kiviszi, de ott hagyja, mint máskor. Mondtam kiviszem Én. Erre Vera azt mondta: ha hazajött Gyuszi felhívnak. Hívtak is. Mondtam 15 perc múlva ott vagyok. Gyuszi már a kapuban várt. A Balázs-éren elmagyarázta, hogy a két alaklommal hová etetett. Kis hal mozgás volt. Két, diónyi gombóccal etetett. Szépen gyűrűztek az apróságok. A 4 m-es szerelék direktbe volt szerelve, 10-es zsinóron, 20-as horog, 0,3 g-os úszó. A víz nagyon tiszta volt. Mederközépen volt olyan 40 centi. Az elején mindjárt volt kapás, de nem volt komoly. Emelgette, süllyesztgette. Párcentit vitte is, de abba maradt. Ott tornyosultunk mind a ketten a víz fölé, és ráadásul hangoskodtunk is. Mondta Gyuszi, hogy menjünk. Lebeszéltem. Fogjál már egy halat. Egyszer a vízre néz. Te! – kapás van. Jól kivárt vele, és meg is lett a 3-4 deka körüli bodorka. Jó mélyen nyelte az aprócska horgot. Szerelt és mentünk haza. Azt mondta holnap megy, mert megjön a pinki, meg a csonti. Útközben elmesélte, attól volt ideges, hogy 4 kocsi van a ház körül, és nincs senki, aki kivinné horgászni. Annyit beismert, hogy Ő is elég fafejű tud lenni. Megérkeztünk. Mondta a feleségének fényképezze le a halat, és küldje el Topogónak. Hagy lássa, hogy halat fogott. Persze beszélgettünk, amíg megivott három két centest. Ettünk fokhagymás tejfeles lángost. Ők termelnek olyan fokhagymát, ami nem gerezdekből áll. Ezekből volt bőségesen a tejfelbe aprítva. Na, mire Mi kimentünk, egy koromfekete macska elfogyasztotta a bizonyítékot. Mondtuk Mi, de ott őrizte a vedret egy fekete kutya is. Gyerek koromban még azt tanították, hogy a macskáknak nincs jó szaglása. Egy papírzacskóban lévő egeret nem venne észre, ha nem mozdulna meg. Vajon a macskák tudják ezt?
Öt után hívtam Cacát. Mondja, hogy nem rég ért haza. Sok halat fogott. Van benne 20-25 dekás bodorka, és karikakeszeg. Ezen elcsodálkoztam. Nem a halak nagyságán, hanem azon, hogy nem szokott, ilyen sokáig kinn maradni. Kiderült nem a horgászat miatt maradt. Nem kapcsolta le a világítást, és a hét éves akku lemerült. Meg kellett szerveznie, hogy valaki érte menjen és bebikázza a kocsit. Sok halat fogott, de még nem számolta meg. Mondtam mérje is meg. Mindég megpucolja, majd utána méri meg. Mondta, hogy az előző fogása (a 36 darabos), 1,12 kg volt. Később hívtam őket. Irénke mondta, hogy most mossa Caca másodszor. Majd Ő még átnézi, és megmossa harmadszor. Csomagolja, és fagyasztja. Na, ezen elcsodálkoztam. (Ilyen csodálkozós napom volt). Mit mosogatjátok, azt a szerencsétlen halat? – kérdeztem. Egész életében vízben volt. A halat nem kell mosni. Ha, mégis a vért le akarod csapatni róla, akkor lelöttyinted róla, és szárazra törlöd. De, semmiképpen se kell áztatgatni. Ezen csodálkozott, Irénke. Én meg örültem, hogy egy 70 pluszos háziasszonynak tudtam valami újat mondani az ételkészítéssel kapcsolatban. Gyanítom, hitetlen az általam mondottakkal kapcsolatban. Meg is fogadtam magamban, hogy kimásolom Neki a szakácskönyvből. Most lássuk a zsákmányt. 24 halat fogott Caca, ami 2,5 kg volt. Szóval a minapi megállapításomnak van alapja. Indult a szezon, bár egyes hírforrások szerint jön egy erős lehűlés. -.appa.