mert,

ebben nagy szerepe van annak hogy olvasgattam mindenféle dógokat a különböző vallásokról―egyébként én keresztény egyházhoz tartozom hiszen református vagyok―de érdekelt a többi vallás is―így aztán sokat olvastam a keleti vallásokról is―furcsa―vagy nem furcsa―hiszi vagy nem hiszi―amiket a különböző hejeken olvastam róluk megtetszettek― megértik és elfogadják a másik embert―ez nagyon nagy dolog―nézzen szét mik történnek manapság―tetszik az is hogy sokat gondolkodnak a dolgokon―meditálnak―nem―meditálni azt nem tudok―legalábbis abban az értelemben nem ahogy valójában kellene―nem egyszerű az―sok gyakorlást igényelne―nem vagyok elég kitartó―azért azt próbálom alkalmazni tőlük amit már említettem is―elfogadni a másikat ojannak  amijen―higgye el ez sem egyszerű―azt gondolom ezt kellene a férj és a feleség kapcsolatában is alkalmazni―gondoljon bele―ez is nehéz dolog―pedig ugye szeretik egymást―akkor gondoljon arra mijen nehéz egy ojan embert megérteni―elfogadni akit nem is ismerünk―pedig az emberi kapcsolatokon nagyon sok múlik―sokszor azt gondolom az ember ijen ellenségesre lett kódolva genetikailag―azt szoktam mondani semmi sem létezik―nincs semmi csak a rezgés―a mindenségtánca―a nagyon gyors rezgés végül szilárd alakot hoz létre―ha ezt nézzük ijenformán igaza van az ábrándos lelkű költőknek―az élet egy álom―hozzá szoktam tenni― de nem a mienk―valakinek az álma―de mondhatnánk azt is az istenek játszanak velünk―na nem úgy hogy játszótársak vagyunk―nem bizony― mi csak játékszerek vagyunk―ők úgy játszanak mint mi a számítógépen két dében―ők velünk játszanak―minket mozgatnak csak ők három dében―így van az hogy sok embernek az élet álom―egy hosszú rémálom

mert,

sajnos az emberi kapcsolatokat a politikusok nem így fogják fel―ha nem hajlik valaki abba az irányba amerre ők akarják akkor sanyarú sorsa lesz az illetőnek―jut eszembe―amikor a fiatalabb busnak volt újraválasztási kampánya―akkor jött haza egy srác az usából―ojan harminc éves volt―ő ellentétben veled nagyon hitt a politikusokban―akkor a magyar tévé is mutogatta a vitát―nálunk nincs ijesmi―hát tényleg vannak valamik csak orbán nem áll ki―érhető ez―sokkal egyszerűbb megparancsolni mit csináljanak mint valakit észérvekkel meggyőzni az jó lesz amit kigondolt―persze mondhatjuk azt is―a vita elvesztegetett idő ami a cselekvéstől veszi el az értékes órákat―ez a demokrácia átka―a demokrácia egy pazarló életforma―visszatérve a sráchoz―leült másfél méterre a tévé elé és szinte tátott szájjal bámulta―időnként lelkesedett mijen okos ember― hát bus egyáltalán nem volt okos―de ezen nem vitatkozott vele senki ―nem volt szabad beszélni―csend a főnök beszél―üvöltette a tévét― tiszta agymosott volt―mutogatott egy nem túl vastag könyvet―abban minden benne van amit érdemes tudni―hogy illik viselkedni―például a randin―nem tudom honnan szerezte de nagyon büszke volt rá―mondta amennyiben ezeket betartja semmi problémája nem lehet―ijen volt benne például―férfi és nő kapcsolatában a harmadik randi után jöhet szóba a szeksz―nem néztem meg―úgy sem tudok angolul―itt is vannak ijenek akik mindent elhisznek―hatásos az amerikai kommunikáció―viktor több választásán is amerikaiakkal dolgozott―nem tudom hogy vagy vele de ez a lejárató kampányos dolog nekem nem tetszik―ellentmond annak hogy az emberek megértsék egymást―az viszont igaz―megfelel régi római tan politika elvének―oszd meg és uralkodja rajta

                                                               -.appa.

Igazad van, hogy fel lehetett volna készülni a járványra. Na-de, ha emlékszel a világgazdasági válságra, akkor is azt mondtuk. Az Amerikában van. Ránk nincs hatással. Hát volt. Ez meg Kínában volt. Egyébként volt olyan ország, amelyik a vírus megérkezésére már készen állt az intézkedésekkel. Mi több nem is bízták el magukat, a sikereket megtapasztalva. Ez ország Vietnam. Igaz gyakorlatuk volt benne. Többször csatároztak járványokkal. 2003-ban volt náluk a SARS. 2010-ben a madárinfluenza. Ne feledjük, hogy a kanyarón és a dengue-lázon is több alkalommal sikeresen túl lettek. Az látszott, hogy a lakosság és a politikusok is tisztában vannak a helyzettel. Nem volt ismeretlen a szituáció, így hát tapasztalataikat kamatoztatni tudták. Gyorsan kapcsoltak, és már akkor kemény intézkedésekről döntöttek, amikor a járvány kitörésének tartott Vuhanban még csak két halálos áldozatot volt. Tudom, a légi felvételelemzések, meg a telefonos lehallgatások alapján Vuhanban már –’19 augusztusában nagy volt a forgalom a kórház pulmonológiáján. Ha ez igaz - márpedig, miért ne hihetnénk a felderítőknek – akkor ez azt jelenti, hogy elsőre egy kevésbé veszélyes vírust engedtek ki a palackból. Vietnamban az első esetet január 23-án azonosították, ekkor a vészhelyzeti akcióterv már be volt élesítve. Néhány nap alatt hoztak meg olyan, járvánnyal kapcsolatos döntéseket, amely más országoknak hetekbe telt. Így azonnal utazási korlátozásokat vezettek be. Lezárták a kínai határt. Ahol úgy ítélték meg, hogy a terület magas kockázatú, ott gyakori és szigorú egészségügyi ellenőrzéseket rendeltek el. Említsem meg, hogy az iskolákat bezárták. Nem vakeráltak azzal, hogy a gyermekekre nem olyan veszélyes. Tökéletesre fejlesztették a kontaktkutatást. A fertőzöttek esetében, nemcsak a közvetlen kapcsolatot derítették fel, hanem mindazokat, akikkel a beteg néha, vagy csak egyszer is találkozott a megelőző időkben. Március közepétől, az átalakított katonai bázisokon mindenkit kéthetes karanténba zártak, aki belépett az országba, vagy érintkezhetett koronavírus-fertőzöttel. Állami költségen tesztelték őket. Az igaz, hogy igazán puritán körülmények között történt az izoláció, de százezres nagyságrendről beszélek. Ez azért volt jelentős, mert amint az kiderült a fertőzöttek legalább fele nem észlel tüneteket. Őket is kiszűrték, és nem adták tovább a betegséget. Kijárási tilalmat nem vezettek be, olyan viszont több is volt, hogy városokat karantén alá helyeztek. Ennek feloldására csak azután kerülhetett sor, amikor a településen két hét eltelt a nélkül, hogy új esetet igazoltak volna. Ezzel érték el, hogy nem kerülhetett ki koronavírus a városhatárain túlra. Ennek a lokalizációnak köszönhetően, nem volt szükség széles körű tesztelésre. Ott végezték csak, ahol arra, éppen szükség volt. Látod? – ahány haza, annyi szokás. -.appa.

Tudom Én, hogy nagy hurrá hangulat van. Mondja is a Mi Viktorunk, mindenkinél jobban oldottuk meg a járvány kezelését. Gondolj csak Szingapúrra. Sokáig példaértékű volt, a világ előtt. Íme. Így kell kezelni a járványt. Aztán zsupsz, hirtelen megnőtt a fertőzöttek száma. Róluk pedig az mondható el, hogy szinte mindent hibátlanul jól csináltak, amikor a vírus megjelent. Mondhatjuk most is példa értékűek. Mégpedig arra, hogy mi történik akkor, ha elhisszük győztünk a járvány felett. Szóval, piff paff nem hozható vissza a korábbi életünk, hiába is szeretnénk. Az első koronavírusos esetet január 23-án diagnosztizálták Szingapúrban. E naptól kezdve, minden páciens esetében magas szintű kontaktuskutatást végezték. Megvizsgálták, hol járt, kikkel érintkezett az illető a tünetek megjelenése előtti időszakban. Ne feledd el, hogy a mobiltelefonok cellainformációi miatt, az emberek minden lépéséről tudnak. Itt is. Ne hidd, hogy ez összeesküvés elmélet. Mit gondolsz a titkos szolgálatok, – miért öntik a pénzt a telefongyártókba? Ott tartottunk, hogy a kontaktokat egy applikáció segítségével a lakosság tudomására hozták, a további fertőzések visszaszorítása érdekében. E mellet ingyenes tesztet biztosítottak mindenkinek, és távolságtartásra kötelezték a járókelőket. Úgy nézett ki, hogy ez bevált. Március 21-én, már csak 390 esetet regisztráltak, és senki nem halt meg a betegségben. Aztán egy hónap múlva, a fertőzöttek száma tízezer felett volt. Volt olyan nap, amikor 1016 embernek lett pozitív a tesztje, és 11-en meg is haltak. Április elejéig Szingapúr azok közé az államok közé tartozott, amelyek nem zárták be az iskolákat. Ők is abból indultak ki, mint az elején Mi is. A vírus kevésbé ártalmas a gyermekekre, mint a felnőttekre. Mikor a járványgörbe meredeken kezdett felemelkedni, Ők is átálltak a digitális oktatásra. Betiltották a rendezvényeket és az összejöveteleket. Olyan rendeletet hoztak, miszerint, aki vendéget fogad a lakásán, az akár hat havi börtönbüntetést, vagy hétezer dolláros bírságot kaphat. Azt mondhatjuk ez a visszaesés, ami bekövetkezett, szinte egyik napról a másikra, drámai fordulat volt abban az országban, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, a járvány kezdeti szakaszán, még követendő példaként emlegetett. De említhetném még Dél-Koreát is. Ott is volt egy visszafertőződés. Arról azt olvastam, hogy hazamenekítettek Görögországban rekedt turistákat és Ők hurcolták be a vírust. Azt gondolom Én erről az egészről, hogy nem lehet elég óvatos az ember. Lehet okoskodni. Lehet tenni dolgokat. De, tudhatjuk, hogy mi fog bekövetkezni? Most ugye úgy néz ki engedélyezték, hagy legyen egy jó nyarunk. Októberre ígérik a vírus visszatértét. Tudod mit? Most tényleg nem bánnám, ha nem valósulna meg Viktor ígérete. Annyi mindent ígért már, amit nem tartott be. Hátha, ez is elmarad. -.appa.

Sajna hiába is próbálnám tagadni. Kötődök a Poet-hez.  Képzeljétek el, a múltkoriban olvastam egy remek verset. Ami a birkákról szólt. Bizony mondom Néktek megjelenhetett. A szabályzat tiltja a direkt politizálást. Egyértelmű. Ez átvitt értelemben volt az. Nagyon jól meg volt írva. Azt írtam: tényleg vannak országok, ahol ez megy. Mi szerencsére, nem ezen a legelőn vagyunk. Az akolunk is teljesen más, mondhatni kies. Az emberiség története azt mutatja, a társadalmi változások rosszabbá teszik az embereket, és magát a társadalmat is. Mint látjátok, én sem nyilvánítottam direkt véleményt. Jut eszembe. Véletlenül lehet politizálni. A szocializmus építésének időszakában még minden politika volt. Olvastam egy másik verset, ami az élettel kapcsolatos. Ez egy nagyon ütős vers, ami sok gondolatot vet fel, indít el. Amiről azt gondolom, az emberek nagy részére igaz. Eszembe jutott. Mi van azokkal? - akik nem értelmezgetik az életet. Aki, nem látja úgy, mint egy rajta kívül álló folyamatot. Akik azt sem tudják, mibe cseppentek itt a Földön. Csecsemők, apró gyermekek, pszichózisban szenvedők. Merül fel egyből. Szenvednek e egyáltalán? Az igaz. Az emberek nagyon nagy többsége erősen kötődik a tárgyi világhoz. A test rabja, amit a test által adott érzetek tesznek vonzóvá. Ebbe beletartozik az is, hogy mindezek kiegészülnek azzal, amit a tudatunk hozzátesz. Gondolunk. Hiszünk dolgokat, amit beépítünk a saját világunkba. Az életünk részévé tesszük, még akkor is, ha nem teljesen úgy van. Elménk igazit egy kicsit a valóságon. Megszépíti, hogy ne mondhassuk: "hogy nem szép ez", "nem kell ez sehogy!" Lépjünk. Nem tudom emlékeztek e, mikor Viktor besorolt bennünket a Kipcsakok közé. Mindég van valami nagy bejelentése, ami blődség, de sok esetben nem is lehet rá haragudni, olyan aranyosan teszi. Az történt, hogy a moderátor, ezt a verset sem tekintette direkt politizálásnak. Azt írtam a költőnek: nagyon jól írtad meg a Kipcsakokról. De, mond meg őszintén. Illik más ember tudatlanságából adódó hitéből viccet faragni? Ha engem kérdezne valaki, akkor azt mondanám. Nem illik. Kell! Lépjünk. Kedves fiatal költőnő mindég szomorkodó verseket tett fel az oldalra, abból az apropóból, hogy könnyebbé válik a lélek, ha kiírja magából a szomorúságát okozó keservet. Lehet, van is ebben valami. A pszichológusok beszéltetik az embert. Vicceskedő baráti mondás is van. „Akarsz róla beszélni?”. Én mégis a következőt írtam: Igazad van. Az írás jótékonyan hat az ember lelkecskéjére. Vénemberként adok Neked egy tanácsot. Ne merülj el egy oldalúan, a bánat jakuzzijában, a pezsgő habokba. Az ember élete folyamatosan felugró ablakokból áll. Mindegyikben van lehetőség. Egy baj van vele. Sosem tudjuk, mit kellett volna választani. Egy jó is van benne. Felfoghatjuk úgy is, a másik választás rosszabb lett volna. -.appa.

Ki megvénül, és egyre csak fogy a napja.

Tudja, életének halál a jutalma,

és életét vissza, … már sohasem kapja.

Ifjon, azt gondolod. Nincs mit féltened.

Ez nem játék. Itt nincs örök életed.

Az életünk egyszeri, és végzetes.

-’18. 11. 11.                  -.appa.

Ahogy, akkor ott táncoltál,

tekinteteket vonzottál.

Emlékszem. Csípőd, kéjesen ring.

(És én, megkívántalak megint).

Mondom megint. Hányadszor? Félelmetes. 

Megint nem kaplak meg. (ez természetes)

Szilveszter volt. Emléke, ma is csodás álom.

Olykor rágondolok, és újra visszavágyom.

Látjátok? Milyen balga is az ember.

Hisz újra, és újra, álmodozni mer.

De, ki álmodni se mer! Mit hoz majd a sorsa?

Új, év jön. Lesz e, életének sava, borsa?

Mikor, rád néztem. Ha, tekintetünk találkozott.

Örültem neki. Ahol Te vagy, én is ott vagyok.

Mondjátok meg. Vajon, mi törli a vágyat?  

Mindég azt éreztem, egyre csak kívánlak.

Mégis, hogy lehettem ilyen ostoba?

Azt mondtam mégis. Ne múljon el soha.

Újabb évek jöttek, meg új lányok.

Egyre szaporodtak a talányok.

Azóta, eltelt hány, meg hány szilveszter.

Gondolok rád. Összejöhetnénk egyszer.

Tudom. Az, már nem lenne olyan varázslatos.

Csak a szilveszterünk. Az, nem lenne magányos.

                                                                          -.appa.

Több nagyvárosában megmozdulások történtek az elmúlt hetekben. Ennek oka, hogy pár hete, rendőri intézkedés következtében meghalt egy férfi. Az illető történetesen egy afroamerikai volt, akit igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre tepert. Az elmondások szerint az egyik percekig térdelt a nyakán. A férfi levegőért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben meghalt. Az illetékes rendőrség az eset vizsgálata után bejelentette, hogy gyilkosság vádjával őrizetbe vették azt a rendőrt, aki az igazoltatott nyakára térdelt. A másik három rendőrt elbocsátották. A Pentagon közleményt adott ki, amelyből kiderül: a továbbiakban is "minden szükséges lépést" megtesznek az amerikai emberek és érdekek védelmében "bárhol legyenek is a világban". Ez utóbbi, nyílt fenyegetés. De mit várhattunk volna? Az USA eddig is öntörvényűen viselkedett, mindent megtett, hogy saját érdekeit érvényesítse. A tüntetők ellen könnygázt is bevetettek, a magát szabadvilágként aposztrofáló országban. Mindenféle művészek nyilatkoztak, az esettel kapcsolatban. Az egyik valami olyasmit mondott, hogy az ilyen cselekedet nem jellemző az Egyesült Államokra, ezt történelmük is bizonyítja. Na, látjátok! – ezért jó, ha egy oktatási rendszer gyengus. Biztos nem hallott az illető az őslakos indiánok kiirtásáról, meg a Ku-Klux-Klanról. Amerikát, mindig is a törvénytelenség jellemezte, mióta oda fehér ember betette a lábát. Az a fajta törvény uralkodik, ami csak a fehér ember jogait érvényesíti. Abból is csak azokét, akik amerikai állampolgárok. Az eset után Franciaországban, a rendőrségi eljárások során betiltották a fojtás alkalmazását. E miatt aztán a francia rendőrök tüntettek. A járvány miatt a Földön gazdasági válság alakult ki. Azt gondolom, az évek óta történő riogatásnak, hogy a koronavírus kiirthatja az emberiséget ez volt az alapvető célja. Az is látszik, hogy az USA meglehetősen lazán kezelte az egész vírus helyzetet. Nem igen gondolták, hogy ez a vírus jobbra sikeredett, mint az elődjei. A II. VH után a dollár lett az Isten. Látszik ugyan, hogy rosszul kezelik a történéseket, a gazdaságuk is elég gyatra jelenleg, és mégis mindenki dollárt akar venni. Jegyzem meg Nektek, Az USA által kirobbantott „arab tavasz” során megölt líbiai Moammer Kadhafinek az volt a bűne, hogy létre akart hozni, egy aranyalapú pénzt. Az USA ezt nem tűrhette. A dollár aranyalapúságát Johnson elnök szüntette meg. A Vietnámi Háború kiadásai miatt kénytelen volt, a semmiből dollárt csinálni, mit sem törődve azzal, hogy ezzel felpörgeti az inflációt. Egyébként meg, az USA állandóan háborúzik, miközben a békeőre szerepében tetszeleg. Gondoljatok csak Barack Obamára. Nyolc év elnöksége alatt egyetlen nap sem volt, hogy az USA ne háborúzott volna valakivel.  -.appa.

Amint azt láthattuk, az első trónfosztást nem Mi magyarok csináltuk, hanem Erdély. Mellé Bethlen a fennálló körülmények miatt, még igénybe sem vette, hogy Ő király legyen. Ebből a szempontból, nem is volt igazi trónfosztás. Abból a szempontból viszont igen, hogy kimondták, és a hatalmi jelképek nem voltak II. Ferdinándnál, aki akkor a Magyar király volt. Innen ugorjunk át a második trónfosztásra. Ez II. Rákóczi Ferenccel függ össze, aki a róla elnevezett Rákóczi féle szabadság harcot kirobbantotta és vezette. Az ónodi országgyűlés során történt meg a Habsburg-ház második trónfosztása, ami 1707. 06. 13.-án volt. A 13-ra mondhatjuk, hogy szerencsétlen szám. Másrészt, hogy prímszám, az meg nem rossz. Szóval ezen a napon kiadták a trónfosztó határozatot. Így osztán megfosztották I. Józsefet a koronájától. Bercsényi Miki akkor mondta, híressé vált mondatát: Eb ura fakó! József császár nem királyunk. Igazából ez két mondat, és teszem hozzá gyorsan, az elsőnek semmi értelme sincs, úgy első hallásra. Mondhatnánk, másodikra sincs. De, van! Utána néztem a dolognak. Asszongyák az okosságok, hogy abban a korban, az „eb ura fakó” kifejezés igencsak durva káromkodás volt. Hát! Nem tudom Ti, hogy vagytok vele? – de én nem gondoltam volna. Mondhatjuk nyugodtan, a káromkodások területén jelentős fejlődés történt az elmúlt háromszáz évben. Képzejjétek el, Bercsényi korában a "fakó" vagy "fackó" szó a komondort, az ősi magyar kutyafajt jelölte. Érdekességképpen, később általánosságban a kutyafélék megnevezésére használták. Itt következik a magyarázat. Ebben a mondatban, ami szállóigévé vált, a "kutya" és az "eb" kifejezés van egymással szembeállítva. A magyarázat szerint azt jelenti: kutya, apának eb a fia. Ne vessetek meg érte, és ki se nevessetek. Egyszerűen nem értem, - mi ebben a durva káromkodás. Ha, a török megszállásra gondolunk. Bocs, ma barátaink, így nem megszálltak, csak meglátogattak bennünket. Szóval, Ők is gyaur kutyának titulálták, a hitetleneket. Olvassátok el az „Egri csillagokat”. Bujusz, házelnök úr is javasolta, az migránskérdésben alapmű. (Tán akkor mégse barátaink?)  Na, mindegy. Egyébként meg Rákóczit, mármint ezt a második Ferkót szeressük (legalábbis Mink). Nem tudom, - mi nemzetes uramék véleménye, állásfoglalása? Jó lenne ezeket megkonzultálni. Tudnánk, mit gondol ezekről a magyar nemzet. Miért mondom, hogy szeressük Rákóczit? (Pedig lehet, hogy nem is). Ott van a vára a szomszéd városban. Ha, Újhelből befelé indultok meg, Magyarország belseje felé. Tudom Én, hogy messzire illendő utazni, és vagizni azzal, hogy itt vagyunk, meg amott vagyunk. Ennek a betörők külön örülnek. Részükre a fészbuk egy Isten áldása. A sok marha ember boldogan osztja meg országgal, világgal, hogy most üres a kéró. Mehettek betörők! -.appa.

Tegnap beszéltem a trónfosztásról. Na, ezt nehogy úgy képzejjétek mán el, mint a tollfosztást. Meg egyáltalán. Fosztogatásnak se értelmezzétek. Emlékeztetnélek benneteket a régi viccre. A jereváni rádió bemondta, hogy a főtéren Zsigulikat osztogatnak. Jött a módosítás. A hír igaz, csak nem a főtéren, hanem a mellékutcákban, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Ebből az következik, hogy nem tettünk mást, mint más tulajdonát, értékét elvettük, esetünkben a Habsburgokét. Azért remélem, az érződik, hogy itt azért nem beszélhetünk szószerinti értékeltulajdonításról. Inkább arról van szó, hogy e cselekedetünkkel szabadokká váltunk Habsburgoktól. Először, ez akkor történt meg, amikor Bethlen Gábor csapatai Bécset fenyegették. A Habsburg-ház trónfosztásának kimondása 1620. 08. 25.-én történt meg. Elvileg Bethlen kapta meg a királyi koronát, így 1620-21-ben magyar király volt. Igazából azonban nem. A török Porta, a főrendek hatására több területen igyekezett korlátozni az uralkodó lehetőségeit. A Porta alatt ne valami díszes bejáratot gondoljatok el, ahol aranysujtásos, tányérsapkás ember áll. Eszetekbe ne jusson az ilyesmi. Ez a nagyvezír (nálunk Viktor) hivatala volt. Olyasmi, mint nálunk (Gulyás Gergely), a miniszterelnökséget vezető miniszter. Bethlen nem fogadta el a koronát. Az 1621-ben Nikolsburgban békét köt II. Ferdinánddal. Bethlen Gábor lemondott a királyi címről és visszaadta a Szentkoronát a felségjelvényekkel együtt, valamint az elhódított területeket (várakat, vármegyéket). Szabadon bocsátotta a foglyokat. Ferdinánd viszont cserébe, német birodalmi hercegi címet adományozott Bethlennek. Személyes kielégítésképpen Bethlené lett Sziléziában Oppeln és Ratibor. Továbbá, mint Erdély fejedelme kapott hét magyarországi vármegyét, meg három várat. Az előbbiekből szépen látszik, hogy Bethlennek annyi köze volt Magyarországhoz, hogy területeket foglalt el, illetve kapott a nikolsburgi béke során. Ellentétben azzal, ami elterjedt a köztudatban, miszerint Erdély aranykora, Magyarországhoz tartozásakor volt, egyszerűen nem igaz. A Magyar király II. Ferdinánd volt. Amint az fennebb látható volt, a békekötés során, Erdély fejedelme megkapta Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod, és Abaúj vármegyéket, az e területen lévő Tokaj, Munkács, és Ecsed váraival. Igaz ezek a területek a nádor és az ország bírák alá tartoztak, és a magyar országgyűlésbe küldtek követeiket. De az, mindenképpen világos, hogy szó nem volt arról, hogy Erdély Magyarország része lett volna. Éppen fordítva volt. A fentebb felsorolt Magyar területek tartoztak Erdélyhez. Azt gondolom Erdély, most sem akar Magyarországhoz tartozni. Függetlenséget akarnak, és ezt tiszteletben kellene tartanunk. -.appa.

Nem amiatt, hogy hatalmon maradjon. Pedig szerintem, - de! Ha, visszaadta volna a hatalmat IV. Károlynak, akkor az Ő gondja lett volna, hogy mit csinál az azonnali csehszlovák intervenció eshetőségével, amivel Benes külügyminiszter fenyegetőzött. Jegyzem meg, Ő az a Benes, aki a dekrétumokról híres. A 33. dekrétumát emlegetik sokat, mely az ország területén élő, nem-szláv népességet megfosztotta állampolgárságától. Lényegében a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, és előirányozták a kisebbségek kitelepítését, illetve erőszakos beolvasztásukat. Gyerekkoromban, -’50-es évek végén, még települtek Újhelybe magyarok. Az is lehet persze, hogy már az országon belül települtek át. Tőlünk a harmadik házba költöztek be Decsiék. Lali közel egykorú volt velem. Sokat fociztunk a bútorgyár melletti kubikgödörben és gombfociztunk a gangjukon. Ha már így regélek, akkor napi eseményt is mondok Nektek. Tegnap találkoztam éppen Benes Magyarországra elszármazott oldalági rokonságával. (Korukat tekintve, olyan unoka, dédunoka korúak). Ezek persze, most mellékes szempontok. A lényeg. Horthy úgy döntött, hogy Ő bizony inkább elűzi a királyt, minthogy háborúba keveredjen a szomszéd országgal. Megkezdődött hát a budaörsi csata. A király szentmisét celebráltatott a vasúti síneken. Emlékezhettek az ilyesmire a bibliából, meg a történelmi tanulmányaitokból is. Amikor én iskolába jártam, a királyoknak ezt a szokását nem említették meg. Na, jó. Olyat tanultunk, hogy a török ellen harcolt az egyház is. De ott szerepet játszott az oszmánbirodalom muzulmán hite, hiába fakadt egy tőről a kereszténységgel. Nem véletlen, hogy a mohácsi csatában 7 püspök veszett oda – köztük a fővezér Tomori és Szalkai László esztergomi érsek. Mindég mondom, hogy a papság törleszkedik a hatalomhoz. Nem mai jelenség ez. Szóval a királyok Istenhez fordultak segítségért. A király meglátta az ellene kivezényelt diákcsapatokat és a halottakat, beszüntette a fegyveres harcot, hogy elkerülje a vérontást. Horthynak itt sem számított az emberi élet, mint ahogy a világháborúkban sem számított.  A csata másnapján vidéki alakulatok érkeztek a fővárosba. Ezeket azonnal Budaörsre vezényelték és bekerítették a királyhű erőket. A királyt, kudarca után Tihanyba internálták. Hó végén a családjával együtt Madeirára szállították. Az antant (és Horthy) elvárásainak megfelelően a Nemzetgyűlés (11.06), kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Tudjátok. Három a magyar igazság, egy a ráadás. Ez volt az, hiszen történelmünk során ez volt a negyedik trónfosztás. Sorrendben: 1620, 1707, 1849 és negyedszer az 1921. évi XLVII. törvénycikk mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. Mondanom sem kell ugye, hogy a törvényt nem jegyezte ellen a király (na, vajon miért?). Ez azonban Horthynak nem jelentett problémát. Ő, mint az uralkodó kormányzója kihirdette, mondhatni a király helyett. Az aktussal Horthy kormányzósága végleg szilárddá vált. -.appa.