08.22.

Nagy készülődésben voltam. Mindent összekészítettem. Kiraktam egy 2 literes ásványvizet. Nem tudom melyik univerzumban raktam le. Mire a vízpartra értem, nem volt a kocsiban. (Itthon sem találtam meg). Visszagórtam a cuccokat a kocsiba. Vissza Vasváriba. Penny, horgászat helyére vissza. Majdnem ötkor kezdtem horgászni. Odahordtam a sok motyót. Vittem egy tejfeles vedér silózott kukoricát. Szintén egy veder, tejsavas erjesztésű, nagy darabosra darált kukoricát, amiben volt főtt búza is. Na, egyébként a silózáskor is tejsavas erjedésen megy át. Szilázs a hivatalos neve. Ha, ehhez nyúlkál az ember, akkor a bőrön is érezhető egy ideig. Előbb úgy volt, hogy megszerelem az ötös bolót. A múltkor a gondos ellenőrzés ellenére, egy gyűrűbe nem fűztem be a damilt. Úgy látszik ellenőrzéskor azt lát az ember, amit szeretne. Ez úgy maradt. Vittem a hetes bolót. Már két alkalommal is jól fogtam vele. Spiccbotot nem vittem magammal. Mindég fogtam olyanokat, amik szeletnek jók voltak. Most félhét körül fogtam az első olyan bodorkát, ami szeletnek jó lett volna. Hétig szándékoztam horgászni. Ennyi időre már nem szerelek. Egyébként is jól evett a hal. A törpét sokallottam. A jó tenyeres halakat is felemeltem a stégre. Egy e.kárászt szákoltam, ami 36 dekás volt. Nézegettem az előkét, hogy eléggé pödrődik, de úgy voltam vele, ezt a pecázást kibírja. Viszonylag egyenletesen fogtam a halat. Etettem gombóccal, és szórtam nekik szemes kukoricát is. Az etetőanyagban, volt a fennebb emlegetett, búzás, törött kukoricás maszkeró is. Hét körül megállt a kapás. Úgy voltam vele, hogy egy utolsó halat fogni kellene. ¼ 8 előtt párperccel, enyhe remegés után eltűnt az úszóm. Bevágok, emelem. Egy fél métert kijött az úszó a vízből és úgy maradt. A francba! – itt nem volt akadó. Persze, bármikor hozhat a sodrás. Nincs mit tenni. Három keményet rántok rajta, hátha kiakad. Erre megindul a túlparti sulymosba. Szól a fék. A botot a folyással párhuzamosra állítom, és a bothegyét a víz közelébe engedem. Meg is áll. Bólogat a bot. Kezdem az orsókarját tekerni. A meder kétharmadánál járhatunk. Alul van. El kellene emelnem a fenékről, az a kis nyomás különbség is fárasztja. Észreveszi, miben mesterkedek. Szól a fék. Nem merek pöccinteni a harci féken. Eszembe jut a pödrött előke. Bothegye újra le. Parabola görbület felvétele ismét.  Meg is állítja valahol a sulyom alatt. Óvatosan tekerem a kart. Kicsalogattam mederközépig. Innen óriási rohamot indít. Nem szembe, hanem lefelé, de szintén a sulymosba. A bot nagyon görbül, de nem opció pöccinteni a féken. Erősíteni nem, mert a gyötrött előke szakad. Lazítani sem, mert így is sok zsinórt levitt. Mire ezeket végig gondoltam, a bot kiegyenesedik, és kilövi a szereléket a vízből. Ötven centis előke volt fenn. Az előkén látszik egy kis kunkor, úgyhogy a lapkánál szakadt a zsinór. A fogás a következőképpen alakult. A 3 e.kárász 53 deka volt. Volt egy kis karikakeszeg, 5 deka. 13 törpe, 57 deka. A 11 bodorka, 67 deka lett. Hát így jártam. De végül is, nem volt ez rossz pecázás. -.appa.