- Ott fejeztem be, hogy sok olyan univerzum lehet, amiben nincs Orbán Viktor, nincs Magyarország. A kettő nem függ össze. Orbán nélküli Magyarországok is vannak, csak nem ebben a világegyetemben. Egy dolgot ne felejtsetek el. Vannak olyan univerzumok, ahol az Orbán nélküli magyarságnak rosszabb a helyzete. Rosszabb dolga van, mint nekünk itt, az Orbánosban. Sokan, ilyen megfontolásból szavaznak minden körülmények között a Fideszre. Rettegnek, Orbán nélkül megállna az élet.
- Mi előtt a multiverzumok kérdésébe belevágnék, ismertetek egy érdekes elgondolást. Ez nem más, mint a kvantumhalhatatlanság-elmélet. Gondolatkísérletként indult az 1980-as évek végén. Bő évtized múlva, egy fizikus kozmológus, név szerint Max Tegmark részletesebben kidolgozta. Alapvetően arról szól, hogy életünk folyamán meghalhatunk többször is. Ez úgy történhet meg, hogy a tudatunk minden halálunk alkalmával valamilyen módon (átkerül, átcsúszik, átugrik) egy másik, mondhatni következő idősíkba. Ez, az idősík nagyon hasonlít ahhoz, amelyikben meghaltunk. Tehát megtapasztalhattuk a halál élményét, és mégis tovább élünk valamelyik másik dimenzióban. Ott folytatódik az életünk.
- Tegyük hozzá, hogy az elmélet alapjai sokkal korábbra datálhatóak. Emlékezzünk vissza, hogy Niels Bohr, és Werner Heisenberg már a múltszázad húszas éveiben létrehozták a koppenhágai modell néven ismert elméletet. Röviden, ez arról szól, hogy a fotonok és más elemi részecskék egyszerre több állapotban is létezhetnek. Amikor a különböző tulajdonságaikat (pontos helyzetüket, vagy sebességüket) próbáljuk megmérni, megfigyelni, akkor befolyásoljuk őket. Vagyis maga a mérés megváltoztathatja, tönkre teheti a mért értéket, abból kifolyólag, hogy a mérés eredménye, csak az adott pillanatban való állapotra vonatkozik.
- Max Tegmark nevéhez fűződik, hiszen Ő írta le elsőként matematikai univerzumokat. Ezen elképzelés szerint a valóságot igazából a matematika nyelvén lehet leírni. Ugyanis, amit az érzékszerveinkkel érzékelni tudunk, az ennek csak halovány, tökéletlen mása. Matematikai struktúra sokféle létezhet. Ezek mindegyike leírja a saját, független univerzumát.
- A mindenség keletkezésével kapcsolatban az jutott eszembe. A kvantummechanika kimondja nincs értelme a Planck-időnél rövidebb időtartamról, vagy a Planck-hossznál rövidebb távolságról beszélni. A fény egy Planck-idő alatt teszi meg, a Planck-hossznyi távolságot. A fény vákuumban közel 300 ezer kilométert tesz meg másodpercenként. (Ezért volt bölcs dolog a teret végtelennek teremteni. Különben szegény fény foton feszt neki repülne valaminek.) -:) A Planck-hossz így, cirka 1,616 × 10−35 méternek adódik. Ezt, képzeljétek el leírva. Jó hosszú számsorról beszélünk. Úgy lehet leírni, hogy az egyes előtt 34 nulla van, ott egy tizedes vessző, majd előtte is egy nulla. Ebben az értelmezésben a Világegyetem történetét nem nullától, hanem egy Planck-időtől kell mérni. Ennek megfelelően az Univerzum kezdeti mérete is változik, vagyis egy Planck-hossz átmérőnél kezdődött. Ezeket figyelembe véve, sosem volt szingularitás, vagyis végtelen sűrűség. Azért ez számomra elgondolkodtató, hiszen a Planck-hossznyi átmérőjű gömböcskében benne volt, a jelenleg létező világok összessége.
- Teszem hozzá, változnak a dolgok. Az elméleti fizikusok gyötrik az agyukat. Jelenleg még manapság, nincs elfogadott egyesített elmélete a kvantummechanikának és a relativisztikus gravitációnak. Az is lehet, hogy van, csak még rágódnak rajta. Néhány évtized megválasztja. -.appa.
