appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Hajnali 34/2024 (II.14.) töprengés

2024. február 14. 08:12 - appasztorik

  • Az államelnök nélküliségünkkel kapcsolatban. Mi van ha, hirtelen alá kellene írni egy törvényt. Emlékezzetek vissza. Éjjel beadták az indítványt. Gyorsan megszavazták. Estére az államelnök aláírta. Szegény Svédek is ráfaragtak. A tisztelt ház hiába ül össze. Hiába szavazza meg. Nem lesz, aki aláírja. Az új államelnöknek, kisebb gondja is nagyobb lesz a Svédeknél. Átvenni mindent, átnézni a dógokat.
  • Az jutott még eszembe hajjátok, hogy köpködünk (mondjuk Én nem, de az egyetemes magyarság miá így mondjuk) a Mi Katikánkra. Hogy zárójelben miről beszélek? A magyar köztársasági elnök, Magyarország államfője. A legfőbb magyar közjogi méltóság. Személye fejezi ki a nemzet egységét. Ő az, aki őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Lássuk be, hogy ezt, nem igazán vehetjük komolyan. Az Orbánizmus hétharmadai sikeresen szüntetik meg az állam demokratikus működését. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Igazából, különböző rendeletekkel Orbán Viktor magához vonta ezeknek a feladatoknak az ellenőrzését. Igaza is volt. A béke érdekében, nála rátermettebb, harcosabb ember nincs széles e hazában. A békéért tán ölni is tudna
  • Tudnotok kell még Katinkánkról, a francia Becsületrend lovagkeresztjének tulajdonosa. Megmondom Nektek, ahogy van. Nem néztem utána mit csinált ott, de Franciaország nagyra értékelte tevékenységét. Megkapta a francia Képviselőház emlékplakettjét és a Francia Nemzetgyűlés emlékérmét is.
  • Félidőnél járunk. Pihentetőül áttérek a politikáról a versekre. Igaz, „minden politika, fiam”, mondta a püspök Pelikánnak. János, nagyszerű verset tett közzé a Poeton. Látjuk, tudjuk, hisz érzékeljük. Felbomlott a világ rendje. Olyan növények és állatok jelentek meg, amik eleddig nem voltak azon a vidéken. Változnak az életterek. Odatelepülnek, odamennek, ahol nekik jobb. Ez még nem elég. Itt Európában még az ember is beavatkozik. Védi a kormoránt, ami hihetetlenül elszaporodott, és hihetetlen mennyiségű halat eszik, és pusztít el, az által, hogy megsebzi. Kedvence a süllő, és persze a többi olyan hal, ami karcsú és könnyen le tudja nyelni. Aztán betelepítették a hódot. Furkálja a töltéseket, döntögeti a fákat. Nem mintha az ember nem irtaná eléggé az erdőket. További emberi hülyeség miatt sok állat kerül ki a természetbe. Ezek jó része élve marad, ami hagyján, de szaporodik is. A gyerekeket nevelik az állat szeretetére. Majd gondozza. Ki kell alakítani a kötelesség tudatot. Azt Ő gondozza. Persze, hogy nem. A kutyával, macskával foglalkozik majd a szülő. De más, megunt állatokat szabadon engednek. Aztán mivel élelmesebbek, a vörös fülű, és a citrom fülű ékszerteknős kiszorítja az őshonos mocsári teknősöket. Szombaton hallottam arról, hogy a Tiszán láttak nutriát. Ezeknek a kidobott álatoknak nincs természetes ellenségük. Következő lépés. Telepítsünk nekik természetes ellenséget is. Hurrá! Jöhetnek a farkasok, meg a medvék. Teszem hozzá. Kezdenek beszivárogni maguktól is. Igaz olyan mértékben vágjuk az erdőt, hogy nem érzik biztonságban magukat. Nem baj. A hódok, annál jobban érzik magukat. -.appa. 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr618325525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása