- A legutóbbi 20. töprengésemben azt fejtegettem, hogy milyen jellemzőkkel írható le a kapitalizmus. Most már látjuk, hogy a kapitalizmus kitalálása is paraszt vakítás volt. Jó dumával csapták be az embereket. Mondhatni, szinte pontosan úgy, ahogy ma is teszik. Mondom is: Önérdek, verseny és szabadság. Jól hangzik mi?
- Lássuk akkor, - miről is van szó. A piac szereplői saját önérdeküket keresve igyekeznek maximalizálni a hasznukat. Ez igaz, csak ki kell egészíteni egy kicsit. Mindezt gátlástalanul teszik. A jellemzés szerint az önérdekkeresés, egészséges versenyhez vezet a gazdaságban. Mindenkinek joga van szabadon, külső kényszerítéstől mentes gazdasági döntéseket hozni. Mi tudjuk, hogy ez nem így van, hisz az állam erőskézzel avatkozik be a gazdaság dolgaiba. Nem csak itt. Mindenütt. Ezen kívül, az emberi természetet figyelembe véve, alapvetően az a cél, hogy a többieket legyőzze. Mindegy, hogy milyen versenyről beszélünk. Még a békésnek mondott sakkban is a győzelem reményében hullanak a parasztok. A cél, hogy győztesként megmaradjon a vezér.
- A jellemzés szerint az önérdekkeresés vonatkozik a befektetésekre, a termelésre, és a fogyasztásra is. A tőkés bármibe fektetheti a pénzét; a termelő azt termel, amit jónak lát; a vásárló pedig korlátozások nélkül, attól vásárol, azt, amit, és attól, akitől akar.
- Emlékeztek még, a páréve elhunyt Schlecht Csabára? Mondhatjátok, ezzel ne jöjjek elő. Ez nem a kapitalizmus kialakulásának kezdetekor történt. Hát de! – mivel Magyarországon pont akkoriban alakult ki a kapitalizmus. Amolyan szürkületben, ködben tevékenykedő ember volt. Igaz, politikai tisztségeket sose vállalt, de Fidesszel összefüggő üzleti feladatok kapcsán sokszor merült fel a neve. Komolyabban 1998 augusztusában. Ekkor írta meg Rádi Antónia és Ungár Tamás elhíresült, „A Ficótól a Mahirig és vissza – Josip Tot semmit sem tud magyarországi vállalkozásairól” című cikket, a Népszabadságban.
- A Magyar Hirlap is készített egy összefoglalót, amiből szemicskélek egy kicsit. Mellesleg jegyzem meg. 1998. július 6-tól került hatalomra I. Orbán. Meg is kezdte sumákságaik eltüntetését, és jövőbeni hatalma megszilárdítását. Tapasztalhatjuk, hogy sikeres volt.
- A Fideszre jellemző, hogy ami joghézagokat ők gátlástalanul, minden szégyenérzet nélkül kihasználtak, azt folyamatosan felszámolták (de alkottak, és alkotnak újakat). Teszem hozzá a többi párt sosem merte azt, amit a Fidesz, mint lázadó ifjúság megtett. Szépen fel is számolták a többi pártot. Ilyen volt az MDF és a Kisgazdapárt is. Arra a látszatra nagyon adtak, hogy a több párt rendszer látszatát fenntartsák. Személy szerint, pártállástól függetlenül különösen óvták Gyurcsány Ferencet. A mumust, akit bármikor elő lehet húzni. Az elmúlt nyócévet emlegették még akkor is, amikor az elmúlt nyolc év már a Fidesz uralkodása alatti időszak volt.
- Visszatekintve a Fidesz sosem akarta, hogy Magyarországon demokrácia alakuljon ki. Eleinte talán, a kádári legvidámabb barakra gondolhatott Viktor. Kár, hogy meggondolta magát és elkanyarodott a Rákosi elvtárséhoz hasonló népnyúzás irányába. -.appa.
