Jó felvetés, a környezetvédelemre. Igazi alternatív energia? - amíg a fúziós reaktort nem valósítják meg, nem várható. Sok megoldandó buktatója van. A magfúzió olyan magreakció, ami lejátszódáskor, két kisebb atommagból egy nagyobb alakul ki. Ez a reakció két módon történhet, a kiinduló magok atomtömegeitől függően. Lehet energia felszabadulással járó. Ilyenkor a folyamat hő termelő (exoterm). Ez akkor történik ha, a résztvevő elemek könnyebbek a vasnál. Ha, nehezebbek, akkor a fúzió létrejöttéhez energiát kell befektetni, vagyis endoterm a folyamat. Ha most, arra gondolsz, hogy így lehet aranyat csinálni, akkor igazad van. Csak olyan drága, hogy lenne, hogy nem éri meg. Rabszógákkal bányásztatni sokkal ócsóbb. Mielőtt rákérdeznél, - mi ez a határ a vassal? Mondom. A kémiai elemek közül a, vas és a nikkel a legstabilabb. Ez a két elem rendelkezik a legnagyobb fajlagos kötési energiával. Azt is megkockáztatom, hogy ilyen kis méretben, nem is lehet napot üzemeltetni. Miért vagyok ilyen borúlátó. Hans Bebe német fizikus már 1939-ben, matematikailag levezette, hogy lehetne a napban játszódó folyamatot a Földön megcsinálni. Fúziós reaktort kell létrehozni. Mondhatjuk. Nosza, rajta akkor. Csakhogy Bethe úgy számolta a hidrogénatomok hőmérsékletét 100 millió °C fölé kell emelni. Már ez se semmi, de van más is. Olyan kicsi térbe kell összenyomni, hogy a hidrogénatomok összeütközzenek, és hélium jöjjön létre. A megvalósítás gátja az, hogy nem létezik olyan anyag, ami ezt a magas hőmérsékletet kibírja. Most mondhatod, hogy ekkora hőfokot előállítani nagy költség. Ez igaz, de számítások szerint, több energiát lehet vele nyerni, mint amennyit befektettünk. Így aztán nem csoda, hogy mentek a próbálkozások. Nem kellett 10 év ahhoz, hogy Bebe matematikai levezetése után, Lyman Spitzer létrehozza a Princeton Egyetem  plazmafizikai laboratóriumát (1948). Spitzer 1951-ben elkészítette az első hidrogénplazma-fúziós reaktort. Az óta is folynak a kísérletek. A megvalósítással többen is foglalkoznak. Ennyi idő alatt azt sikerült elérni, hogy rövid ideig működjön. Ezért vagyok pesszimista. Azt gondolom, van egy tömeg határ, amit meghaladva működne a fúzió. Szóval, ennek még sok akadálya van. Lenne pedig, olcsó energia, de igazából nem is erőltetik. Gondolj bele, ha bedobják az olcsó energiát, akkor nincs mivel zsarolni az embereket. Mondok egy példát. Tudott dolog, hogy a magas házak között, a csatornahatás miatt mindég huzat van. Dubajban létesítettek a házak (50 emeletnél magasabbak) közt szélturbinákat. Mind a két házat ellátta árammal. Igen ám, de ebből nem profitál senki. Tehát az ilyen nem jó megoldás. Olyan kell, mint mondjuk a napelem, aminek házanként nagy a bekerülési költsége. -.appa.