A Biblia szerint többször kihalt az élet a Földön. Az özönvíz után Isten megfogadta, hogy többé nem pusztítja ki a Föld lakosait. Hogy ez osztán mitűl vót, vagy mitűl nem vót, azt nem tudhassuk. Megbánta, de az is lehet, hogy rájött kipusztíthatatlan élőlényt hozott létre, amikor az embert teremtette. Még ara is rájöhetett, hogy ennél jobbat nem tud csinálni, bár ez kicsit ellent mond a mindenhatóságnak. (Megint eljutottam oda, hogy direkt vagyunk ilyenek formálva). A tudósok is azon a véleményen vannak, hogy földi élet öt tömeges kihalást szenvedett el, amióta megvan. Úgy mondják, ezek oka óriási vulkánkitörés sorozat, jégkorszakok, meteoritok becsapódása, és kontinensek összeütközése miatt történt. Hogy Mi, milyen szerencsések vagyunk. Megélhetjük a hatodikat. Többen is úgy vélik, hogy ez már elkezdődött. Ez más jellegű, mint az eddigiek. A klímaváltozásnak most is köze van hozzá, csakhogy ezt maga az ember okozza. Rengeteg haszonállatot tartunk, és teszem hozzá, rengeteg haszontalant. Az utóbbiaknál gondolok, kutyára, macskára, halakra, hüllőkre. Ez utóbbi csoport, nemcsak a bolygó, de az ember szempontjából is felesleges. Kedvtelés, passzió, ami szépen átcsúszik függőségbe. Mi, és haszonállataink, a Föld elsődleges produkciójának 25-40 százalékát fogyasztjuk el. Ez takarja, azt a szerves anyag mennyiséget, amit a földi növényzet állít elő. Úgy mondják, ettől függ minden ökológiai rendszer épsége. Végeredményben a Föld biodiverzitása. Még 2011.-ben egy cseh-kanadai kutató (Vaclav Smil) írta, miszerint a szárazföldi emlősök 97 százalékát teszik ki az emberek és a haszonállatok, és mindössze három százalék a vadonélő állat. Ez számomra elég hihetetlennek tűnik. Könyvének címe „ A számok nem hazudnak. Teszem hozzá, nem mindegy hogyan csoportosítjuk a számokat, és milyen következtetést vonunk le belőle. A környezettudós közgazdász, az emberi tevékenységeket elemzi, vizsgálja. Negyvennél is több könyv szerzője. Ezekben mondhatni, foglalkozik mindennel. (Energia, környezeti és populációs változások, élelmiszergyártás és táplálkozás, a technika megújulásával, a kockázatok kezeléssel, közélettel és politikával).  Ő ebből a 97 százalékból azt a következtetést vonta le, hogy több területen is, az ember befolyásolja az evolúció folyamatát. A szántóföldi növények és az állatok háziasítása révén. Ehhez hozzájönnek a génmódosítások, valamint a vadvédelmi rezervátumok létrehozása. Ezek jelentős hatással vannak a növény, és állatvilág alakulására. Említsem meg, a nálunk is dívó, állat visszatelepítéseket (hód, medve). A technika fejlődése sokat segített egyes állatok elterjedésében. Jönnek, jól érzik magukat és szaporodnak. Kiszoríthatják az őshonos fajokat (több fekete mókus van, mint vörös). A tudós kihozta, hogy az 1900 és 2000 közötti száz évben a tenyésztett szarvasmarhák száma, majdcsak megháromszorozódott. Azaz 2011.-ben több mint 4 milliárd marhával számolt. Mennyi van akkor most? (Szigorúan, csak a szarvval rendelkező marhákkal számolva).  -.appa.