Nyugodtan mondhatjuk, hogy az Unión belül az egészségügyi vonalon nagyon rosszul állunk. Tény, hogy a pandémia ideje alatt, hihetetlen összegeket költöttek el vezetőink, látszólag arra, hogy az egészségügyi rendszerünk felkészüljön a járvány legyőzésére. Hozzátehetjük azt is, hogy jelentős összeget teljesen feleslegesen. Mi a fenének kellett, annyi lélegeztető gép. Cirka ötszörösét vették annak, mint amennyit Orbán, szükségesként bemondott egy péntekreggel. Mondjam el azt is, hogy gondosan megszámolták, hogy mennyi gépre van szükség. Azt viszont, nem mérte fel senki, hogy kezelő személyzet az nincs. Amerikai ismerősöm írta, hogy nem szabad gépre kerülni, mert azoknak 40 százaléka meghal. Nálunk, a legnagyobb járvány időben 90 százalék volt az elhunytak száma. És azt, ami a legérdekesebb az egészben, a beszerzésekkel kapcsolatban, azt még meg sem pendítettem.  Hogy mindez, beszerzőkön keresztül történt. Vélhetően, a bevált teknikáknak, és taktikáknak megfelelően a beszerző, bizonyos összeget visszacsorgat a megrendelőnek. Ugorjunk vissza az időben. A Medgyessy-kormányt követő években, - elsősorban Medgyessy száznapos programja eredményeként – látványosan nőttek az egészségügyi kiadások. A GDP-hez, és az összes állami kiadáshoz viszonyítva. Jegyzem meg egyébként, hogy a közmegegyezés vélekedése szerint, többnyire elhibázottnak tartották, a programot. Főleg a Fidesz hirdette ezt. Kétségtelen. Egy stadion sem épült belőle. Száz nap alatt, 150 milliárd forint. Azt mondták, hogy Medgyessy a Fidesz által létrehozott pénzt, ebben a száz napban szétosztotta. Hogyan is alakult az egészségügyi költés? Egy egészen biztos. Már a 2008-as válság előtt, a 2002. éves szint alá esett vissza. Ráadásul, egészen a világjárványig meg sem tudta közelíteni a húsz évvel ezelőtti szintet. Önkéntelenül is felmerül. Hogyan jöhetett létre ez a helyzet? Ennek kialakulásában, komoly szerepe volt annak, hogy az egészségügy a 2010-es fülke forradalmas kormányváltás után is mostohagyerek maradt a kormány számára. A Fidesz, gyakorlatilag nem is próbálkozott azzal, hogy kezelje az egészségügyi ágazat problémáit. Mondhatjuk, hogy a kovid megjelenéséig, az ágazatot, tendenciáját tekintve, fokozatos, lassú leépülés jellemezte. Mint azt fennebb írtam, akkor is a költekezésen volt a lényeg. Voltak, nagy csinnadrattával bejelentett béremelések (mint más ágazatokban is), de a 24 ezer forintból, mire kézhez kapta a nővérke, csupán négyezer maradt. A betegszállító, aki tolt a vizsgálatra, azt mondta, hogy neki megmaradt a bére, amennyi volt. Ez annak köszönhető, hogy takarító 2-ből, áttették takarító 1 státuszba. Az állapotok romlása, odavezetett, hogy állami kiadások nemzeti össztermékhez viszonyított aránya, 2019-re elérte történelmi mélypontját. OECD adatokból az derült ki, hogy ez a viszonyszám, még a Bokros-csomag idején is magasabb volt. -.appa.