Az újabb Nemzeti Konzultáció, - ami az ügy fontosságára való tekintettel Népszavazás - feltesz négy kérdést. Hogy alakult ki ez a népszavazás? Az ellenzék valami dógot felvetett, hogy azt a választással egy időben népszavazásra kellene bocsájtani. Meg lehet vele spórolni 5 milliárd forintot. Ez nagyon ésszerű gondolat (mármint a takarékoskodás). A felvetés olyan fontos volt, hogy semmire nem emlékszem belőle. Mindenesetre adott egy écát. Észbe kapott tőle a kormány. Asszongya, hát legyen akkor. Ti nem tudjátok összeszedni az aláírásokat, - de Mi igen! És úgy is lőn. Azért azt tuggyátok meg, hogy a kormány bármit megtehet. Máshol is előfordulhat, de most maradjunk, csak a magyar viszonyok közt. Itt van a pedagógus sztrájk. Az ítélőtábla megállapította, hogy a sztrájk, jogtalan volt. A kormány hozott is egy határozatot, hogy lehet sztrájkolni, de legyen meg az elégséges szolgáltatás. Mit ért ez alatt a kormány? Azt, hogy nem lehet sztrájkolni. Legyen felügyelet a gyerekek fogadására. Tanóra nem maradhat el. Ilyen egyszerű ez. Az jutott eszembe, hogy milyen remek gondolat volt az, a rendszerváltás után, hogy a szakszervezeti vezetők, a vállalatok alátartozzanak, mint a szocializmusban. A szakszervezeti vezető kapta a cégvezetés által adott prémiumot. Megszűnt a szakszervezeti vagyon. Így sztrájk szóba sem jöhetett. Az embereknek nem volt, most meg főleg nincs pénze, hogy saját zsebre sztrájkoljanak. Amennyiben a szakszervezeteknek lenne pénze, akkor mondhatná. Maradjatok otthon. Kapjátok a béreteket. Csakhogy a szakszervezeteknek nincs ilyesmire pénze.  Lássuk akkor, miről is fog szólni a népszavazás:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Ilyen kérdéseket, egy beteges elme tehet fel, aki komoly formában gondolkozik azon, hogy ezeket meg kellene valósítani. A kettes, négyes kérdés ugyan az, ha a kérdező a „nem” szót, nem tagadásként érti. Ha, tagadás, akkor a „nem”-ből lehet „igen”-t csinálni. A Kormány Facebook oldalán olvasható: "Úgy gondoljuk, hogy a gyermekek szexuális nevelésének joga kizárólag a szülőké, és nem az aktivista csoportoké”.

Én, naivan azt hittem, hogy az iskolákban van egy tanmenet. Jegyzem meg. Középiskolás koromban, osztályfőnöki órán volt, amikor szexuális dolgokról volt szó. A szülők megbíztak az iskolákban. Nem hiszem, hogy az iskolákban aktivista csoportok működnének. „Számos európai kormány úgy hozott döntéseket ezen a téren, hogy nem kérte ki az állampolgárok véleményét”. Jegyzem meg. A magyar kormány rengeteg döntést hoz, amiben nem kéri ki az állampolgárok véleményét (sőt több esetben szinte leszarja azt). „A magyar kormány biztosítja ezt a lehetőséget”. Vagyis megszavazhatjuk, hogy aktivisták mehessenek az iskolákba téríteni? „A népszavazáson való részvétellel kiállhatunk a gyermekvédelmi törvény, így gyermekeink védelme mellett”. Jól értem? Van egy törvény, amiről el kellene döntenünk, - betartsák e? Normális dolog ez? „Ezért biztatunk mindenkit arra, hogy vegyen részt a referendumon". Mennyünk akkor szavazni. Miről is? Minek is? Tuggyátok? Azért roppant megnyugtató. Hazánkban van Alapjogokért Központ. Magyarországon mindenkinek alapvető joga, hogy kussoljon. -.appa.