Ha már horgászni. Fizikusnapok, Atomki feliratos pólóban járok, akkor folytatom a sebességgel kapcsolatos dógokat. Ott fejeztem be tegnap, hogy figyelembe véve a Tejútrendszer 100 ezer fényéves átmérőjét, nem ki sebességgel dzsanázunk az űrben. Írtam is, hogy cirka 224 km/mp (hivatalosan km/sec, de jó e Nekünk falura) . Miért térek erre ki? Mert a köznapi életben, hála a bemondóknak, a fényév úgy terjedt el, mintha idő lenne. Pedig, mint azt Mind tudjuk tanulmányainkból, távolság csak nem mindég gondolunk bele. A fényév az a távolság, amekkorát a fény egy év alatt megtesz. Óh, be örülök, hogy ezt sikerült tisztáznunk. Lássuk akkor, - mi is a helyzet, különböző galaxisok viszonylatában? Azt látjuk (nem konkrétan Mi, hanem a műszerek), hogy egymáshoz képest is igen nagy sebességel távolodnak. Hát amelyikek, jegyzem meg, mert némelyek közelednek egymáshoz. Így aztán előfordul, hogy Univerzumok átmennek egymáson. Feltételezem, részben egyesülnek is. Egyébként meg ki tudja, - mik történnek az égen? Ez Nekünk tűnik égnek. Legalábbis Mi földi halandók így neveztük el, a bennünket körülvevő mindenséget. Azt má Galilei is kimondta, legalábbis a Földdel kapcsolatban biztosan, hogy mozog. Az óta már mindenről tudjuk, hogy mozog. Nemcsak a miatt, hogy a mindenség mozgásban van. Az anyag (vagyis bármi), úgy épül fel, hogy benne a mindenféle részecskék mozognak. Vegyük a környezetünket. A szobahőmérsékletű levegőbenben lévő gázok molekuuláinak átlagsebessége kb. 500 méter/mp. Vagyis, a hangnál gyorsabbak. Egy kilőtt puskagolyó sebességével mozognak. Nyilván, mert ha nem lövik ki, akkor nyugalmi állapotban van. A hidrogénatomok átlagsebesssége ennél jóval nagyobb, hisz több mint 1.850 m/mp. A hangsebesség több mint ötszöröse. Ennek következményei vannak. E miatt enged le olyan hamar a hidrogénnel töltött léggömb, meg persze azért is, mert a hidrogénmolekula sokkal kisebb, mint az oxigén vagy a nitrogén molekula. Egyszerűen átdiffundál a gumin. Naná, hogy átdiffundál. Speciális acélpalackban tárolják a felhasználók, mert a sima vasból is kiszökik. Pletykaaként elmondom Nektek, hogy csibész egy anyag. Képzejjétek el, nem engedelmeskedik   Joule-Thomson effektusnak. Ez expandáláskor felmelegszik. Na-de, térjünk vissza a Holdra. A Holdnak azért nincs légköre, mert megszökik róla bármelyik gáz. A szökésisebesség kb. 2.200 m/mp. A Hold napos oldalán a hőmérséklet, nem szobahőmérséklet, hanem 180 °C körül van. Arra, ugye még tanulmányainkból emlékszünk, hogy a hőmérséklet emelkedésével a gázmolekulák sebessége nő. E miatt emelkedik például a nyomás az autó kerekeiben, kánikula esetén,. Mondtam, hogy átlagsebességekről van szó. Ebből következik, hogy az elmondott értékeknél vannak kisebb, és nagyobb gázmolekula sebességek is. Így aztán, a magas felszíni hőmérséklet mellett bejátszik az is, hogy mindég vannak az átlagsebesség többszörösével mozgó gázmolekulák. Ezért, előbb-utóbb szinte az összes gázmolekula megszökik a Holdról. Nyilván a felületről, mert a kőzetekben zárványként lehetnek gázok. Jegyzem meg, vannak ábrándos elképzelések, hogy a Holdon, vagy más bolygón légkört hoznak létre, a lakhatóvá tétel miatt. Azt gondolom, hogy ha valamilyen módon sikerülne is, nagyon meg kellene tervezni, hogyan alakítsák ki. Annyi bizonyos, ha a Holdon létrehoznának légkört, onnan egy idő múlva elszökne. -.appa.