Legutóbb, mikor Orbán került szóba, akkor Palotás Jánost idéztem. Legyen úgy most is. „Én már a kilencvenes években is azt írtam róla, hogy kisebbségi komplexussal terhelt hatalommánia jellemzi őt”. Ebben egyet is kell vele értenünk. Annak idején Évike (ideg,- és elme főorvos) mondta, hogy minden politikust ideg és elmeorvosi vizsgálatnak kellene alávetni. Azt mondta, a tévében történő megnyilvánulásaik alapján megállapítható, hogy problémáik vannak. Egy csomó cezaromániás. Értitek? Minden munkavállalót megvizsgálnak. Pont a politikusokkal vagyunk úgy, - mindegy milyen hülye! Politikusnak elmegy. Ott kárt nem tud csinálni. Pedig, DE! Tönkre teszik az életünket. Ezt tudjuk. Érezzük a bőrünkön. Jegyzem meg. A kisebbségi komplexusban van valami. Meg is van az alapja. Egyéni választókerületben sosem sikerült nyernie. Az 1994-es esztendő volt számára a legkeservesebb, azt a csalódást, amit akkor elszenvedett, szerintem az óta sem heverte ki. A választáson székesfehérvári egyéni választókerületében ketten is megelőzték. Egy súlytalannak tekintett szoci verte meg. Érdekes, hogy gyakorlatilag hazai pályán, a Fidesz csak megismételte a négy évvel korábbi eredményét. Nagy csalódás volt. A Fidesz kongresszuson fel is ajánlotta, hogy lemond. A küldöttek nem fogadták el. Ebben az évben újít retorikáján. Gondolom a bunkó értetlen vidékiek miatt (hogy Ők is megércsék), szabadelvűt mond, a liberális helyett. Bevezeti újításként a „nemzeti elkötelezettséget”. No de, lássuk, mit is mondott a Mi jó urunk 2007-ben. Pártelnökként Orbán Viktor, a Fidesz 19. születésnapi ünnepségén beszédet mondott. Köszöntőjében ellenzéki nyugatbarát politikusként üzent a jövő nemzedékeinek. A jövő fiataljainak a következőket ajánlotta a figyelmükbe: „Nem azért mutattunk ajtót bizonyos dolgoknak, hogy most meg visszajöjjenek az ablakon. Mi az ajtót a Nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy ezek a dolgok visszamásszanak az ablakon. Merthogy Magyarországon ma éppen a demokrácia lényege, a felelősség és az elszámoltathatóság hiányzik, ami maradt, azok az intézmények.” Itt, mint olvashatjátok, elsüti kedvenc hazugságát, mintha az Ő érdeme lenne, a szovjetcsapatok későbbi kivonulása. Megtudta, hogy Gorbacsov és Németh Miklós megegyeztek a csapatok kivonásáról. Nagy Imre, és társai újratemetésén roppant bátran kimondta, ruszkik haza, Ha megfigyelitek, van egy kis képzavar az ajtóval. Kinyitottuk, mutattuk. Nyugatnak mára akkora ajtót nyitottunk, hogy már autógyáraik rabszolgái vagyunk. A Szovjetunió megszűnt. Az oroszok meg barátaink lettek, így előttük is nyitva az ajtó újra. Azok az oroszok, rosszak voltak, ezek az oroszok jók. Változik a világ. Ugye az óta a felelősség, és az elszámoltathatóság Neki biztos, hogy nem hiányzik, de legalább az intézmények kérdésében is van változás. Mára már, az intézmények is hiányoznak. Nemcsak a demokratikus intézmények. Most kezdi sikeresen felszámolni az egyetemeket. De tényleg. Mégis, - minek kell az egyetemeknek autonómia? Itthon vannak Magyarországon. Akkor meg mit akarnak? A romániai magyaroknak sincs autonómiájuk, előbb ott legyen meg. Itthon majd lesz valami. De tényleg. Nem jobb az iskoláknak, az egyetemnek, ha megmondják nekik mit, és hogyan kell oktatni, a magyar történelemből. A sok hóbortos egyetemen tanító hóbortos ember képes megrontani az ifjúság harmatos lelkét. Még olyan téveszmével fertőzik meg Őket, hogy nem dicsőségesen vettünk részt a II. világháborúban, és nem Horthy volt a legnagyobb hősünk. Ezeket tisztázni kell, és a kor, uralkodó politikai irányának megfelelően oktatni, tanítani kell. -.appa.
