Azt tisztáztuk a múltkor, hogy a dzsihád: törekedni az Isten útján. Erőfeszítéseket tenni az Isten elégedettségének elnyerése érdekében. A vallásjog területén használják ezt a kifejezést. Mégis hallhattunk olyat, „dzsihadista elkövető”, meg „iszlamista tettes”. A dzsihád nem háborút jelent, annak dacára, hogy mikor bejött ez a szó a köztudatba, akkor úgy ismertük meg, mint szent háborút. Ezzel szemben a háborúra, az ölésre, az összecsapásra sok más szó van az arab nyelvben. (például: a harb, a ghazva, a katl). Tegyük fel, amikor egyik ország megtámadja a másikat, akkor nyilvánvaló, hogy megvédheti magát. Az nem biztos, hogy sikerül is neki. Akkor később is vissza lehet térni az elszenvedett sérelmek megszüntetésére. Ez attól függ, - mik történtek? Ugyanis ha a megtámadott országot, megcsonkították, értékeitől megfosztották (esetleg bizonyos jogaitól), akkor érthető, hogy a sérelmet elszenvedett ország, szeretné ezt megváltoztatni. Erre van is lehetőség. Ennek alapja, hogy az iszlámban alapelv a helyreállítás. Teszem hozzá, a Mi vallásainkban, jogrendjeinkben nincs ilyen elv. Van viszont sérelmünk, Trianonunk. Kétségtelen, az első, de a második világháborúban is támadóként léptünk fel. Ha, úgy alakulna most is azt tennénk. Területeket szereznénk, hogy „Mi Magyarok” elférjünk. Az iszlámban nagyon fontos a jogok megadása, és a helyreállítás. Most ne országok közötti konfliktusokat nézzünk. Vegyünk alapul, az egyszerűség kedvéért egy lopást. Mondjuk, ellopják az autóm. Ezt az autót én évek múlva is visszavehetem. Az iszlámban, az ember nem köteles odaadni a saját tulajdonát. Ezzel szemben nálunk, nyugodtan elsinkófálhatják a mások tulajdonát. Hosszú évek pereskedése után, az a valószínűbb, hogy a csaló röhög a markába. Az iszlámban a tulajdonjog nem évül el. A visszaszerzésre tehát megvan az alapom, de a tolvaj autóját nem lophatom el, hiszen az, az Ő tulajdona.  Az enyémet szerezhetem vissza. Tehát a tolvajtól, a saját autóm visszavehetem, de cserébe az Övét nem kaparinthatom meg. Mint azt már említettem, ezt a vallásjog is megengedi. Ez akkor áll fenn, ha az valóban az én autóm és nincs más mód a visszaszerezésére. Mindezekre Isten a tanú. Az iszlámban következménye van a tetteknek. Ez összefügg az élettel és a halállal. A Paradicsomról és Pokolról van szó. Nem lehet igazságtalanságot elkövetni, de helyreállítani azt lehet. Ennek okán, lehet más embernek segíteni. Ugyan ez a lehetőség, ha az egyik ország igazságtalanul megtámadja a másik országot. Akkor segítséget lehet nyújtani. Elviekben ez a nemzetközi jogban is így történik. Nagyon fontos, hogy minden esetben meg kell vizsgálni a körülményeket. Az országok közötti konfliktus esetén nem is annyira egyszerű ez. Ezt nem jelentheti ki bárki. Gondoljunk csak, az emlegetett világháborúkra. Legyen vallásjogilag megalapozott a dolog, és egy feljogosított hatalomnak felügyelnie kell azt. Egyébként káosz alakul ki. Az iszlámban alapvető a jogszerűség és a törvényesség betartása. Például, nem lehet önkényes módon fegyveres dzsiháddal igazságot szolgáltatni, mint azt tették megtorlásként, az Irakban, Afganisztánban megölt emberekért. Ezzel, az a probléma, hogy teljesen más embereken álltak bosszút. Nem azokon, akik a tetteket elkövették. Sőt, még azokkal sem lehetne így bánni, akik valóban meggyilkolták valakik hozzátartozóit. Az érvényes jog szerint kell eljárni, és kiszabni a büntetést. -.appa.