Emlékeztek ugye? – a KSH nem számolja a magyar létminimumot. Nos, mást sem, ami kényelmetlenül érinti jó hírünket. Érdekes elgondolás. Nem mondjuk, nem tudunk róla, akkor az nincs. Hajdan, ezt a fajta hozzáállást struccpolitikának nevezték. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ráfogták szegény madarakra, - a veszély elől homokba dugják a fejüket. Pedig, nem. Ez a madár nem olyan ostoba, mint a politikusok. Miért mondom ezt? Egyszerűen azért, mert a gyermekek helyzetével kapcsolatos központi felmérések is megszűntek. Az arra vonatkozó, és meglévő adatokhoz is, egyre nehezebben lehet hozzájutni. A Gyerekesély Közhasznú Egyesület készített egy tanulmánykötetet (Bass László - Darvas Ágnes). Úgy látják, hogy romlani kezdett a legszegényebb családok helyzete. Ebből következik, hogy a gyermekek, akik ezekben a családokban élnek, nőnek fel, azoknak a helyzete is romlott. Mondok még valamit. Tavaly nyáron jósolt a kormány és kitartott mellette, hogy 2,8 százalékos lesz az infláció, a következő évben. Ősszel (szeptemberben) a jegybank tett egy előrejelzést. Ők nem voltak olyan optimisták, mint a kormány. A bankárok, az akkori makrogazdasági adatok alapján, a folyamatokat ismerve, magasabb fogyasztói árindexet jósoltak. Azt mondták a 2020-as infláció 3,5 százalékos lehet. Ez bizony sújtja a szegényeket, és a nyugdíjasokat. A társadalom alsó szintjére szorított emberek életkörülményei romlanak. Miért is ne? A közfoglalkoztatási bér és a rendszeresen kapott segély, valamicskét emelkedett ugyan. De! Ha visszaemlékeztek a nyugdíjminimumra (ami 2008 óta nem változott), több mindent meghatároz. E miatt, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék, a GYES összege stb. nem változott. Ennek a rétegnek a helyzetén rontó tényezőnek sorolhatjuk még, az adómentes jövedelmi sáv megszüntetését is. Egy 2017-es adat szerint. A magyar jövedelem, alsó10 százalékát kapó emberek bevétele úgy alakult, hogy több mint felét állami juttatások és segélyszerű ellátások tették ki. Az egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el a 32 ezer forintot. Visszatérve a gyermekekhez. Legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni, az említett tanulmány szerint, akik olyan háztartásban élnek, ahol senki sincs foglalkoztatva. Ami még rosszabbá teszi a helyzetüket, nemigen van esély arra nézve, hogy munkát kapnak. A gyerekeket illetőleg. Úgy tartják számon, hogy legalább 180 ezer hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van jelenleg hazánkban. Ezt, azért mondom, mert Ők gyerekként megkezdik leszakadást a korosztályuktól. Azt gondolom, nagy százalékban maradnak a hátrányos helyzetben. Ígértem, a nyugdíjemeléssel kapcsolatban, hogy nézek étkezéssel kapcsolatos számításokat. Kérdés, - mennyivel emelkedett az elmúlt években az étkezési számla? A számítást végzők, a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vették figyelembe. (a KSH fogyasztói árindexszámítás szerint). Egy évre visszatekintve, az étkezési árindex hónapok óta 7% körüli. Ami azt jelenti, hogy felsorolt termékek ára ennyivel magasabb, mint egy éve. Voltak persze, amik, nem nagyon drágultak. Baromfihús (0,7%), tej (-1,3%), étolaj (-0,1%). E miatt kicsit se aggódjatok. Az idén majd emelik ezeket is. Nézzünk azért pár olyan dolgot, aminek a drágulásával meg lehetünk elégedve. Sertéshús (15,5%), burgonya (14,7%), büféáruk (8,5%), cukor (8,1%), szalámi (7,7%). Na, ezt megígértem. Nem tartozom vele. Nem úgy, mint az állam, a normális mértékű nyugdíjemeléssel, meg az említett gyerekek jövőjével.  -.appa.