Nem lett volna ez ilyen hosszú, de szoktam így járni máskor is. Kezdek valamit írni, aztán belebonyolódom. Nehéz ezt megmagyarázni, eszembe jut ez, meg az. Különleges kísérleti körülmények között korábban már milliárdod Kelvin közelébe is sikerült lejutni. Bennem is felötlött, mint bennetek. Nagydolog, most rosszul mérték a hőmérsékletet. Ennyi, felejtsük el. De, nem úgy van az. Olvastam: hiába omlott volna magába a rácsszerkezet, az abszolút nulla fok alatti hőmérséklet megakadályozta, annak megtörténését. Miért töprengek még mindég ezen? Érdekesnek találom. A termodinamika III. főtétele szerint a nulla Kelvin fok elérhetetlen ugyan de, tetszőleges mértékben megközelíthető (lásd fennebb). Tudósék, erre azt mondták, a kísérlet nem mond ellent a tételnek. Ők nem elérték, hanem átlépték az abszolút nulla fokot. Tisztára olyan szöveg, mintha egy jó védőügyvéd nyomná a sódert a bíróságon. Elevenítsük fel, amit tudunk. Abszolút nulla fok, amikor a részecskék semmilyen energiával nem rendelkeznek. Úgy tanították, az atomok rezgése megáll. Itt az történt, hogy speciális rácsszerkezetbe kényszerítették az atomfelhő tagjait. Ezek energiaszintjét a minap említett módon befolyásolták. Annak hatására, a rendszer hőmérsékletét mutató grafikon pozitív értéke, negatívba volt vihető. A hosszas irkálás alatt ezt vontam le Ulrich Schneider szavaiból. Mindég jövök a kölcsönhatásokkal. Ami bíztató ebből a szempontból, hogy a negatív hőmérsékletű rendszerek egymással, és a pozitív energiájú rendszerekkel végbemenő kölcsönhatásainak alaposabb megismerésével, egy soha nem látott hatékonyságú hőerőmű építésének a lehetősége merül fel. Legalábbis, a kutatók vélekedése szerint. Úgy látják, ettől még nagyon messze vagyunk. Én is úgy látom. Sőt, jegyzem meg szerintem, ezzel még messzebb vagyunk, mint a fúziós reaktorok megvalósításától. Az egyik tudós azt mondta: "Nem hiszem, hogy mindez azonnal új eszközökkel látna el minket, azonban mélyebb ismereteket kaphatunk arról, mi is a hőmérséklet valójában". A hőerőmű is elgondolkodtató dolog. Az abszolút nulla fok az a hőmérséklet, amelynél a testből nem nyerhető ki hőenergia. Igaz, azt mondták, Ők túllépték. Ki tudja, - mik történnek olyankor? Ha már hőfokozunk. Milyen hőmérsékleti skálák vannak? Ahogy a technikumban tanultuk. Kelvin-skálán (abszolút hőmérsékleti skálán) 0 K. A Celsius-skálán ‒273,15 °C. A Fahrenheit-skálán ‒459,67 °F. Rankine-skála. Ezt ugyan nem tanultuk, ritkán is használják, de megadták, 0 °R. Ebből látszik, hogy nullpontja az abszolút nullánál van. A skála ugyanakkora egységeket használ, mint a Fahrenheit. A Fahrenheit skála (bevezetőjéről kapta nevét) nullpontja, a kísérleti úton előállított legjobban lehűlő sós oldat fagyáspontja. Másik alappontja az emberi test hőmérséklete. Ezt a hő tartományt, 96 egységre osztotta. A víz fagypontja 32 °F. Főleg az amerikaiak használják. A Réaumur-skálát is tanultuk. Ma csupán érdekesség. A víz fagyáspontja, a nulla fok. A víz forrpontja nála 80 fok. -.appa.
