Erről a zimáról jut eszembe, hogy el egészen mostanáig, hittük, mert úgy tanították, a leghidegebb hidegebb az abszolút nulla fok (-273,15 Celsius fok, de olvastam – 273,16-ot is). Ez olyasmi lenne, mint a fénysebesség. Egy határállomás. Addig, és sehova tovább. Azt olvastam, német kutatóknak sikerült, negatív hőmérséklet tartományba kerülniük. Természetesen nem Ők kerültek oda, hanem a kísérleti rendszerük. Az írás szerint volt ennek elméleti alapja. Ez segíthet megismerni, a sötét energia, a szubatomi részecskék közötti kölcsönhatásokat. A hőmérsékletet a részecskék kinetikus energiája határozza meg. Egy lassú részecskékből álló gáz hidegebb, mint egy gyorsan mozgó részecskéket tartalmazó. Azt tanítják, hogy az abszolút nulla fok, annak az állapotnak felel meg, amikor a részecskék mozgása teljesen megáll. Olybá vették, hogy na, ennél aztán nincs hidegebb. Azt mondták. A hőmérséklet a részecskék energiáinak, a gázon belüli eloszlásától függ. Ez határozza meg entrópiájukat. Abszolút nulla fok felett, ha a rendszerhez energiát adunk, akkor az entrópia növekszik. Képzeljünk el egy hegyet, meg egy völgyet. A csúcs, egy részecske energiáját jelenti. Ha a csúcson részecskét találunk az, az entrópia miatt van. A fentiek alapján, az abszolút nulla foknál a részecskék mozdulatlanok. Nem rendelkeznek energiával, emiatt a völgyben találjuk őket, minimális entrópiával. Melegítsük a rendszert, ennek hatására az átlagos energia nő. Némelyik több energiához jut, más részecske meg kevesebbhez. A hőhatására a részecskék megjelennek a hegy oldalán. Úgy összevissza, hiszen különböző energiával rendelkeznek. Egyértelmű, a rendezetlenség foka magasabb lesz. A hőtan szerint, a legmagasabb lehetséges pozitív hőmérséklet elérésekor éri el a rendszer a legrendezetlenebb állapotát. A legnagyobb rendezetlenség azt jelent, hogy hegyen völgyön egyenlően oszlottak el a részecskék. Ha ilyenkor tovább növeljük az energia bevitelt (ha van miből), akkor az entrópia csökkenni fog. A részecskék mind a hegyen lesznek. Ez, a pozitív hőmérsékleti skála vége. Ez alapján, abból indultak ki, hogy lehetséges a részecskékkel energiát közölni, miközben az entrópia csökken. De ez megszegi az előbbiekben megismert, energia-entrópia kölcsönösséget. Azt mondták hát, hogy ahol az energia eloszlás megfordul, ott van a negatív hőmérsékleti skála nullpontja. Ebben az esetben a részecskék többségé magas energiával rendelkezik, csak néhányuk alacsony energiájú. Pedig azt várhattuk volna, az első részben kifejtettek alapján, hogy negatív hőfok kezdeténél a részecskék nagy része alacsony energiával bír, és csak néhányuk rendelkezik magasabbal. A plusz energia közléses verzió esetében, a negatív skála végét akkor érjük el, mikor minden részecske az energia-hegy tetején található. Azt hiszem, abban megállapodhatunk, érdekes elmélet. -.appa.