Abból láthattuk, amit a múltkoriban irkáltam, hogy mennyi minden korszerűsítés fűződik a nevéhez. Mai napig átsétálhatunk a lánchídon, és a budai oldalon, ott van az alagút. Széchenyi volt az, aki javasolta 1842-ben, a budai alagút megépítését. (Jegyzem meg 1837-ben Novák Dániel javasolta először, és tervet is készített) A Széchenyi által javasolt építés meg is történt, egy William Tiemey Clark nevű ember tervei alapján. A végleges terveket Clark Ádám készítette, és ez alapján készült az alagút a Várhegy keresztülfúrásával. Érdekességképpen mondom. Eredetileg fakockákkal volt burkolva. Az alagút bekerülési költsége 524 ezer forint volt. Szükségességét az indokolta, hogy ekkor épül a Lánchíd. Miért volt jó a budai hídfőnél megvalósítani ezt az alagutat? Gondolkodtak, egy állandó dunai híd megépítésén, ami Pestet és Budát összeköti. Ehhez helyszínt kellett választani, ami könnyen megközelíthető, nincs beépítve, és nem utolsó sorban közel esik a városközponthoz. Az első helyszint elvetették, mert ott szűkebb volt a meder. Gyorsabban folyt a víz, a források miatt nehezebben tudták volna kivitelezni a hídépítést. Így döntöttek a várhegy átfúrása mellett. Ezzel az alagúttal jól megközelíthető lett Krisztinaváros. E kitérő után lássuk, mi fűződik még a gróf nevéhez? Az Ő nevéhez köthető a lóversenyzés és lótenyésztés meghonosítása hazánkban. Később az evezőssportot is behozza, és létrehozza az első csónakdát (csónakház). Megalapítja 1841-ben az első Hajós Egyletet. Ezt követően indulnak be az evezősversenyek. El kell mondanunk azt is, hogy sok intézmény alapítója és névadója. Részvénytársaságokat alapít, melyeknek jelentős szerepe lett, a honi ipar, és gazdaság fejlődésében. Ha már, eddig méltattam tevékenységét, akkor azt is elmondom, a környezet rombolásban is jelentős szerepet játszott. A Vaskapu szabályozásával kapcsolatban menthetőnek tűnik, de nem az. Annak idején a törökök is megoldották a hajózást. A szabályozással, példát adtak a folyószabályozásokra. Ezek következtében a viza, de több más hal élettere is beszűkült. A megépített vízlépcsőkön a halak nem tudnak a folyók felsőbb részeibe jutni, és ott leívni. Széchenyi az Al-Duna szabályozásának tervét Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkát 1834-ben megkezdik, de egy év múlva abbahagyták. Folytatják, 1856-ban. A szabályozott szakaszt, nagy csinnadrattával át is adják 1896 szeptemberében. Jelen volt I. Ferenc József osztrák császár, I. Károly román király és I. Sándor szerb király. Ferenc József Magyarország nevét meg sem említette, még a dekorációban sem szerepelt a magyar zászló. Teszem hozzá magyar tőke nem szerepelt a létrehozásban. Ja, és még egy. Már akkor is politikusok voltak. Igazából, a szabályozás nem készült el, de a Millennium miatt úgy csináltak, mintha. A még nagyobb környezetromboló javaslatának végrehajtásáról, majd legközelebb.  -.appa.