Felkeltem egy szép őszi hajnalon, hogy horgászni megyek. Pakolgatok, megyek a garázsba, ahol nem kis bosszúság ért. Teljesen lapos a Komár moped kereke. Úgy döntöttem, hogy nem hurcolkodok fel. Nem zavarom a családot. Beragasztom a gumit. Akkoriban, még mindenki magának ragasztgatta a gumit. Sokan még az autógumikat is. Elővettem a motyóból az Orbita típusú rádiómat, hallgatok egy kis zenét, meg hagy hallom mi újság a nagyvilágban. Egyszer-csak azt mondja a rádió a hírekben, hogy megsértették a Szovjet légteret Kamcsatkánál. A Szahalin szigetnél figyelmeztető lövést adtak le a gépre, amely eltűnt a tenger felé. Aztán minden hírekben csepegtettek egy kis információt. A nyolcas hírek után már tiszta volt számomra, hogy nem a tenger felé tűnt el a gép, hanem a tengerbe. Ezért mondtam, hogy hasonlatos volt az eljárás 36 évvel ezelőtt, mint a közúton történt konvoj balesetnél. Azt nem tudom csak, - a honvédség azt hitte? - titokban tartható hat katonai gépjármű balesete, amelynél halálos sérülés is történt. Igaz, még aznap bevallották, hogy tisztán honvédségi gépjárművek voltak a balesetben. A Szovjet elvtársak egy hét múlva ismerték el, hogy rálőttek a gépre. Ami nagy visszhangot keltett, hiszen elvileg polgári gép volt, fedélzetén 246 utas, és 23 főnyi személyzet. A dolog érdekessége, hogy igazán kevés nyom maradt a repülőgép után. Szeptember 9-et írnak, mikor Japán északi részén Hokkaidónál partra kerül némi maradvány, ami a lelőtt géptől származhatott. A 269 emberhez képest, hat emberi testmaradvány, néhány ülésdarab, újságok, műanyagpoharak, névjegykártya, pár személyi okmány, az utasoktól. Egy ekkora gép, az utasokon kívül sok csomagot, még több levelet visz magával. Ezek hová lettek? Egyik verzió szerint, a Szovjetek, megtalálták a gépet, és kitakarították. Felmerül az a kérdés is. Volt annyi ember a gépen? Esetleg katonai felderítést hajtottak végre a Szovjetunió titkos katonai területei felett. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a gép 200 kilométerrel hagyta el repülési útvonalát, jócskán Szovjet területek felett repülve. A rádió kapcsolatra nem reagáltak. Szovjet gépek olyan közel mentek, hogy láthatóak legyenek. Körbe lőtték a Boeinget, aminek a rádiója működött, hiszen mielőtt találatot kapott volna a Japán légi irányítástól kért engedélyt a repülési magasság megváltoztatására. Ez után nem sokkal lőnek rá két rakétát. Történik ez11,5 kilométeres magasságban. A gép zuhanni kezd. A szakértők szerint, a találatot követően a tengerszint eléréséig több mint 10 perc telt el. Még egy érdekes adalék. Nemzetközi szabályok szerint a sérült gépnek, részletes vészjelzést kellett volna leadni. Lett volna idő rá, hiszen a gép, siklásban veszítette el a repülési magasságát. Teszem hozzá, le is szállhatott a gép. Volt már ilyen. Akkor is koreai géppel történt. 1978 tavaszán Murmanszk mellett lőtték meg a gépet, és az sikeres kényszerleszállást hajtott végre. -.appa.