Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy minden nagyon szép. Minden nagyon jó. Bedőltök, a mindenhonnan ránk zúduló propagandának. Ebből sejthetitek, hogy megint tévedtek. Nem meglepő, hisz Ti abból indultatok ki, hogy a Mi kormányunk nem hazudik. Csúnyán is hangzik, elismerem. Mondjuk inkább? - valótlanságokat állít. Megint a relatív jövedelmi szegényekről szándékozom írni. Akinek nem világos teljesen a dolog, az a 77. Gizinek írt levélben tájékozódhat róla, hogyan is számolható ki. Most csak érintőlegesen adom elő. Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, ez a relatív szegénységi küszöb értéke. Ez tavaly, havi 83 854 forintra jött ki. Ez azt jelenti, hogy minden 10. nyugdíjas ennél kevesebb pénzből élt egy hónapban. A KSH adatai szerint az átlagos nyugdíj mértéke, ha nem is sokkal, de meghaladta a 115 ezer forintot. Matematikai átlagról beszélünk, tehát a nagyobb összegű nyugdíjak, magasabb szintre hozzák az átlag nyugdíjat. Jegyzem meg, nincs ebben semmi különleges, ugyanez tapasztalható a bérek esetében is. Az alacsonyabb átlagnyugdíj, és annak kisebb mértékű növekedése annak is köszönhető, hogy az új nyugdíjasok alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a nyugdíjas társadalomba. Most joggal kérdezheti bárki: hát ez meg, hogy történhet? A fizetések egyre magasabbak. Ez alapján azt várná az ember, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók magas nyugdíjat kapnak, emelve ez által az átlagot. A nyugdíj összegének megállapításához megvannak a szabályok. Ebben benne foglaltatik az is, hogy mennyit keresett a leendő nyugdíjas. Hány évet dolgozott. Negyven év munkaviszony után kapja, a törvény által meghatározott, és az alapján kiszámított jövedelme 80 %-át. Így, erősen befolyásolhatja nyugdíjösszegét az is, hogy a nyugdíjba vonulók, az elmúlt évek során szerzett korábbi bérük alapján mekkora ellátásra jogosultak. Most már elkezdtek nyugdíjba menni, az úgy nevezett szürke foglalkoztatásban résztvevők. Ezek az emberek hivatalosan be voltak jelentve. Mondjuk minimálbérrel, és jelentős fizetés kiegészítésként, zsebbe kapták meg a – kialkudott, de szerződésbe nem foglalt - bérük maradék részét. Következmény, hogy hiába kerestek többet a kötelezően adandó minimálbérnél, a nyugdíjszámításnál csak a bejelentett összeget veszik számításba. Az utóbbi két évben a kormány nem adta meg a törvényben előírt, az inflációt elérő mértékű nyugdíjemelést. Azt megelőzően, viszont, a törvényi előírás teljesült. Ez is bejátszott abba, hogy sok helyen a nyugdíjak jobban emelkedtek, mit a bérek. Most fordult a kocka. Jellemzően, az említett időben a munkavállalók kizsákmányolásának érdekében, a béremeléseket, a lehető legkisebb összeggel valósították meg, holott a munkaerőhiány már jelentkezett. Érdekes módon, a mai napig megy a süket duma a munkáltatók részéről, hogy örülj, hogy van munkád. Százak jönnének a helyedre. Természetesen ez nem igaz. Mégis az a helyzet, hogy nem szívesen emelik a béreket. Az idén emeltek jó pár helyen, de ebben a sztrájkok közre játszottak. Gondolkodjatok el az itt leírtakon.  -.appa.