Vannak, akik pénzt váltanak. Én levelet váltok, a gyermekemmel. Egy tavalyi akciónkat beszéltünk meg éppen. Most jöttünk meg Istvándiból. Voltunk megint a nagydobosi tökfesztiválon. Egy 184 kilós tökkel nyert, egy helyi erő. Kisebb volt mint, amikor Te is ott voltál. Rebusék nem voltak, mert Rozi…

Igazad van. Én, már az éhezőnek sem adok. Rövid a története: Aggyik mán egy százast. Pár kiflire. Két napja nem ettem. Akkor jöttem ki a boltból. Nyújtom felé a kiflit. Mire Ő: gyaj, a nekem nem kell. Laci, ez nagyon igaz, és osztom véleményed. A perc tünékeny, de azért emlék morzsák. Morzsácskák…

Réveteg tekintettel nézett ki, az emlékhely ablakán. Bizonyítására, hogy lát is. Na, né mán. Ott gyön a nagyboldogasszon. Ezt mondta Belevári, amit mellesleg nem kellett volna mondania. Akit, nem mellesleg, ugyanúgy Brúnónak hívtak, mint sok más Brúnót, a Földkerekségen. Ez utóbbi Brúnóra…

mert, lágyan cirógat a fény—már-már gyengéd—mosojogsz,—egyszer csak belém szúr a pengéd—egy nyilallás a lelkemben—nem nyíllal—de az sem lenne jobb—mármint nyíltól megsérülni—meg egyáltalán—a lelki sérülés sem jó—persze most mondhatjátok—vagy inkább kérdezhetitek—miért—szerinted mejik sérülés…

Kedves Gizi! Köszönöm, hogy írtál és megtiszteltél bizalmaddal. Az általad használt mondást is ismerem. Éppen Erdélyben hallottam. Zsuzsa nagyon szeret odajárni. Nekem mindegy hol vagyok. Legszívesebben, nem megyek sehová.  Emberi szempontból igazságtalan, amik történnek. Mint a keleti vallásnál a…

Köszönöm, hogy időt szakítottál rám, és pársorban reagáltál is. Úgy gondolom, ez egy eluralkodó hangulat. Mondhatnám. Kérdezhetném.  Egy nem normális korban: miért pont az emberek lennének normálisak? Nem mondok, és nem kérdezek ilyet. Mit tehetek? Kicsit félek, én is. Van, mikor kicsit jobban. DE!…