mert,

lágyan cirógat a fény—már-már gyengéd—mosojogsz,—egyszer csak belém szúr a pengéd—egy nyilallás a lelkemben—nem nyíllal—de az sem lenne jobb—mármint nyíltól megsérülni—meg egyáltalán—a lelki sérülés sem jó—persze most mondhatjátok—vagy inkább kérdezhetitek—miért—szerinted mejik sérülés jó—tényleg egyik se—óvjuk hát meg lelkeinket—engedjük le fegyvereinket—te nem veszed komojan ezt az egészet—röhögsz azokon kikre fátylat eresztett az enyészet—pedig mint disznónál a torra—egyszer te kerülsz majd sorra—vágysz egy tehén illatú tanyára—vágysz valami jó hírre—vidámra—sorba álltál sörért—taglóval kezében állt a böllér—érdeklődés nélkül nézte a tehén—nem gondolt rá hogy nincs remény—lássátok be—így van ezzel minden marha—minden lábasjószág —így van ezzel az ember is—gondolkodik—tervez—aztán meglepetések érik—bosszankodik—vagy nem bosszankodik—megállapítja magában—vagy ki is mondja—hát ezt nem gondoltam—azt azért előre láthatjuk hogy az előrelátás eléggé behatárolt—mondhatni korlátolt dolog—tudjátok miért—az ember beleéli magát a tervezgetésbe—örül—boldog—és emiatt csökken a veszéjérzése—aztán ha valami nem úgy történt mint ahogyan a terveidben volt—ami azért egy kissé álmodozás is—akkor morcos leszel —hát már hogyne—mondod—mikor mindent mijen jól elterveztem—hát drága hapsikám ennyire jól tervezted el—jó—jöhetnek közbe dolgok—de ezért mondom—az emberek napi tevékenységei nem igazán  tervezhetőek meg percre pontosan precizen—sok gátló tényező van benne—ami nem más mint a többi ember—mondhatod persze—na jól van—majd holnap— és mondod is—magadnak—meg másnak is—de hát szerinted mi változik —mi lesz a különbség—holnap—meg holnapután is ma lesz

mert,

a tömegbe elvegyülten a templom zugában ültem—feszülten figyeltem— mennyei hangokra füleltem—nem fogjátok elhinni—nem szólított meg senki—ezt most ne úgy értsétek hogy jön valaki és azt mondja—üljön egy kicsit beljebb—amúgy meg ijen sem történt—ott üldögéltem és hallgattam a prédikációt—hallgattam meg halogattam a megértését—akkor valahogy nem volt kedvem értelmezni a hallottakat—ellustul az ember—megszokod  hogy a pap úgyis levonja a megfelelő következtetéseket és elmondja neked —azon esetleg mótyogsz magadban magadnak hogy biztos ez—aztán meg rájössz nincs mit tenni—nincs lehetőséged megbeszélni a dolgokat—hát a paptól mégse kérdezhetd meg—hogy is van ez tiszteletes úr—eszedbe jut hogy elkellene menni egyszer egy bibliaórára—nézegetd is miről lesz szó —aztán nem mész—lustaságból—de azzal magyarázod hogy nem az igazi —úgy van mint a templomban—mondja—magyarázza—de igazából nem kérdezhetsz meg ojasmit amire kíváncsi vagy—magadban perszet tudod hogy megkérdezhetnéd—ha is nem közvetlenül akkor—hátakkor utána—meg egyébként is—szépen ügyesen át lehetne vezetni arról a témáról a te kérdésedre a beszélgetést—ja—hogy nem ismered annyira a bibliát—hát az a te bajod—mondom—de ez sem igaz—tudod mi lesz a téma—otthon vagy—elő tudsz készülni—megtudod tervezni kérdésed—de eszed ágában sincs—nem tudom miért—templom kapcsán ugrott be nekem a mondás— amiatt talán hogy a templommal kapcsolatban az ember keresztre asszociál —biztos hogy ismeritek ti is—így szól—hiába no—mindenkinek meg van a maga keresztje—jutott eszembe—csak biza az egyáltalán nem mindegy —hogy a rejtvényben—vagy a bőr és nemi beteg gondozóban—vagy a nyakában láncként—vagy a nyakán—mint ahogy krisztus vitte