- Az alumínium ráér. Inkább egy friss hírrel kezdem. Olvasom, hogy soha ennyi orvos nem dolgozott Magyarországon, mint most. Ez igazán örvendetes. Várom a következő örömhírt. Soha ennyire egészségesek nem voltak a Magyar emberek. Aztán az is igazán jó hír, hogy az új stadionok - igaz, hogy szinte üresek, de ekkora bevétele nem volt a kluboknak. Kíváncsi lennék. Mekkorák a kiadások? Adatokat lehet csoportosítgatni. Emlékszem. Az Antall kormány büszkélkedett vele. Soha annyi híd nem épült az országban, mint amennyit Ők építettek. Hanem halljátok, az Ökomókus szervezetre mérges vagyok. Mikor ma hazánkban minden a maximumon van. Nem tudtok olyat mondani, ami nem. Akkor ezek, képesek azt állítani, hogy gyerekek szüleinek nincs pénze, tanszerekre. Adakozzunk, ebből a célból. (Dehogy adakozok. Ha, adakoznék, azzal azt mondanám, hogy a kormány hazudik). Mondjátok meg. Hogy állíthatnak, ilyen szemenszedett hazugságot? A Kormány minden évben, egyre több pénzzel támogatja a családokat.
- No, ha már meghirdettem az alumíniumot, akkor visszatérek a környezetvédelmi kérdésekhez még egy kicsit. Morcsoltam a múltkoriban, az alumínium miatt. Ha, minden fém méreg. Miért pont szegény alumíniumot spéciztem ki magamnak? - kérdezhetitek. Az alumínium nem régen vesz részt az emberiség életében. A bauxit megvolt, de nem tudták a fémet előállítani. Amiben az, az érdekes, hogy a bauxitásványok a földkéreg leggyakoribb anyagai között vannak számon tartva. Bányászata a 20. században kezdődött. Az alumínium nagy tömegben történő előállítása után, hamar keresett fém lett. Ami nem csoda, hiszen igazán jó tulajdonságokkal rendelkezik. Gondoljunk csak bele, mennyit felhasznál az ipar, azon belül is a repülőgépipar. Nem különben az élelmiszeripar. A múltkor emlegetett dobozok (sörös, üdítős, tejes stb.) de a háztartásokban is rendszeresen csomagolunk bele. Könnyű, jól megmunkálható fém. Előállítani viszont nem egyszerű. Nagy mennyiségű energiát fogyaszt. (kalcinálás, elektrolitikus kohósítás) Az előállítás először 1825-ben sikerült, Hans Christian Ørstednek. Róla érdemes megjegyeznünk, hogy Dán fizikus, és vegyész lévén szinte feledésbe merült. És a fém alumínium előállítását 1827-re teszik, és Wöhlernek tulajdonítják. Ørstedről még annyit, hogy az Ő nevéhez fűződik az elektromágnesesség felfedezése. Szóval, még a régi, drága előállítási móddal, (a mai se olcsó) készítettek egy 1 kg tömegű alumíniumtömböt (1851-ben). Amit 1855-ben a párizsi világkiállításon mutatták be. Az ezüstös csillogó fémet „agyagezüstnek” nevezték. Utalva ezzel arra, hogy előállatása agyagszerű ércből történt. Furcsa, hogy ez a manapság lépten-nyomon előforduló anyag akkoriban még az arany árával vetekedett. Éppen ezért, ebben az időben ékszereket készítettek belőle. Jut eszembe. Puha fémként befoghatta, a ruhát, meg az ember bőrét. Mivel ilyen későn jelent meg az emberiség életében, és ételében, ezért hatásai most kezdenek előjönni. Vagy ráfogjuk. Emlékezzetek a múltkori bejegyzésemre. Összefüggésbe hozzák, az Alzheimer kór, a Parkinson kór, az időskori demencia kialakulásával. Ez utóbbi kétségtelenül, egy húsz évvel korábban jelentkezik, mint azt, a múlt század elején tette. -.appa.
