- Most aztán bárki megláthatja, milyen remek elemzést tudok írni. Jelen esetben verselemzést. Íme: Jól összepakoltad. A második és a harmadik strófa, zengő "am"-jai, valami keleti misztikumot sejtetnek. Aztán jön a negyedik, amely a Mekk mesteres szövegével, nemhogy megfricskázza, hanem egyenesen orrba vágja, a sorsot, Az életet. hagy jöjjön rá, hogy múlhatnak az évek, a sors lehet bármilyen, de előre kell nézni. Mindig vannak holnapok. Mivel én elég szkeptikus vagyok, azt mondom: na és, ha nincs? Azt már úgy sem tudjuk meg.
- Nagyon jól fogtad meg a lényeget. Van egy kényszer, ami ösztökél, sarkal az írásra. Van egy kis magamutogatás. Íme, ez vagyok! Ezt gondolom. Van egy kis bánat. Az elmúlás miatt. Amiatt, hogy elvesznek gondolataink az elektronikus térben. No és, a miatt is, hogy mi is eltűnünk a világból. Mondhatni nyomtalanul. Mindezt, és nem utolsó sorban az elvesztett, itt hagyott dolgokat is sajnáljuk.
- Így volt, és így lesz. Az ember hisz. Elhisz. Ezért bármit feláldoz. Nem kell napjainkra fogni a dolgot. Ismerős: "Oszd meg és uralkodj rajta" Egy kis vigasztalás. A mondás szerint a remény hal meg utoljára. (nem tudom melyik az, de szerintem a törpeharcsa, meg az ezüstkárász. is sokára pusztul el). Félretéve a sutkát. Az ember mindég hisz. Ami aztán vagy úgy lesz, de többnyire nem, vagy nem teljesen. Ami végső soron azt jelenti, hogy nem.
- Nem a jog tehet a dolgok alakulásáról, hanem a jogalkalmazó. Justicia szeme azért van bekötve, hogy ne is lássa mi történik. A kötést nem tudja levenni, a szeméről, mert egyik kezében ott a mérleg. A másik kezében meg, ott a kard, amivel vakon tapogat.
- Hatásosan, jól felépítetted a versed. Azt gondolom, egy túltenyésztett, a természethez nem szokott madár, szabadon bocsájtása után hamarabb pusztulna el, mint a biztonságot adó kalitkában. Mondhatjuk, ez egy iparág. Ebből emberek élnek meg. A tenyésztő, aki a madarakat nevelgeti. Aztán ott van, aki magokat termel. A boltos, aki mindezeket forgalmazza. Az már más kérdés, és ebben, az aspektusban egyet értek veled. Mi szükség van erre?- hogy az állatokat tenyésszenek? - és szoktassanak eredeti környezetüktől eltérő, idegen környezetbe. Itt értem ez alatt a halakat, madarakat, kígyót, békát, hörcsögöt, kutyát, macskát. Az összes említett állatot, az ember a saját szórakoztatására, magához édesgette, idomította. Lássuk be, ez nem volt szép, az emberiségtől. Ami, még nem szép. Megunván a jószágot kidobják. Rendben van, mert táplálék állatként hasznosulnak. Más részük, hozzászokik a környezethez pl. vörös fülű ékszerteknős. Ezek viszont kezdik kiszorítani, a mi mocsári teknőseinket. Egyszerűen, ők agresszívabbak. Jól ellenállnak, az itteni kórokozóknak. Az más kérdés, hogy az sem lehetetlen az evolúció segít, majd a mocsári teknősökön és sikerese szembeszállnak Ha nem, akkor sajnos létezésük veszélyben van. Na, ne szépítsük a dolgot. Kipusztulás sorsára jutnak. -.appa.
