Ott tartottunk ugye, hogy hol vannak? - ezek az általunk nem látható méretű, parányi lények. Meg, ha már azt mondtam, hogy egy embert tekintve, ők vannak többen, akkor lehet nem is az ember a bacilusgazda, meg a vírushordozó. Akkor, ők hordoznak minket? Talányos dolgok ezek, és mivel nem is látjuk őket, csak motoszkál az ember fejében: hol rejtőzködnek ezek a parányi lények? A baktérium készletünk nagyobb része a bélrendszerünkben, ott is zömében a vastagbélben található. Az irodalmak szerint, több mint harmincezer fajról beszélünk. Tömegük, hétköznapi nyelven szólva súlyuk, másfél kilogrammra tehető. Aztán több ezer faj tartózkodik az ember torkában, a nyelvén, továbbá az orr-, és melléküregben, a fültőben. Mosás, öblögetés ellenére a fogakon. Aztán testhajlatokban, a hónalj, a könyök, – és térdhajlatban. Az anus, és a nemi szervek környékénél. Meg úgy egyáltalán, a bőr felszínén. Lehet, most lesz, aki megretten, beleborzong, de például bőrünk pólusaink mindegyikében, hogy úgy mondjam, üldögél egy-egy kis atka. Pontosan nem tudni, - minek mi a szerepe? Annyi bizonyos, hogy a nagy fertőtlenítés, amikor túlzásba viszik nem egészséges. A bőrzsírosodásának meg van, a maga szerepe. Véd minket attól, hogy azon a felületen keresztül patogén kórokozók kerüljenek a szervezetünkbe. Itt jegyzem meg, hogy alapvetően, az ember enyhén savas kémhatású. A bőre is, meg izzadáskor is savanyúak, az izzadtság cseppek. Említettem már, egyéb helyeken, hogy a természetben, minden savasodik. A mikrobiom tanulmányozása régebben rendkívüli nehézségekbe ütközött. Azt tanítgatták velünk, hogy a baktériumnak, ha kedvező körülményeket biztosítunk, akkor 3 nap alatt, 3 Föld tömegűre tudnának szaporodni. Mi volt, akkor a nehézség? Az, hogy az előbb mondottak ellenére, a baktériumok nagy többségét, egyszerűen, nem lehet laboratóriumi körülmények között szaporítani. Beláthatjuk, ha valami nincs, akkor azt roppant nehéz tanulmányozgatni. Mondjuk ki, hogy lehetetlen. A tudomány fejlődése, a molekuláris biológia, az új DNS szekvenáló technika jelentett áttörést ezen a kutatási területen. Miről is van szó? Ezekkel a módszerekkel: kis mintából, gyorsan, és viszonylag olcsón lehetséges megállapítani a DNS bázissorrendet. Az, már csak hab a tortán, hogy e metódus alkalmazásának, segítségével, sok különböző DNS információ tartalmát párhuzamosan, egy időben állapíthatják meg. Kellett ehhez a számítógépek, és persze a programozási ismeretek nagymértékű fejlődése is. Azt könnyen elgondolhatjuk az előbbiek alapján, hogy egy mintában óriási számú DNS darab áll rendelkezésre. Egy számítógép, e sok kis darabból összerakja, az egyes fajok komplett örökítő anyagát. A program, az egymással átfedésben lévő DNS darabkákat egyesével összepárosítja. Ennek eredményeként, összeáll a jelen lévő fajok teljes genomja. Lássuk be, hogy ez nem egyszerű. A genom egy szervezet teljes örökítő információit jelenti, amely a DNS-ben van kódolva (benne a gének, és a nem kódoló szekvenciák is). Na, ijesztgetek megint egy kicsit. Az emberi DNS-nek, közel felét a HIV-el rokon vírusok maradványai alkotják. A HIV-ről, sok embernek, az AIDS jut eszébe. Ilyen, Herpesz vírus okozza azt is, amikor valakinek a szája szélén, előbb bizsereg, majd égő érzéssel, egy kellemetlen hólyag jelenik meg. Gyermekkoromban, azt mondták: kilökődött a szája széle. Biztos, jóízűen ettél valamit. Tényleg gyakorta fordult elő, hogy zsíros étel, vagy füstölt húsos étel fogyasztása után következett be, ez a nem kívánatos esemény. Néhány embernél, már akkor bekövetkezik, ez a kellemetlen dolog, ha idegen helyen iszik egy pohár vizet. A HIV, a retrovírusok csoportjába tartozik. Ezek a vírusok, az RNS-ük segítségével képesek DNS-t előállítani, és képes összekapcsolódni, beépülni a gazdasejt DNS-ébe, vagyis a mi genomunkba. Az evolúció során több, egymástól független kolonizáció (betelepedés) következtében, a DNS-ünkbe épült retrovírusok zöme degradálódott (elvész a sejtosztódások során). Gondolom, ennek degradációnak lehet következménye, ami érdekes, és egyben talán ijesztő is, a genomunk egy százalékát olyan retrovírusok alkotják, melyeknek minden génjük meg van. Csak valami oknál fogva, talán a mutációk miatt, ezek a vírusok nem aktívak. Ebben én, azt tartom félelmetesnek, hogy nem tudhatjuk, mikor aktivizálják magukat. Mi van, ha ez olyasmi bennünk, mint a kémeknél az alvó ügynök. Emlékezzünk csak az AIDS megjelenésére, bár erről sokan meggyőződéssel állítják, hogy mesterségesen hozták létre, és terjesztették el. Említhetem az Ebolát is, mint hirtelen feltűnő, és sok halálos áldozatot követelő betegséget. -. appa.
