Gyermekkoromban nagyapám, de a többi öreg is szeretettel használta azt a formulát, hogy: na, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem. Emlékeim szerint ilyenkor visszatért, az elején felvetett témához. Természetesen, az is előfordult, hogy ippeg áttért egy másik témára.  Ha, hiszitek ha, de nem…

Nem tudom figyelte e valaki, hogy az emberek hajlamosak mindenféle dolgokban reménykedni. A költők, meg a dalszöveg írók, azok meg különösen. Olyan képzeletvilágot hoznak létre, amelyikben révbe érnek. Azt illúzionálják, hogy átérnek a túlsó partra. Minek? Na, mégis minek? Vízióikban ugyanis, a…

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy elengedem a tegnapi gondolatom. De bizony nem teszem. Merengek még rajta kicsinység. Tegnap ugye, azon gondolkoztam, (bár nem szívesen, mert a gondolkodás fárasztó) hogy miért is jut mindég valami az ember eszébe. Mint…

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy az embernek, saját, önálló ötletei vannak. Én mást gondolok, ezzel kapcsolatban. Valami indikálja az embert arra, hogy elindítson egy gondolatsort. Az nem úgy van, hogy most ráérek osztán jól elgondolkodok. Eme…

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy amennyiben kérdés formájában felmerülne: ki őskeresztény? Akkor ennél egyszerűbben megválaszolható kérdés nem igen létezhetne. Hagy jegyezzem meg hát gyorsan, hogy tévedtek. Van e őskeresztény? Ki sorolható, ebbe a…