Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a múltkori rész végén bedobott YHWH nem jelent semmit. Én meg, mint Istent aposztrofáltam. Ez bizony a héberek miatt van. Most nem zsidózok, (bár hazánkban ez divattá vált) hanem a héber nyelvre gondolok. Ők mássalhangzóval jelölik a szavakat. Haladunk efelé a cseteléssel, hiszen ott is nagymértékű rövidítések zajlanak. Nos, a YHWH, a tetragrammaton, a négybetűs Isten név. Írják JHVH.nak is, Jehovah, Jehova, Jahve neveken is megjelenik. Ezek a nevek is a teremtőt takarják. Ez volt a négybetűs Isten név. A Jahve miatt mondják ötbetűs Isten névnek is. Olvasmányaim között szerepelt, hogy volt egy 36 betűs Isten név. Amikor ez elhangzott Isten megjelent. Vélem innen van a tiltás: Isten nevét a szádra hiába ne vedd. Ezt a nevet csak a főpap tudhatta. Ha más tudomására jutott, aki méltatlan volt erre a tudásra, az meghalt. A történet szerint egyszer Izráel új főpapja nem tartotta magát méltónak arra, hogy a nevet megtudja. Felírni tilos volt. Így veszett el a 36 betűs Isten név. Szempontunkból ez a történet lényegtelen, de elég érdekes – magyarázza: miért nem tudunk?, Istennel közvetlen kapcsolatot teremteni - tehát jogosan szőttem bele mondandómba. A lényeg, Baál volt Jehova Isten legnagyobb ellenfele. Visszatérve, arra a feltevésre, hogy kezdetben, csak egy Isten létezett, azt tudom még felhozni ellenkezésképpen, hogy a biblia nem említi, hogy Isteneket teremtett volna az ÚR. Nekem olybá tűnik, mikor összejönnek, az Isten fiak, és a Sátán, hogy ők mind részt vettek a teremtésben. Az Isten nevekből kiindulva mondhatjuk, hogy volt egy főnök, vagy az Istenek tanácsának elnöke. Erre utal szerintem, az egyik Istennév, JEHOVA ELOHIM (Legfelsőbb Isten, vagy Isten az Istenek Istene). Most aztán erőt veszek magamon, és visszatérek a térhez, meg az időhöz. Nos, a (2) rész végén, a matematikánál tartottam. Matematikailag leírható, a téridő-kontinuum. A téridő-kontinuum matematikailag egy pszeudo-Riemann differenciálható sokaság. Most joggal merül fel a kérdés. Mi a fészkes fene, az a sokaság? Itt most ne a karácsonyi vásár ember tömegére gondoljunk. Ne gondoljanak a gyermek korombéli régi viccre se. Vagy gondoljanak. Hogy számolnak az indiánok? Egy, kettő, három, sok. Megnyugtatásul, a négyes számnak még lesz szerepe. (ha valaki ettől izgalomba jött volna) Előtte, azért lássuk mi a sokaság. A Sokaság, egymástól jól megkülönböztethető tárgyak összessége. A Sokaságot alkotó tárgyak lehetnek, szemléletünk, vagy gondolkodásunk tárgyai. Ezek a Sokaság elemei. Tehát a sokaság elemei lehetnek fizikai létezők, de lehetnek elméletiek is. Nomár, most. Elmondhatjuk, hogy a rendszerek többségének sok objektuma van. Sok esetben az objektumok végtelen sokértékű tulajdonsággal rendelkeznek. A figyelt rendszerben lévő objektumok tulajdonságai változnak. Tehát a rendszert leíró, végtelen sok, de a rendszert jellemző, változó adat hozza létre az adatok sokaságát. Sokaságot alkotnak például egy vonal, vagy egy felület pontjai. Nézzük akkor ismét a térkontinuumot. Itt be kell hoznunk a Minkowski teret. Lényegét tekintve, ez a háromdimenziós Euklideszi térnek, még egy dimenzióval, - az idődimenzióval - történő kiterjesztése. Az idődimenziót nulladik dimenzióként is emlegetik. Előfordul negyedik dimenzióként is. Ez engem annyiban zavar, hogy negyedik dimenzióként emlegetik a plazma állapotot is. Említettem ugye, hogy a mi inercia rendszerünk, amiben élünk, és érzékeljük is, fénysebességre lett a Mindenható által kalibrálva. A többi vonatkoztatási rendszerekről feltételezéseink vannak. Ezt is emlegettem sötét anyag, sötét energia. Aztán itt van még sötét lóként, a feketelyuk. Igazából érzékelhetőség, vizsgálhatóság szempontjából ez is igencsak a periférián van. Emlegettem, a sokaság elemeit. Ezeket nevezik eseményeknek. Ezek között bevezették, az úgynevezett négyestávolság fogalmát. (a már emlegetett négydimenziós koordináta rendszer). Lám-lám nem hazudtam, hogy előkerül még a négyes szám. (Ezt, csak azért mondom, hogy lássátok, milyen megbízható vagyok). Ez a koordináta rendszer transzformálható, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy forgatható. Itt megjegyzem, hogy egy végtelennel, vagy végtelenben bármit lehet csinálni. Semmi értelme, hogy lenn, fenn, jobbra, balra. Régebben már írtam, más témában. A végtelennek, bármely tetszőleges pontja lehet középpont. Abból induljunk ki, hogy a sokaság pontjai egy folytonos halmazt alkotnak. Erre a halmazra igaz, hogy minden pontjának létezik olyan környezete, amely lefedhető Descartes koordinátahálóval. Sík téridő esetén, egyetlen hálóval lefedhető lenne, de régebbről tudjuk, hogy a tér görbült. Emlékezhetünk még az oskolábul, hogy ilyeneket mondtak a gömbfelületre, hogy: kétszer sík, kétszer görbe. Eddig, elemezgettem a teret, meg az időt. Lássuk, búcsúzóul mit takar a kontinuum szó? Ez a téridő folyamatosságára utal. Említettem valahol, hogy szükséges bevonni a modern fizika elméleteit is. Úgymint a kvantummechanikát, és a relativitáselméletet. A kvantummechanikában a mennyiségek kvantáltak. Adagokban jelennek meg. Igaz, ezek az adagok is folyamatosan érkeznek. Gondoljunk megint az oskolára. Tanultuk anno, hogy a fény corpuscula jelleget mutat. Viselkedik hullámként (elektromágneses térhullám), és részecskeként (mint foton: energiával, impulzussal, az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecske) is. Az általános relativitáselmélet, az összes fizikai mennyiséget folytonosként értelmezi. Ilyenképpen, a teret és, az időt is. Azt hiszem, jobban körbejártam a témát, mint elsőre gondoltam. Most, ünnepélyesen megígérem, hogy befejezem a tér-idő kontinuum boncolgatását. -.appa.