A galamb visszaszállt a bárkára.
Nem vitt semmit. Nem telt olajágra.
Visszamehetünk mi is, a zárkába.
De hát, hová is vágyódnánk? És minek?
Orra bukik, előbb utóbb, aki siet.
A szabadság, a legnagyobb rabság.
Téged tárt ajtókkal vár a fogdád.
Olyan, milyet mindig is akartál.
Egy idő múlva mégis elhagynál.
-.appa