appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Lineáris szakaszjegy. (III)

2015. szeptember 18. 06:40 - appasztorik

                 Változó változatlanság,

                 bizonytalan bizonyosság.

Valami állandóan feszget,

pedig írtam már ilyen verset.

 

Én mondtam. Az élet kietlen.

Vitatkoztunk ezen. Mi ketten.

Valahogy ez mindég visszatért,

lelkesedem semmiségekért.

 

Nincsenek egetverő,

mint tudjuk földrengető

események, vagy dolgok.

Marad, ahogy gondoltuk.

 

Vitatkoztunk, az élet értelmén,

és nem értettünk egyet. Te meg én.

Lám a kíváncsiság.

Milyen is a világ?

Nem mindegy a lencse domború, vagy homorú.

Ettől függ, hogy az élet vidám, vagy szomorú.

 

Tartósnak indul, hiszed, persze elenyészik.

Vásárra bőröd viszed, szerethetsz akárkit.

Rájössz majd, hogy egyáltalán minek.

Hihetsz mindenkinek, vagy senkinek.

Tudván tudod minden jelent valamit.

Durván riadsz, ha valami andalít.

                                                                                -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr867797254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása