-’23.09.07.

Betyár meleg volt. Úgy döntöttem, nem a stégre megyek. A dobi híd környékén, csak a keleti oldalon vannak kialakított helyek. Így aztán fel kell készülni, a nappal szembeni horgászatra. Az alacsony napállás külön nehezíti a helyzetet. Gyakorta felállva úsztatok, hogy jobban lássam az úszót. Ki fogom próbálni a szürkeszínű polaroidot, hátha azzal jobban látszik az úszó. (Az óta eltelt több mint egy év, és nem próbáltam ki). A lényeg, hogy félötkor indultam. Az első helyre egy szűk csapáson lehet bemenni. Jókora szúrókás gyom nő a bejáratnál. Megszúrta a térdem, a fótozott farmeren keresztül. Estére, már erős égető érzést keltett. Lehúztam a hólyagot, és fertőtlenítettem. Az elvadult hely oka, hogy a spori lejjebb költözött. Hatalmas stéget épített. A földre rakta közvetlenül. Ezt a régebbi helyet átvette, másik cigány sporttárs. Egy nagyon régi hokedli van ott. Rengeteg szotyi héj. Konzervdobozfedél, több mint fél palack víz ott hagyva. Rég nem horgászhatott ott senki. A nád is felnőtt. Engem nem zavart, mert 3 méteres a száknyelem. A terepszemlével, vízméréssel együtt ötkor kezdtem horgászni. Rendre hordták el a kukoricát. Négy törpével nyitottam, ami 12 deka volt. Ki fogom vinni a fém haltartót (az óta se vittem ki), vagy vedérbe dobálom őket. Megint kihányta valamelyik a kagylót. Gusztustalan nyálkás valami, és csakúgy tapad a haltartóba. Hatóra párpercig horgásztam. Jött hat keszeg, ami 46 deka volt. A legnagyobb egy bodorka volt. Az öt karikából kettő nem érte el az itt megállapított 15 centis méretet.

Egy kis ráadás

’-23.09.10.

Zsuzsinak tegnap volt az 50 éves érettségi találkozója. Nah, ez jól elhúzódott, hisz Ő volt az egyik szervező. Így aztán, a két szervező meg Én, és a két utolsónak elmenő hagyta el a Divinus éttermét, este hat után. Meg kell hagyni, nem olcsó hely. De a kiszolgálás remekül van szervezve. Az ételek szemre tetszetősek, és ami nem mellékes finomak. Ami nem utolsó szempont a pincérek nem erőszakoskodnak, hogy igyál még valamit. Nyugodtan hagyták, hogy beszélgessünk, amíg kedvünk tartja. Sötétedésre értünk haza, így szóba sem jöhetett a szombati horgászat. Ma délelőtt szerelékeket készítettem. Igazából a hetes bolót tettem rendbe. Csak igénybe vette a pontyfárasztás. Az ötösről hiányzik egy kis ólom. Erre lapólmot szándékoztam tenni. De ki tudna nyugodtan súlyozgatni, amikor Attila fogdossa a halakat. Úgy maradt kisúlyozatlanul az ötös boló. Foglalkoztatott a gondolat, hogy a hetesen túlságosan hosszú az előke (50 cm). Úgy hagytam. Így aztán sosem tudjuk meg, - mi lett volna ha? Olyan hőség volt, hogy félöt után kezdtünk pakolgatni a kocsiba. Kevertem etetőanyagot. Bemértem a vizet. Etettem. Attila már a negyedik halat is megfogta (mind a négy küsz volt), amikor horgászni kezdtem. Elég sok idő múlva fogtam egy törpét, majd még egyet. A kukoricát rendre elvitték, ezzel nem volt baj. Van hal a pályán, a megfogással vannak gondok. Aztán sikerült fognom karikákat, de több is méret alatti volt. Az első óra olyan siralmas volt, hogy azt hittem nagy fegyvertény lesz, ha Attilát be tudom hozni. Ő ugyanis fogott egy szép vörösszárnyú keszeget. E mellé jött még egy törpe. A hat hala volt 19 deka. Nekem 12 törpe jött, ez volt 42 deka. A 11 keszegem 70 deka súlyú volt. Végeredményben, a siralmas kezdés után elégedett lehetek. A halak ott voltak, turkáltak. Több esetben láttunk jó tenyérnyi keszeget a felszínen fordulni. Sok kapás volt, ami megpöcögtette az úszót, és abbamaradt a kapás. Sok esetben, egy kis piszkutálásból, már el is vitte a kukoricát. Na-de! – ne legyen az ember elégedetlen.  -.appa.  

Múltból, múltba vetülő képek

Ez közös. Nem mind az enyémek.

Meg ködös.

Hát persze, a barlang idoluma.

a falra vetülő szürke árnyék nem az enyém mindig a másé

Valami elvadult tájon gázolok.

Szügyig érnek a gondolatok.

Könnyem, könnyen számba mossa a zápor.

A Föld is beleremeg.

Hát ez, igazán remek.

Engem, ha ráér, a mindenség ápol.

A legfőbb igazság gyászol.

Igazság?

Kerestem pedig, de máshol.

Láttam!

A semmi nem az, aminek látszik.

A kiszáradt fa kivirágzik.

Ez valami jel lenne? Miért is, ne lehetne?

Jöhetne valami megváltó gondolat,

ha-már a megváltó úgysem érkezik.

Álmodtunk egy üres kéglit,

meg egy nagy mellű nénit.

Akkor még elláttam teljesen az égig.

A lehetőség lehetősége is szédít.

Ma, már a valóság megrémít.

Nos. Az egészről, csak ennyit.

Most, összetépem a cetlit.

Poetra. –’23.11.21.

Bepróbálkoztam frltenni a blogra -’24.10.21.-én.

Ha hagyta vóna. Nem hagyta feltenni.   -.appa.

• Megígértem, hogy legközelebb a magyar nyelv oktatásáról írok. És, íme. Az ígéret szép szó, - ha betartják úgy jó! Ha, nem tartják be, akkor az illető politikus. Ugyanis ez a fajta népség, nem ismeri a mondást. Szélesebb értelemben a becsületet sem. Igaz, a mai korban nem is várják el tőlük. Se az igaz mondást, se a becsületet. Na! – nehogy elkalandozzak már. Nem vagyok Én ősmagyar. Lássuk hát. Mikortól is tanítják?
• A megelőző írásokból látható, hogy a magyar nyelvű oktatás ügye, pontosabban a magyar nyelv tanításának története, egészen a felvilágosodás koráig nyúlik vissza. Ma ott tartunk, hogy jobb az embereket teljes sötétségben tartani. Nem baj, ha nem tudja elolvasni. Ha esetleg elolvassa, akkor legalább ne értse. Ezért csinálják, hogy választáskor képeken bemutatják, hová tegyük az X-et. És jól is működik ez a rendszer.
• Azt elmondom, hogy a pesti egyetemen csak 1791-ben kezdték el tanítani a magyar nyelvet. Az 1791/1792-es országgyűlés által hozott törvény írta elő, és szabályozta a magyar nyelv közép- és felsőfokú oktatását. Ettől az évtől kezdődően hivatalosan is lehetővé vált az ügyek magyar nyelven történő intézése. Az 1792-es évtől kezdve külön tantárgyként tanították az iskolákban, a magyar nyelvet. Innentől az egyetemeken, egymás után alakultak meg a magyar tanszékek (Pozsony, Nagyvárad, Zágráb, Pécs, Kassa). Ekkor, néhány középfokú iskolában is áttértek néhány tantárgy magyar nyelven történő oktatására. A magyar nyelv a gimnáziumokban is önálló tantárggyá vált. Rosenbacher Ferenc nevéhez fűződik az első gimnáziumi nyelvtankönyv. 1792-ben jelent meg Besztercebányán. A címe, ”Kisdedekhez alkalmaztatott magyar grammatika” Innentől aztán folyamatosan jelennek meg a középiskolai magyar nyelvtan-könyvek. Természetesen, az ezekhez a könyvekhez tartozó módszertani segédletek is. A magyar nyelv önálló tantárgyként való tanítását 1806-ban véglegesítette a II. Ratio Educationis.
• Az emlegetett rendeletek elsők voltak abban az értelemben vonatkozásban, hogy a népiskoláktól az egyetemekig egységesen határozta meg az oktatásügyet. Centralizációra törekedett a mai oktatási rendszerhez hasonlóan. Ne feledjük, hogy államosították az oktatást. Elvették az egyházaktól (most az ellenkezője történik). Hogy mennyire igyekezett a hatalom központosítani az oktatást? Hát nagyon! A rendelet mellékletében, az ország egész területére, az összes iskolatípus részére kötelezőnek kiadott órarendet közöltek.
• Azt tegyük hozzá, hogy a tankötelezettség kérdésében, a szokásjogot elfogadhatónak tartja. Akkori szokás szerint, az 5-6 évesek már a földeken, és a házimunkában segédkeztek. E miatt a rendelet a falusi, és a városi elemi iskolákban az idénymunkák idején, a tankötelezettséget nem tartotta reálisnak.
• Az általános tankötelezettséget 1868-ban, Eötvös József népoktatási törvénye vezette be. Elrendelte, hogy a 6-12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatása kötelező. Az oktatás tejes mértékben a hatalom kezében volt, a tankerületeken keresztül. Akkor kilenc tankerületet állított fel a kormányzat (1776-ban). Ma annyi van, ahány járás, vagyis 175. Ehhez jön még a megyei tankerület. No és ne feledjük el, hogy Budapesten 23 kerületi hivatal volt a felállításkor. -.appa. 

• Egy kis érdekesség, a nyelvi magyarkodás közben,amit kitérőnek is mondhatunk, de meglátjátok nem az. Azt gondolom 21.-én írni jó. A 21 nyerő szám. V. Orbán a gazdaság megújulását is 21 ponthoz köti. A 21 azért is jó, mert fordítottja a 12-nek. Ennyit fejlődtünk Petőfi óta. 12 pont, - hát mi az, ehhez képest. Nem csoda, hogy akkor nem sikerült a csoda. Tudjuk be annak, akkor még azon az igény szinten állt a magyar nemzet. Igényekben is fejlődtünk. Ez nem úgy lesz, hogy bevezetik a gazdaság megújítását. Demokráciában nem úgy van. A 14. Nemzeti konzultáció majd eldönti. Konklúzióként, majd azt mondjuk a kormánynak, amint az a Bibliában írva van: legyen meg a Te akaratod. Most sikerülni fog a csoda. A jövő év, első negyedéves adatai, mikor napvilágra kerülnek fog csodálkozni a nagy világ. Tudjátok! A nagy világ az a hely, amin Mi kívül vagyunk. Már 1936-ban megírta Vörösmarty: „A nagy világon e kivűl

                                                                                  Nincsen számodra hely”.

• Mit blokkosodunk akkor? – Unió, NATO. Nem köteleződünk el semelyik félhez. Megőrizzük gazdasági függetlenségünket. Nem tartozunk sehová. Ezt ne értsétek szó szerint. Igen sok pénzzel tartozunk a kínai, és az Orosz elvtársaknak. De jövőre jóra fordul minden. Igaz 2024-re is nagy gazdasági fellendülést jövendölt a nemzet táltosa. Nem úgy lett. De nem miattunk. Migráció, háborús válság, meg sorolhatnánk még. De, hiszen tudjátok. Hallottátok eleget, de nem elégszer. Jövőre megoldódik minden. Megfogadják Viktor tanácsát, és tárgyaló asztalnál meg oldják az összes kérdést. Ha figyelttek Viktorunk már nem csak azt tudja, mit akarnak a magyar emberek. Már azt is tudja, mit akarnak az európai emberek. Ha nem itt lenne, akkor nagy ember lehetett volna. Így csak kövér lett, de ez is valami. Most jött el az ő ideje. A soros elnökségi ideje, ezzel szemben hamarosan lejár. Ez pont jól van így. Tud világpolitikával foglalkozni. Trump is megígérte, hogy 1 nap alatt békét teremt Ukrajnában. Trump nem nagyot mondó! El kell ismernetek az 1 nem nagy, ha az egész számokat vesszük alapul. Egy dolog aggaszt. Mi van, ha nem Trump tata nyer. Lássátok be, meg van az esélye. Sok esetben előfordult, akiket Viktorunk támogatott az elbukta a választást. Az is igaz, hogy Trumpot támogatja Ilony is, és nemcsak szavakkal, hanem dollár milliókkal. Beláthatjátok, ha nem jön be jövőre sem a gazdasági csoda, az megint nem rajtunk múlik.
• Ígérem Nektek, hogy a legközelebbi magyarkodás alkalmával, már tényleg a magyar nyelv tanításáról fogok írni. Hacsak valami el nem tereli a figyelmemet (mert lássátok be, egy hacsak, bármikor közbe jöhet. -.appa. 

• Miért csak most szólok? Tegnap jöttem rá, méghozzá véletlenül. A történet nagyon egyszerű. Úri kedvem úgy tartotta, hogy szombat délelőtt lévén elmegyek vásárolni. Igaz 10 óra körül nagy tömeg van. Szó szerint társadalmi érintkezés van a boltban. Ebbe nagymértékben besegít az áruházban lévő raklapos, áru elhelyezés. Több helyen a raklap, és a gondola között alig fér el a bevásárlókocsi. Mit mondjak? Már megszoktuk. Mindenki optimista, - miért kellene onnan menekülni? Ez a hamis biztonságérzet is becsapás. Jegyzem meg, jártunk úgy, hogy a hűtőkben akkor leltároztak, amikor a legnagyobb tömeg volt. A hűtők ajtaja kifelé nyílik. Oldalról raklapok. Hátulról 4-5 kocsi toszigálna Minket előrébb. A leltározást vezető hölgy észleli a zavart. Azt mondja pillanat türelmet! Visszafordulásra nincs mód. 10 másodperc múlva úgy értékeltük a helyzetet, - a pillanat letelt. A hűtő peremén álló kislány hátához nyomtuk az ajtót, és elmentünk (nemcsak Mi). Hallottuk, a megjegyzést: várj egy kicsit! – a vevő türelmetlen.
• Ezen a szép szombati napon egész jól indult a dolog. Elkaptam az utolsó pulyka májat. Itt jegyzem meg. És ez szintén csalás. Sokszor jártam úgy, hogy a kiadványban szereplő áru, az akció végéig nem jött meg az áruházba. Ezeket elfelejti az ember. Szóval optimista voltam. Megindulok az akciós tej felé. Látom a tej halom előtt a 279 Ft táblát. Nézem a tájékoztatót, ami a PENNY kiadványa. Látom 269 Ft. Kérdem az ott tevékenykedő dolgozót. Hol találom az akciós tejet? A tőlünk 2 méterre lévő dobozokra mutat. Ott! Ellenvetem, de azon egy 279 Ft van feltüntetve. Az, az! Elraktam a kocsiba négyet, és elindultam a pénztár felé. Sikerült be állnom a legrövidebb sorba. Eddig a siker történet.
• Az árukat leolvastatja a gépállattal a hölgy. Megkérdeztem: a gépben, 269 forint a tej. Ránéz a blokkra, - nem! Mutatom a kiadványt. Megkérdi: nem vonta le hátul? Blokkra pillantva azt mondja nem. Ez a kupakos, vagy a sima dobozos? – kérdi. Mutatom a dobozt, - ez sima. Beszól a mikrofonjába. Azt mondja a tej 279, az újságban rosszul van nyomtatva. Ezen felháborodom. Ezek szerint kinyomtatnak valamit, - aztán annyiért adjátok, amennyiért akarjátok? Tudom, nem Ő tehet róla. Mögöttem egyre hosszabb lesz a sor. Elköszönök, de háborgok az Én lelkemben.
• Itt van egy multinacionális cég, ami ezek szerint azt csinál, amit akar. Részemről azt sem tartom helyesnek, hogy a multiknak nem kell betartani a munka, - és tűzvédelmi előírásokat. Ez az állam dolga, mint az is, hogy mekkora adókedvezményeket ad nekik.  
• Nem foghatjuk a véletlenre. Valaki összeállítja a kiadványt. A főnöke megnézi. Valaki, összeállítja a tájékoztatót a boltoknak. Miből gondolom? Többször láttam, hogy színes képet nézegettek, amikor a polcra rakták az árut. Ebből következik, hogy minden meg van tervezve. Az is, hogy mi lesz, ami meg sem érkezik a boltokba. A tejjel ezt nem tehették meg, hiszen sok van. Ehhez az ár csökkentett tábla képe nem érkezett meg. Nagyon ügyes.
• Konklúzió. Óvakodjatok a PENNY újságban található kedvezményes áraktól. Nézzetek utána, tényleg úgy van e? Az sem lepne meg a ha, a többi nagy áruházlánc is eljátszaná ezeket a trükköket. -.appa. 

Úgy döntöttem, hogy ide helybe megyek a felső részre, az átkötőhöz. Most a terveimnek megfelelően, elindultam időben. Talán ennek köszönhetően, szerencsémre nem ült ott senki sem. A terv az volt, hogy gyorsan fogok csalihalat. Ehhez vittem botot is. Ez a része a dolognak jól sikerült. Öt perc alatt fogtam hét apróságot. Vannak ezek annyian, hogy etetni sem kellett. Nem az ötös bolót vittem, hanem a hetest. Megmértem a vizet. Elsőre fogtam egy kis törpét. Rendre lelopkodták a kukoricát. Lehet, az áramlás ellenére nagy volt az 5 gr-os buborékúszó. Amivel eddig itt horgásztam, az egy 3 gr-os karcsú úszó volt. Úgy gondoltam a nagyobb úszóval, fenék közelben jobban össze tudom szedni a tenyeres keszegeket. Hármat sikerült fognom, és négy kisebbet. Az etetés hatására széles sávban jelentek meg az apró buborékok. Gondolom sok kis keszeg, és apró törpék okozhatták. Szóval ez, az elméleti megközelítés, a nagyobb halak megfogása szempontjából nem vezetett sehová. A süllőfogás még ennyi eredményt sem tudott felmutatni. Olyan magasra állítottam be a szereléket, hogy kábé fél méterrel legyen a csalihal a fenék felett. Így nem fogják piszkálni a törpék. A tervnek ez a része bejött. Szépséghibája, hogy egyéb sem piszkálta. Állíthattam volna az eresztéken, de nem tettem. Lusta is voltam, ez igaz. Másrészt, ahol a csalihalam volt, azon a részen valami zavargatta a kishalakat. A szemközti oldalon rabolt egyet, a Józsit kétszer megtépő harcsa. Ahol az átkötő kiágazik, ott valami nagyon nagy harcsa rabolt egyet. Erről jut eszembe. Lajossal találkoztam délkörül. Volt kinn az erőműnél. Alacsony, és döglött a víz. Robi fogott egy 55 kilós harcsát. Olyan erővel vágott rá a csalira, hogy azonnal eltört a botja. Egy gyűrűn keresztül fárasztotta ki. Így jár az, aki nem használja másra az orsót, csak csörlőzésre. Az ilyenek meg is érdemlik, hogy eltörjön a botjuk. Ezt előzné meg a fék, de Robi is csontig behúzva használja. E kitérő után, vissza a Nyugati-főcsatornához. Hatkor abbahagytam a horgászatot. A csalihal teljesen élt, amikor visszaengedtem. A 8 törpe 33 deka volt. Mondhatnám, hogy nem rossz a 4 dekás átlag. A baj az, hogy egy jobb volt közte, ami a hálóban ki is hányta a kagylót. Kíváncsi vagyok a törpe, hogy kapja el a kagylót. Na, végül is ez mindegy. Azt se feledjem, 7 keszeg 47 deka volt. -.appa.

Zavaró, zavaros álom

(hogy elmúljon, alig várom)

Egyes számú axióma: Lehet tehetős, aki tehetségtelen.

Hogy jön ez ide. Teljességgel érthetetlen. De! – nem lehetetlen.

Hagynám az idiótákat másra. Ne is gondoljunk a politikára.

Aznap harci gépek zúgtak Debrecen felett.

Süvöltve, zúgtak a gripenek. Törölve álmomból a békés képeket.

Az előtt nap, játékból elfoglalták a nyíregyi repteret.

Tervezik, teszik és tetézik mindezt komoly emberek, akik Minket védenek.

Gondoljátok végig! – hát nem nevetségesek?

Állj közénk! Magyarok millióit védheted!

Lehet, hogy hülyét csinálnak belőlünk emberek?

Nem! Az nem lehet! Ilyet feltételezni sem szabad.

Méltatlan gondolat. Erre nincsenek is szavak.

Hisz értünk és javainkért küzdenek.

Ímé, hát álmot láték. A sorstól egy ajándék.

Megjelentél teljes nagyságodban.

Nagyobb voltál, mint a valóságban.

Méltóságos! Nem hiszek Neked.

Mondtad, azt is lehet, de leválasztatsz rólam egy fejet.

Meg is mondtad az okot. Túl sokat gondolkodok.

Álmomban, édesdeden aludtam, mint a tej.

Nem gyakori, - erre az ember, csak felfigyel.

Második axióma: valahol a politikus is ember.

Ne mondjátok, hogy félre sikeredett!

Nincs náluk igazabb és nemesebb.

Ők mondják, hát nekik, elhihetitek.

Poetra. -’23.11.21.

Meg is kaptam azonnal a választ. Az alábbiak után nem láttam értelmét erőltetni a megjelenést.

Íme:

Automatikus elemzésünk alapján lehetséges, hogy a mű politikai tartalmú, ezért sérti a szabályzatunkat. Politikai tartalmúnak számít minden olyan mű, ami akár közvetlen, akár közvetett módon (utaláson keresztül, átvitt értelemben olvasva)
- egy jelenlegi vagy korábban aktív magyar vagy külföldi politikussal, párttal, politikai nézettel, eseménnyel, döntéssel vagy mozgalommal kapcsolatos;
- vagy a politikai közéletben jelenleg vagy a közelmúltban aktív témát dolgoz fel;
- vagy politikai nézettől függően eltérő megítélésű eseményről fejti ki a véleményét;
- vagy más okból politikai jellegű vita kirobbanására adhat okot.
Amennyiben úgy gondolod, hogy az elemző tévesen ítélte meg a művedet, az alábbi mező kipipálásával beküldheted a versedet, és az moderátoraink döntése alapján a megszokott módon publikálásra vagy elutasításra kerül.
Kérlek, vedd figyelembe, hogy politikai tartalom esetén a moderátoroknak nincs mérlegelési lehetőségük, a verset törölniük kell. A vers beküldésével elfogadod, hogy annak publikálhatóságáról a moderátorok döntenek, és ha úgy ítélik meg, hogy sérti a szabályzatunkat, törölhetik azt.
                                                                                            -.appa.

09.05.

Ma eldöntöttem, hogy hamarabb kimegyek. A nádas ad valamennyi árnyékot. Szukuval befújom magam. Okulva abból, hogy tegnap a két csuklómat összemarták a szúnyogok. Főleg azt, amelyikkel a botot tartottam. Ezek az Én szélárnyékomban jöttek elő a nádasból, és egyszer-csak azt vettem észre, hogy rettenetesen viszketek. A csuklómon piros dudorok díszelegtek. Bebújtak a mandzsettába. Háromkor akartam indulni. Akkor eszembe jutott, hogy egy gyűrű nincs befűzve. Görcs van az előkén, és a főzsinóron is. A zsinór terhelhetősége sokat csökken. A görcs ugyanis elvágja a zsinórt. Döntöttem. Megszerelem. Semmi kedvem úgy járni, mint a múltkor. Mikor ezzel megvoltam, elkezdtem pakolgatni. Csak viszek csontit is. Hátha bejön a fél kukorica, egy szem csonti kombináció. Akkor támadt az, az érzésem, hogy jobb itthon elvégezni bizonyos dolgot, mint a vadtermészetben. Így aztán, négy után párperccel indultam. Kicsit beszélgettem a híd felett horgászó családdal. Két fiatalember, egy hölgy és két gyermek. Behurcolkodtam a stégre. Gondosan összekevertem az etetőanyagot, belekeverve az agyagot. Megszórtam a pályát pellettel, főtt búzával. és némi konzerv kukoricával. Nagyon gondos mélységmérést végeztem. Hol van a gödör? Mi a helyzet a mederben?  No, akkor csalizok. Csak előbb kimegyek az autóhoz, a kukoricáért. Bravó Gyula, dicsérem meg magam. A kocsiban tényleg volt. Kisebb kukorica darabokkal próbálkozom. Minden további nélkül leszedik. Néha azt sem jelzi az úszó, hogy hozzányúlt a hal. A bodorkák ebben nagy mesterek. Sebaj! Van itt csonti. Félbevágom hosszára a kukoricát, lezárom csontival. Ez lesz a nyerő. Hát nem. Valami ravasz bodorka apró pöcögtetésekkel, üresre varázsolja a horgot. Kukoricát teszek ismét. Nem túl nagyot. Van is egy jó elhúzós kapásom, de mire reagáltam, addigra oda a kukorica. Teszek másikat és megígérem, hogy figyelmesebb leszek. Úgy is lett. 4 dekás törpe a jutalmam. Nagyobb törpe kellene. Tegnap voltak nagyobbak is. Teszek egy nagyobb szem kukoricát. Szépen elhúzza. Bevágok. Legnagyobb meglepetésemre visít a fék, és a hal beront a szemközti sulyom alá. Bothegy közvetlenül a vízfelszín felé. A bot párhuzamos a parttal. A hegye nem, mert igencsak rugdos a koma. Mikor megnyugszik, akkor szép óvatosan kipumpálom a sulyom alól. Természetesen továbbra is úgy, hogy a bot a víz felett van. Elég rossz ez így, mert közel a nádas. Függőleges irányba nem emelhetem, mert akkor felhúzom a halat a sulyommezőbe. Gondol egyet. Megszólaltatja a féket, és visszamegy a sulyom alá. Nem hagyom pihenni. Visszapumpálom a mederközepére. Ettől begorombul és folyásirányba levisz vagy 10 méter zsinórt. Viszonylag megnyugszik. Csalogatom visszafelé. Szerencsére az Én oldalamon lévő nádasba nem akar bemenni. A hosszú bottal jól bent tudom tartani a mederben. irtelenA túloldalra kimegy. Nem figyeltem oda. Mozgatja a sulymost. Lenyomom megint a botot a vízfelszínig, és húzom közelebb. Bejött a mederbe, a botot felemelem. Egészen jól láthatók a búrványok. Folyással szemben próbálkozik. Nem rossz, hagy fárassza magát, a sodrással szembeni úszással. Kicsit elbambulok. A stég feletti békatutajos mozog. Gyorsan lenyomom a botot, ezzel a mederbe visszament a hal. A túloldalnál megfordítom. Látszik az oldala, a víz alatt, szép nagy. Úgy látszik, fárad. Többször látni a farok úszóját és a hátúszóját. A szembe oldalon már úgy fordítom, hogy kinn a szája. Egyre gyakrabban pipáltatom. Azt konstatálom, hogy nem lesz egyszerű a szákba terelni. A nagyhalazó szák, amivel a múltkor a dévért szákoltam, otthon veri a mejjit. Tudom húzni a víztetején, de még nem feküdt oldalra. Beteszem a szákot. Azonnal visszafordul és a sulyom szélén lassul meg. Hagyom hagy úszkáljon. Nincsenek már nagy kitörései, ezért a botot egy taggal beljebb tolom. Időnként pipáltatom. Már a szák széléig tudom húzni, de a szák közelében megvadul. A bot nagyon jól fékezi a kirohanásait. Legközelebb már hozzáért a szák. Megint kitört. Már az oldalán tudom húzni a szákhoz, de mindég kitör, pedig már kétszer is sikerült szákfölé terelnem. Egyszer benne is volt, de mire megemeltem volna kimenekült. Taktikát váltok. Ballal csak bénázok itt. Az orsón már nem kell tekerni. Átveszem jobb kézbe a szákot, balba a botot. Nem egyszerű mutatvány, hiszen 3 méter a száknyél, olyan hatvan centi a szákfej. A bot, most cirka hat méter. Meglepően gyorsan átlépem a szákot, hogy a jobbomra kerüljön. Közben tartom a kontaktus a hallal. Milyen kis ügyes vagyok. Jobbal elsőre megszákolom. Meg sem moccan. Akkor sem, amikor a stégre leteszem. Közben a nyelet kicsavartam a szákfejből. Nézem az órát, öt óra tízperc. Ezek szerint 15-20 percig fárasztottam. Úgy döntöttem haza megyek. Itt egy darabig nem lesz kapás. Arról nem is beszélve meg is kell pucolni. Ja! – 4 kiló negyven deka volt a súlya. A magassága 21 centi. A teljes hossza 64 centi. A szák belső hossza 56 cm. Addig kellett fárasztani, míg olyan fáradt volt, hogy ellenkezés nélkül belecsusszant a nála rövidebb szákfejbe. Nem mértem meg pucoláskor, de kábé fél kiló tej volt benne. Pedig május még nagyon sokára lesz, amikor ívni fognak. A fiatal pár a hídnál lefényképezte. A kisfiúval külön. Engem a hallal feltett a felső nyugati csoportba. Emlékezetes ez a történet. Azt a részt kellene megjegyeznem, hogy a szereléket átvizsgálva, ne döntsek úgy,- jó esz még az. A be nem fűzött gyűrű miatt megváltozott volna a bot karakterisztikája. Ezzel feleslegesen terhelve a botot. Nem beszélve arról, hogy a két görcs valamelyike szakadást okozhatott volna.  Elveszítve ez által a halat  -.appa.  

09.04.

Tegnap igaza lett az Időképnek, Tényleg esett az eső, így elmaradt a horgászat. Hétfő lévén Attila dolgozott, Én meg a horgászat mellett döntöttem. Addig tengtem, lengtem, amíg azt nem látom, hogy elmúlt 4 óra. Pedig arra készültem, hamarább indulok a szokásosnál. Vettem tányérólmot, körte ólmot. Megszereltem a rablóhalast úgy, ahogy Józsi mondta. Úgy döntöttem, hogy nem viszek csalihalfogó botot. A hetes bolóval fogok úgyis kisebb keszeget. Azt beteszem. Azt bekapja a süllő, oszt máris jól jártam. Erős déli szél fújt. Ez eléggé megzavarta a hetes bottal való horgászatot. Többször került a zsinór a nádra. Dobáskor is gondok voltak. Az erős szélben hajladozik a nád. A mélységméréssel is szerencsétlenkedtem. Gubancot bontottam. Van még eredeti Stonfó horog kivevőm, ami gubancbontó is egyben. Gyakorlatilag nincs, mert nem tudom hová tettem. Jól eltettem, hogy meglegyen. Sikerült. Egyik alkalommal olyan remek gubanc alakult ki, hogy szerelnem kellett. Rövidebbre vettem az előkét. Új füleket kötöttem. Van fülkötőm is. Biztos, hogy nem a gubancbontó mellett. Több jó rejtekhely is van, vagyis erről sem tudom hová tettem. Annyi doboz van a három horgászláda mellett, hogy fogalmam sincs, - mi merre lehet? Nehezíti a helyzetet, hogy a lakásban mindenfelé vannak cuccok lerakva. Hogy kéznél legyen, de leginkább útba vannak. Nem, ment a csalihalfogás. Mikor nem akarok kishalat fogni, akkor bezzeg ráeszik magukat. A küszök, néha emelgették az úszót, de hiába vágtam be, nem akadt egy sem. Csontival történő csalizáskor, kis törpék jöttek. Sokszor akadoztam. Közel méteres korhadó náddarabot fogtam. A szél kimozdította a békatutajt, és a rucaörömöt. Ezeket időnként felszedte az úszó. Több alkalommal várni kellett a szerelék bedobásával, annyi növény jött. Etettem, de hiába. Egyszer elmegy az úszó. Bevágok, de meg sem moccan a szerelék. Ezek szerint megint valami nádba akadtam. Emelem. Jó súlya van, de megindult. A békatutajon nemigen tudom áthúzni, de a 3 méteres száknyéllel majd áthidalom a problémát. Olyan fél vízig felhúztam. Fel is állok, hogy magasabbra emeljem a botot. A bot elkezd bólogatni. A zsinór végén rugdos valami. Nem is tör le a mélybe. Nézem hol a szák. Kézközelben van. Jól van. Szép komótosan, lomhán úszkál, ide, oda. A fék nem szól. Leesik Nekem, - ez a hal nem is tudja, hogy horgon van. Gondol egyet és elindul a túlparti sulymos felé. Nem tör a mélybe, de arra megy, amerre akar. Kénytelen vagyok a 80 fokban tartott boton engedni. Rájöttem, hogy ezt Én nem tudom megállítani. Ütemesen bólogat a spicc. Neki nem sürgős, lomhán úszik tovább. Aztán megkönnyebbül a szerlék. Ennyi volt. De mi vót ez? Ma délelőtt cipész Pityuval arra jutottunk, hogy harcsa lehetett. Véletlenül szívta be a horgot, és komótosan jött, ment amerre akart. A fárasztás közben vettem észre, hogy az egyik gyűrű nincs befűzve. Azért hajlott annyira a bot. Mikor elment a hal, utána fogtam még 6 törpét. A 10 törpe 55 dekát nyomott. Pontosabban húzott a mérlegen.  -.appa.

Annyiról szól csak énekem.

Ne legyen benned félelem.

Bársonytapintású,

selyemvirág vagy Nekem.

-’24. 03. 08. Ekkor íródott, és feltettem a Poet nőnapi akciójára.

Volt aki azt kommentelte, irigyli a nőmet.

Mit mondjak? - Én is irigylem Magam.                       -.appa..