-’24.06.24.

Szombaton ballagási buli miatt nem mentünk pecázni. Hazafelé a téglagyár előtti részen szakadó esőbe érkeztünk. Egy részen annyira kopogott az autón, hogy jég is lehetett benne. Egy kilométeres sáv volt. A lakótelepen alig látszott az eső nyoma. Merjünk horgászni? Menjünk horgászni? Mentünk. Az előrejelzés szerint vasárnap délután 3 órán át jósoltak esőt 80%-os valószínűséggel. Ehhez képest, a dzsekiket is a kocsiban hagytuk. 100% valószínűségre vettük, hogy ebből nem lesz eső. Igazunk lett. A Filippinó sporttárs messze benn horgászott, ahol szokott. Éppen guggolt. Ezt olyankor teszi, amikor zsákmányát rakja a haltartóba. Én kimentem a kocsihoz, és elhoztam a sűrű szemű szákot. A 3 méteres száknyéllel sok békalencsét kipakoltam a partra. Megkavartam a kaját. Kiderült, a nagy körültekintés ellenére otthon maradt a giliszta. A vízinövényes előtti részt szórtuk meg, hogy ne lássanak bennünk annyira a halak. De a víz elég zavaros volt, az éjszakai hatalmas eső miatt. Attila már horgászott. Inkább a meder közepén túl, mert ott tisztább volt, növényzet szempontjából a víz. Én is odadobtam, abból kiindulva, hogy jól van az addig, amíg rendezem magam körül a cókmókot. Veszem ki a szereléket, hát koppan. Nem akadt meg. Fogta egy hal. Visszadobtam a szereléket, és ahogy picit meghúztam el is indult vele valami. Egy e.kárász. Attila a következő pillanatban fogott egy bodorkát. Na, már nem betlizünk. Aztán sokáig nem fogtunk semmit. Attila etette a meder túloldalát. Letette az alsó ólmot a fenékre, így az úszója kissé megdőlve volt a felszínen. Karcsiék is ilyen módon horgásznak. Letett alsó ólommal, ami csúszóra van szerelve.. A Filippínó spori teljesen lefekteti a cuccot a fenékre. Jut eszembe. Ő érkezésünk után, olyan félórával elment. Megint volt, vagy 20 hala. Rengeteget beszélt, meg mosolygott. Kedélyes fiatalember, bár rajtuk a kor nem nagyon látszik meg. Én magam előtt etettem. Kicsit hosszabbra húztam az előkét, de az alsó ólom vízközt volt. Bedobtam a túloldali vízinövény elé, és időnként magam felé húztam a szereléket. Sikerült is fognom még egy e.kárászt. Aztán több keszeg jött. Nem értem miért tüntettek ki figyelmükkel. Tíz keszeget fogtam horgászatunk alatt, míg Attila kettőt. Ez persze csökkenti az átlag súlyt. Egy halat kellett szákolnom. Egy piszmogós kapást nézegettem. Bevágjak? – ne vágjak? Mikor is, gyors merítéssel berohant a baloldali sulymosba. Felemeltem a halat. Ott lógott a levegőben, 30 centivel a víz felett. A horog tartott egy nagycsomó vízinövényt. Néztem, hogy a hal rúg egyet, és megszabadul a horogtól. Teljesen a szája szélében volt a horog. Gyorsan alátoltam a szákot, és második kísérletre megszákoltam, egy kilónyi dzsuvával. A hal a szák felett volt. Szerencsémre szegény halacska olyan sokkos állapotban volt, hogy meg sem moccant, így békésen lógott a levegőben, míg kihúztam a partig. Én végig a magam előtti sávot etettem, és ott fogtam a halak zömét. Hat után kicsivel fejeztük be a horgászatot. Az utolsó halat meg kellett fognunk. Attila 8 hala 55 dekának bizonyult. Én 18 halat fogtam, a többségben lévő keszegeknek köszönhetően, csak 97 deka lett a súlyuk. Végül is, nem volt ez egy rossz peca. -.appa. 

 -’24.06.22.

Tegnap délután kíváncsiságból kinéztem a Balázs-érre. Az alsóvízen magas vízállás volt. A 36-os út hídjának az alja felett volt kb. 10-15 centivel a víz. Az úttal párhuzamos rész horgászhatatlan. Egybefüggő békalencse mező. A derékszögtől benézve vannak ritkásabb részek. Ott szoktak horgászni. A hosszú nyelű szákkal lehetne éppen leszedni a növényzetből. Valamelyik évben is így volt. Akkor lett baj, mikor Tedejen az állami gazdaság locsolni kezdett. Apadt vagy 40 centit a víz, és a vízinövény összetömörödött. A sulyom és a békalencse. Képtelenség volt annyi helyet csinálni, hogy horgászni lehessen. Azonnal szétterült. Az északi ág 20 centit vesztett a mélységből. A halastó nem vételez vizet. A hódok által szétfurdalt töltés elengedte a K-I vizét, és az arra az ágra folyó víz elfolyt észak felé. Az ázsiai spori ott volt. Tényleg jó messzire bement, majdcsak a hídig. Van középtájon egy békalencsés szakasz. Utána, ahol a hód, és a patkány lakhelyek vannak, nincs vízinövény, de vastagon olajos a vízfelszín. Ez után sulymos partszél van, kevés békalencsével. Itt horgászott a spori. Üdvözlésképpen összeütöttük az öklünket, és beszédbe elegyedtünk. Mint kiderült Filippinó. Mutatta a halait. Volt vagy 20. Most sok volt az 5-6 dekás. Kb. 10-es horgon kínálta fel a gilisztát. Mikor rágcsált volt, akkor rátuszkolt még egy gilisztát. Amit a múltkor auqva pelletnek néztem, az giliszta föld morzsalék volt. Mutogatta az etetőanyagot. Elmutogatta, hogy gyurkálja. Közben mondta, hogy bred. Volt belegyúrva konzerv kukorica is. Fehér valamik is látszottak. Rámutattam. Azt mondta riz. A telefonján megmutatta. Egy zacskós rizs, amire félbevágott földieper képe is van fotózva. Az egész etetőanyagának a színe barnás volt. Lehet valami diétás kenyeret használt. A szerelékén a hatalmas (kb. 6 grammos) világító piros úszó volt. Olyan 60 centis eresztékkel. Azt mutogatta, ott olyan mély a víz. Nem hiszem, de ettől még hatékonyan fogta a halat. Ami érdekes az egész szerelékén 3 darab, 0,3 grammos ólom volt. Nézte az órát és mondta 1 órája van kinn. Ahol állt, ahhoz képest jobbra, és balra dobta be a szereléket. Váltogatta a helyet. Ahogy a hosszú szereléket bedobta, a horog a sulyom szélére esett le. Kicsit meghúzta maga felé és várt. Az úszó ide-oda mozgott. Mikor vitte folyamatosan, többnyire víz alatt akkor lendületesen bevágott. Ezzel oldotta meg, hogy a 3 méteres boton lévő négyméteres szerelék kirepüljön a viszonylag magas part felett. Ha nem akadt, akkor azt mondta, hogy szmol. A kisebb úszó mozgásokra nem vágott be. Mondta szmol. A nagy bevágás következményeként, ha nem volt akadás, akkor a 4 méter zsinór a feje felé kerül. Szerencséjére a bokrokat, és a kisfákat tavasszal kivágták. Mutogatta, hogy Tisza. A nagy hal eltépte a szerelékét. Erre elmutogattam, hogy az Nyugati. Mutattam, hogy merre van a Keleti. Teljesen tisztán ejtette ki, hogy Keleti, Nyugati, Tisza Mellé az irányokat is jól mutatta. Akkor fejezte be a horgászatot, amikor egy bevágás után a horgán semmi sem volt. Belenézett a gilisztás dobozba, és mondta, hogy finis. Megrázogatta a dobozt és azt mondta tumorro. Ma nem megyünk pecázni. Balázskának van a ballagási bulija Böszörményben. Egészen jól elbeszélgettünk a Filippinó sporival, ahhoz képest, hogy főleg mutogatásra vagyok szorulva. Ő állandóan beszél, meg mosolyog.  -.appa. 

-’24.06.21.

A tetthelyen lepakoltam. Kiraktam az ágasokat. Összeszereltem a szákot. Megszereltem a botot, és hajrá. A horog beleakad a fűbe. Majd az ágas tartó zsákjába. Utána a kéztörlő rongyba. Ezekből okulva átrendezem kicsit a cuccokat, hogy minden kézre essen. Versenyző koromban, mindennek megvolt a helye. A legkevesebb idő alatt kellett elvégezni a dolgokat. Hogy úgy mondjam. Nem volt idő, időt vesztegetni. Szórok egy kis pelletet. Nyitom a csontis dobozt. Két csonti is a földre esik. Nincs olyan sok. Összeszedem. Felrakom a csontit a horogra. Kicsúszik a kezemből. Beesik a csizma szárába, és beakad. Hamar kiakasztom, és fordulásból az ujjamba akad. Itt már mondtam, egy „annyaszencségit”. Bedobom végre a szereléket. Elkezdem megkeverni vízzel az etetőanyagot. Látom, hogy elhúzza az úszót. Egy bodorka. A cájgot bedobom. Tovább kevergetek, hogy megfelelő állagú legyen az etetőanyag. Ne legyen túl kemény, hogy bomoljon, de ne vigye el az áramlás. Azért kicsit szétessen és felhősítsen egy kicsit. Ezen sok múlik. Könnyen eleteti az ember, maga elől a halat. Felnézek. Úszót nem látok, de egy gyermek tenyérnyi békalencse egész gyorsan megy áramlással szemben. Azt gondoltam, hogy a zsinórom húzza. Úgy is volt. Még egy bodorka. Igaz félöt elmúlt, de majd horgászom a székről kényelmesen. Elkészülök mindennel. Nyugodtan elhelyezkedem, és inkább csak magamnak motyogva: na most kapjatok halacskák. De! – nem kapnak. Szórogatok apró gombócokat (cseresznyényi), meg pelletetből is pár szemet. Semmi. Látni pedig villogni a kishalakat. A víz tiszta. Én meg itt tornyosulok fehér kalapomban a parton. Nem nyomom össze a gombócot. Szép felhőt húz, és fogok is néhány apró bodorkát. Alul látok kárászt villanni. Belém hasít! – jó mélységben vagyok Én? Állítok a mélységen. Nem lehet. Az antenna tövére kötődött egy görcs. Mikor? Lehúzom a rögzítőket. Sikerül kibontanom a görcsöt. Egy öt centit ráhúzok. Türelmesen horgászom, de nem fogok halat. Vizet mérek. Kiderül, a látszat ellenére 20 centivel mélyebb a víz, mint kedden. Ilyenkor megfogadom, mindég megmérem a vizet. Érdemes. Ezt egy darabig betartom. Sokáig jó mélységben horgászom, és a megszokás leszoktat róla. A vízmélység megmérése után, a boton jelölő filctollal, be kell jelölni, hol van az úszó. Ha elkalandozik az ember. Mondván: keresem a halat könnyű visszatalálni. Egész sok elvivős kapás van, de semmi. A következőnél türelmesen várok. Jó mélyen benyelte a törpe. Nincs Nálam az oldalvágó. A múltkor kétszer is behoztam, mikor az egy törpét láttam az ázsiai sporinál. Nem megyek kiérte. Úgy se jön másik. Három jött. Egész jók voltak (20 deka). Kettő megszúrt a levételkor. Mérlegeléskor szintúgy. Színesítette még a horgászatomat, hogy belendítéskor a horog beleakadt a sásba. A horog többször is a kezembe akadt. Párszor a nadrágomba is. Rég nem fordult elő, de most az e.kárász bognár tüskéje is megvágott. Egy szöszmötölős kapásba belevágok. Nem hagyom, hogy mélyen nyelje a törpe. Emelem fel. A vízfelszínnél lefordul a tenyérnyi e.kárász. Ez lett volna ma, az első. Egy jó kapásra bevágok. Be is ugrik a sulyomba. Na, végre megvan az első kárász. Hát azért sem. Szép 15 dekás bodorka. megszákoltam némi vízinövénnyel. Később egy szép kárásszal is ezt kellett tennem. Egy másik szép kárász úgy ment el, hogy beugrott a sulymosba. Szépen emeltem. A vízfelszínnél csapott egyet, mire a sulyom megugrott felfelé. Ez elég is volt neki. Lefordult a horogról, és enyém lett a szép hosszú sulyom szál. Mikor elhatároztam, hogy még egy halat fogok, onnantól nem fogtam semmit. Csak dobtam egy kis etetőanyagot. Jött egy bodri. Na, nehogy mán megint kis keszeggel fejezzem be! Jött egy e.kárász. Jó még ez a csali, visszateszem. Utána úgy voltam vele. Ezt a pici giliszta darabot elhorgászom. Így félhét előtt párperccel fejeztem be a horgászatot. A 11 kis bodri 22 deka volt. A 14 e.kárászom, 1,28 kg. Végül is nem ez volt rossz, a szerencsétlenkedéseim ellenére. A 29 darab hal, 1,85 kg lett.  -.appa. 

-’24.06.21.

Reggel, tettem vettem. Ebbe beletartozik az is, hogy megnézem, mit ír az internet a halfogással kapcsolatban. Azt írta jó fogás. A szolunáris táblázat nagyon jó fogást ígért. Innentől foglalkoztatott a gondolat, hogy ki kellene menni, horgászni. Igaz harmadfokú hőségriadó van, de péntekre még melegebbet ígértek. Nagy dilemma ez, de az idén nagyon keveset horgásztam az elmúlt évekhez képest. Június közepe elmúlt, és még nem voltam reggeli horgászaton. Tavaly, reggel kilenc körül már mentem haza. Olyan meleg volt a stégen, hogy nem reckíroztam meg a hőgutát. Attila érdeklődött kettőkor: tudtál menni, horgászni? Nem. Borzalmas meleg van. Esetleg később. Időnként kicsit beborult. Rávettem magam, hogy csak kimegyek. Mégiscsak vannak fák. Nem is értem. Hogy nem jutott még senkinek eszébe, hogy ezeket a hatalmas fákat, - jó üzlet lenne kivágni. A 36-os mentén, tényleg vannak, amik letörnek a viharban. Van, amin megtelepedett a taplógomba. Az is csalogató érv, hogy a csatornahatás miatt van levegőmozgás. Annyi kellemetlenség azért van az egészben, hogy muszáj hosszú ujjúban lenni, Védendő magam a szúnyogoktól. Mi több, minden alakalommal megjelenik egy pőcsik is. Végül elszántam magam, - megyek! És a gondolatot, tett követte. Pakolgattam össze. Etetőanyag maradék a hűtőből. Van e elég csonti? Nem szoktam sokat vinni. A melegben kezdenek bábozódni. Láttam, hogy van kb. 25, elég az. Úgyis kell giliszta falatka is mellé. Ínyenckednek a halak. Leltározok magamban. Megvan e minden? Persze. Indulás!- adtam ki a vezényszót, mint Picard kapitány, a Star Trekben. Benézek a csomagtartóba. Ez a négy decinyi víz kevés lesz. Fel a lakásba, és leviszek egy egész palackkal. A csomagtartóban lévő elég meleg, a frissel feltöltöm egy literre. Akkor látom, hogy nincs ott a gilisztás kis vedér. Megyek a garázsba. Na, igen. Milyen jó, hogy idejöttem. Itt vannak az ágasok. A vedér lefedő, és a kéztörlő rongy. Persze ezzel az ide-oda ténfergéssel telik a horgászatra szánt idő. Meglepő módon, nem lettem idegalapon. Ezen csodálkoztam is. Nézelődök a kocsiban. Nincs itt a Storica. Meg a száknyél sem. Tegnap felvittem valamiért a lakásba. Bot nélkül bajos horgászni. Fel a lakásba. Akkor már felviszem a maradék vizet. Akkor már írok Attilának egy cetlit, hogy hol a vacsora. Gyanítom, hogy később jövök, hisz négy óra. Végig gondolok mindent, - megvan e? Elindulok. A parkoló kocsik miatt, szembe jön a rendőrségi kis busz. Villogok, hogy jöjjön. A rendőr felemeli kezét, megköszönve az előzékenységemet. A következő utcán kénytelen voltam fékezni. A hölgy jó nagy ívben előzte a kerékpárost. Biztos siet. A 36-osra való kikanyarodásnál, Én lettem a negyedik autó. Az első autós nem kanyarodik ki. Job a biztonság. Régebben az ilyenre azt mondtam: azért aki most indul Cserkeszről, azt nem kéne megvárni. Tán a meleg teszi, de most nem érdekel. Rövid idő alatt kikanyarodik a másik két autó is. Szemből jön egy zöld Honda. Illetve nem jön. Meg áll, a kezével jelzi, hogy mire várok. Intek neki, egyenesen megy. Neki van elsőbbsége. Kiteszi balra az irányjelzőt, és elindul. Én is. Több kalandom nem volt. A megérkezésem után, mikor kiszálltam majdnem szétégetett a nap. Tegnap lekaszálhatták a parkolót, és már száraz a széna. Kipakolok. Szedek száraz etetőanyagot. Rakok rá földet. Nem akarok munkát adni a hangyáknak. Az látszik, hogy a déli ágban magas vizet tartanak. Átmegyek a túloldalra. Megnéztem, van e, a K.-I-ben víz. Van. Úgy rendezem a motyót, hogy merítek majd egy vödör vizet. Megyek át a 36-oson, valamibe akadozok. Hát igen. A száknyél és a bot, akadozott a ágasok tartó szákjában. Merítettem vizet, és elrendeztem a rám aggatott motyókat.  -.appa. 

-’24.06.19.

Kedden is horgásztam. Három körül indultam. Csekklistát nem írtam, de most vittem magammal mindent. A parkolóban állt a kék skoda. Úgy döntöttem, hogy a motoros dzsekit nem viszem be. Az ér  partján járva látom, jön szembe velem az ázsiai. Nagyon mosolygott. Legalábbis számomra, vidám ábrázatnak tűnik. Nagy magyarázatba kezdett, az Ő általa beszélt nyelven. Mutatta a zsinórját. Elszakította a nagy hal. Most, hogy jobban megnéztem, láttam, hogy nem fonott zsinórja van. Olyan harmincas vastagságú monofil. Mutatta a dobozát. Egy gilisztás doboz volt benne, az alatta lévő anyag úgy nézett ki, mintha auqva pellett lett volna. Annak néztem. Ezek szerint jó etetni is. Miért is ne lenne? Azért elég drága ahhoz, hogy ezzel kárászozzon az ember. Az ajánlott felhasználás szerint, vízzel el kell árasztani. Annyi percre, ahány milliméteres a pellet. A vizet elöntik. Ez után nyomják a method fíder kosárba. Meglocsolják, valamilyen locsolóval (aroma), és már mehet is be. Ja. A csalira is kennek egy kis locsolót. Ezt a módszert csali-tüskével űzik. Ott jó, ahol sok a hal. Az érben sok kárász van. Mutatta a vedrében volt, vagy 20 e.kárász. Na, azt meg elfelejtettem megírni, hogy vasárnap, amikor Mi az eső miatt pakoltunk a fa alá, Ő akkor jött befelé, nagy mosolyogva. Nem volt nála cucc. Mutogatta, hogy megy beljebb. Közben elkezdett szakadni az eső. Ahogy fordulok láttam, hogy visszafelé jön. Meg sem gyorsította a lépteit. Mellénk érve, még lassított is. Mutogatott az égre, meg a kocsija felé. Mondtam is Attilának, ez megszokta a monszun esőt. Na, e kis ázsiai sztorizgatás után, rátérek a keddi horgászatra. Hogy ne járjak úgy, mint hétfőn, kerestem vakond túrást. Egy nagyon laposat találtam. Megkapartam a csizma sarkával. Kiderült, hogy hangya boj. Azért szedtem belőle, és csak egy hangya csípett meg. Megérdemeltem. Megérte. Nem látszott, hogy kifehéredik az etetőgombóc. Megszórtam a pályát, és megkezdtem a horgászatot. Jó tízpercig semmi sem történt. Akkor elzúgott valami az úszóval. Egy másfél deka körüli bodorka volt. Aztán megint semmi, bár vízközt villantak a kishalak. Erőltettem a 12-es horog, 0,6 grammos úszót. Egy ólom az úszó alatt, egy a horog felett cirka 8 centivel. Húztam volna feljebb, de nagyon rászorítottam. Nem akartam, hogy a zsinór megsérüljön. Olyan előke hosszal horgásztam, amilyen volt. Az úszó sokszor maradt, kicsit elfekvő állapotban. Arra gondoltam, hogy az apróságok elengedik a csalit, mert nem tudják húzni a dzsuvában. Elővettem a mérő ólmot, majd centinként állítva beállítottam a szereléket. A mérés szerint előttem, a felőlem lévő oldalon volt egy gödör. Előtte megint láttam kárászmozgást. Megetettem a felőlem lévő vízinövény belső oldalát. Hátha takar engem, hogy ne lássanak a halak. Bár a víz egyre zavarosabb volt, ahogy táplálkoztak a halak. Ez hétfőn is így volt. Akkor látszott is az etető gombóc, amikor kioldódott a földes rész. Lassú megindulásra bevágtam. Több esetben semmi sem volt, ezért kicsit tovább vártam, és e.kárász lett az eredménye. Jó mélyen nyelt. Használnom kellett a horog szabadítót. Ezen meglepődtem. Végül kikísérleteztem egy időt, amikor nem nyelik mélyen. Hatóra ötkor sikerült megfognom az utolsó halat. Egy kis bodorka volt. 17 bodorka, és vörösszárnyú jött össze. 25 deka súlyban. Az e.kárászok száma is 17 darab lett, ami 1,35 kg lett. -.appa. 

• Ez valóban egy igazán jó hír. Nem elírás. Nem prejudikálok. Nem tudhatjuk, van e olyan világ, ahol a politikusok normálisak. Na, ugye? Ezért maradjunk a Mi földi politikusainknál.
• Tudom ez a bolondok napja. Ez igazán örvendetes egybeesés. Miért mondok ilyeneket?
• Barátaim. Évente kétszer van óra állítás. Nem idő, állítás van! Az idő annyi, amennyi. Szarja le, hogy Mi tekergetjük, átnyomogatjuk a számokat az óráinkon. Idő nincs, csak órák vannak, meg idióta politikusok, akik nem tudtak megegyezni, hogy mennyi is legyen az idő. Ez is azt bizonyítja, hogy Orbánnak igaza van. Az uniót tehetetlen politikusok irányítják. De, teszem hozzá, a Mi ó-magyar, türk sámánunk sem különb. Bizony, ő is beállt a sorba. A politikus kötetlen munkaidejű. Nem érdekli, hogy az óra állítás mennyi kalamajkát okoz. Vonatok, buszok álldogálnak egy órácskát, amin emberek üldögélnek. Gyerekeket vernek fel, hogy ébredj kicsim. Megyünk bölcsikébe, ovikába. De, hát szeretsz odajárni. Az iskolásokkal, dolgozókkal ugyanez van. Akik műszakolnak, ott az éjszakás egy órával többet dolgozik. De, a politikus leszarja, hogy mennyi kellemetlenség éri a társadalom nagy részét. Neki ebből semmi kára nincs. Nem érinti. Hogy mi hasznuk van, arra nem tudok rájönni. Hacsaknem az, hogy megmutatják, hogy azért se lesz óraállítás eltörlés.
• Nem igaz, hogy energia megtakarítás van. Két hétig mérik, az átálláskor. Kéthétig a visszaálláskor. Ezt felszorozzák, hogy éves átlagfogyasztás legyen belőle. Ebben a kétszer kéthétben, beáll a világos órák száma, mintha nem is lett volna óra állítás. Elhanyagolható a megtakarítás. Az egy tizenketted része, mint amennyit hazudnak. Vagyis, amit mutat a statisztika. Ha valaki tudni akarja, akkor a többi statisztika is ilyen. Köze nincs a valósághoz. Azt mutatja, amit a hatalom láttatni akar. Tehát zömében hamis adatok. Jobb, ha nem látjuk a valóságot, még rossz kedvünk lenne. A boltokban látjuk az árakat, de auokról tudjuk, hogy nem úgy van. I. vagy Nagy Marci elmondja Nekünk, milyen kedvezően alakultak az árak.
• Az unióban 4 ország esik kívül a közép-európai időn. Kettő pluszba, kettő mínuszba. Még csak azt sem mondom, hogy egyezzenek meg a különböző országok. Úgyse tudnak. Minden ország vezetője annyira, de annyira okos, hogy olyat még nem hordott a hátán a Föld. Hát ezeket is kár hordania, de sajnos nem lökheti le magáról. Egyszerűen azt kellene mondani, hogy Mi megtartjuk a télit, vagy a nyárit. Ezzel ez el is lenne intézve. Nem kellene állítgatni az órát.
• Valamikor nem volt óra állítgatás. Azaz volt, de nem a teljes lakosságnak. Csak azoknak, akik átmentek Romániába, vagy a Szovjetunióba.
• A Szovjetunióról jut eszembe. Ha Putyinnak kicsi kis érdeke is lenne abban, hogy Magyarország melyik időt kövesse, akkor a Mi nagyon szuverenitás párti, címzetes nemzetes urunk már befejezte volna az óraállítgatást. Karakán gyerek. Megmondta volna, hogy nehogy-mán az unió határozza meg a magyar emberek, melyik időt használják.
• Hékások! A jó oroszosok közül, írjon már Putyinnak, oszt kérjen egy kis protekciót. Hasson rá nemzetes urunkra, - mintha a maga okosságától jött vóna, - legyék mán egy nemzeti konzultáció a kérdésről. Ezen még Én is részt vennék. -.appa. 

-’24.06.18.

Tegnap, azaz hétfőn is horgásztam. Jól eltöltöttem az időt a készülődéssel. Már négy óra is elmúlt mire elindultam. Útközben jutott eszembe, hogy a csizma a garázsban van kirakva. Ott az is eszembe jutott, hogy ágas sincs Nálam. A múltkori kullancs után nem reszkírozok meg mégy egyet. Kavartam egy kis etetőanyagot. Hígnak találtam ezért tettem bele zsemlemorzsát. Egy kicsit szagosítottam rajta. Két betli csúnya lenne egymásután. Kellett neki egy negyedóra, mire megfogtam az első apróságot. Odajöttek a halak, de nem igazán ettek. Hiába no, nagy a 14-es horog. A két szem csontira szinte kapás sem volt. A vízfelszín alatt sok vörösszárnyú volt. Köztük egy jó tenyérnyi. Mikor oda ejtettem a horgot, szép lassan elmerültek. A víz mélység nem változott, pedig a szivárgó csatornán több víz áramlik be az érbe. A víz ahhoz elég tiszta volt, hogy lássam az e.kárász villanást az alján. Sikerült is egyet kifognom. Azt vettem észre, hogy furán áll az úszó. Kiderült, az alsó ólom leesett. Nem mentem el a kocsihoz. Így a horgászat majdcsak fele idejében alig fogtam halat. Szinte hihetetlen, hogy ennyire kényesen esznek. Amekkora, 6-8 gramm teherbírású úszókkal fogják itt a halakat, amikor esznek az valami nonszensz. Igaz, a nagy úszósok, félóra, egy óra múlva elmennek. Nem eszik a hal, mondják és mennek is. Én nem adom fel könnyen. Most is rámentem az utolsó halra. Hogy nézne az ki, hogy a horgász ember nem fogja meg az utolsó halat. Az egyszerű halandó azt mondja. Marhaság az egész. Ha, halat fogott valaki, akkor már meg van az utolsó hal. Nagy tévedés. Én mondom meg melyik az. Nehogy-mán a halak döntsék el melyik az utolsó hal. Ezek után könnyen belátható. Az utolsó halat csak meg kellett fognom. Így 5 perc túlórázást kellett csinálnom. Szerencsémre egy e.kárász lett az utolsó, ami javított a fogási átlagomon. Ennek meg van az a veszélye, hogy akarok, legalábbis szeretnék még egyet fogni az átlagsúly növelése végett. Most nagy önuralmat tanúsítottam, és abbahagytam a horgászatot. Összesen 15 darab halat fogtam, aminek az összsúlya 39 deka volt. Belátom Én, hogy ez nem volt egy nagy eresztés. -.appa. 

-’24.06.16.

Ez egy szép vasárnapi nap. Délelőtt elkészítettem a 4-es szereléket. 14-es horoggal. Ebéd után, mosogatás, szunyóka. Három körül mondom Attilának, menjünk horgászni. Meleg van. Még gépezik egy kicsit. Mondom Neki: 16 órától 55% az eső valószínűsége. Nem lesz abból semmi! – jelenti ki. Jól van akkor, - egyezem bele. Három után kérdi. Na, megyünk horgászni? Összeszedjük a dolgokat, és indulunk. Becsukom az ajtót. A széldzsekit nem hozod? Visszamenjek érte? Kinyitom az ajtót, és hozza nem sokára. Az éren senki sincs. A napon állok meg. Nem reckírozom meg a búzatábla szélét, pedig ott árnyék van. Délnyugaton fekete felhők vannak ugyan, de itt hétágra süt a nap. Úgy döntök, viszem a motoros dzsekit. Legfeljebb üldögélek rajta. Kocsi becsukás után kérdem: Te nem hozod a dzsekit? Minek? - kérdez vissza. Nem elfér a háttámlán. Kocsi nyitás. Dzseki ki. Kocsi becsukás. Indulás. A megszokott helyig megyünk. Etetek. Attila horgászni kezd. Én visszamegyek a kocsihoz sörét ólomért. Megmérem a vizet, és kezdem beállítani a súlyozást. Felteszek két 0,3 grammost. Keveslem. Lapólommal próbálkozom. Négykor horgászni kezdek. Közben beborult az ég. Azt, mondja Attila: repülő megy? Ez zivatar. Mutatom Nyugatról teljesen világos az ég. A hangok alapján megy Észak felé. A lapólmot, egy idő után sokallom, és leszedem. Valószínűleg nem e miatt nem volt kapásom, mert Attilának sincs. Teljesen úgy hangzik, hogy a zivatar felénk fordult. Megérkezik a szele is. Aztán kiderül, hogy jön ezzel záporeső is. Én kicibálom a sütyüt. A cuccokat rakom a fák alá. Attila széke teljesen vizes lett, a sapkája átázott. Bíztatom, eláll ez nem sokára. Utána megindulnak a halak. Menjünk haza, - mondja. Ha, egyedül lettem volna, maradok. Alig csepergett. Összetoltuk a botokat, és indultunk a kocsihoz. Közben teljesen elállt az eső, a zivatar hamarabb megszűnt. Az egész nem tartott tíz percig, de sok víz lejött. A kocsinál, már hétágra sütött a nap. Sikerült összeszednünk még egy betlis napot. Otthon, elkezdtem halat sütni, hasznosítsam valamivel az időt.

-’24.06.17.

Mivel a Tisza tegnap tetőzött, ezért a Balázs-érre mentünk. A halastó nem vesz vizet, ezért a szivárgó csatornán alig folyik víz. Így az ér szintje egy 20 centit csökkent, de ami még rosszabb volt szempontunkból. Nem folyt a víz. A déli irányba folyó ágon horgászott egy spori. Oda nem mentünk, mert ott nagyon odasütött a Nap. A parkolónál, végignézve az látszott, hogy szinte az egész víztetején áll a békalencse. Az északi ágra bementünk, a szokásos helyre. Itt, mivel nem süt annyira a vízre a nap, még nem állt be a békalencse. Halmozgást nem láttunk. Ezért az elején egy kicsit többet etettem. Fogtam egy kis vörösszárnyút. Attila szinte abban a pillanatban fogott egy kicsit nagyobb vörösszárnyút. Így viszonylag hamar elmondhattuk, - már nem betlizünk! Elégedetlen voltam kapások jelzését illetően. Végül leszedtem az alsó ólmot, és lettem az előkére. Ez jó döntésnek bizonyult. Addig, csak egy e.kárászt fogtam. Hatig horgásztunk. Attila 4 vörösszárnyúval zárt, ami 8 deka volt. Neki nagyobb úszója volt, és maradt a múlt heti mélység beállításnál. Én 20 halat fogtam. Ebben volt sügér, küsz, bodorka, vörösszányú és hat e.kárász. Darabra, nem volt ez rossz, de a súlya 62 deka lett. Azt hiszem, hamarosan készítek egy finomabb szereléket. Álló vízre a 2 g-os úszó sok. Nem beszélve a 35-40 centis sekélységről (mélységnek nem nevezhetjük).   -.appa. 

-’24.06.13.

Na, tegnap, mikor elkészült a 315 ezres szerviz, bementem a Pennybe. Akkor jött Laci. Mondta, hogy 11-kor kiugrott pergetni. Fogott 4 balint, egy kis márnát és egy 3,5 kilósat. Azt is elengedte. Anyuci nem szereti. Úgy döntöttem kiruccanok, megnézem mi is a helyzet a Balázs-éren. Egyből mentem a felső részhez. Ott állt egy magyar rendszámú kék Skoda. Kiderült a maláj, vagy mit tudom Én, milyen nemzetiségű fiatalember van vele. Azt sem tudom fiatal e. Ezek az ázsiai népek fiatalnak néznek ki. Horgászott, de már kifelé jött. Érdekes módszerrel horgászott. Háromméteres spicc botja volt. Azon négy méter fonott zsinór és egy elég nagy úszó. Nem etetett semmivel. Két doboz giliszta volt nála. Zöld fedeles. Nem Vasváriban vette. A pennyben találkoztam már vele. Mikor odaértem, akkor dobta be a szereléket, egy elég sűrű gyékényes területre. Megzavarhattam, mert beleakadt a növénybe. Onnan kitépte és mosolyogva mondta: finitó. Állandóan mosolygott. Mutogattam dobja be. Úgy látszik nem akarta megmutatni a technikáját. Létrára tekerte a cuccot. Azt elmutogatta, hogy megy a parton, és helyenként bedobja. Most már visszafelé jött. A vedrében volt, vagy 10 e.kárász és egy törpe. Lementem a derékszöghöz. Ott, akkor jöttek kifelé Katikáék. Most a húgával volt. A spori akkor húzott el mellettünk, és integetett. Katika húga fogott egy e.kárászt. Sárosak voltak mind a ketten. A töltést teljesen felvágták a vadászok, bár olyan mély nyom volt, hogy akár mezőgazdasági gép is bemehetett. Ketten akkor jöttek, hogy holnap itt akar egyikük horgászni. Mondtam, félnégy van. Hatig foghatna egy csomó halat. Nincs cucc nála. Majd holnap.

-’24.06.14.

Na, Én meg tegnap elírtam a dátumot. Nem jött a beígért eső, ezért elmentem a vízerőműhöz. Egyből a Bocskai híd után lefordultam. Már látszik a zavarosodás a vízen. A híd alatt nem ült senki. Egy ember meregette a csónakból a vizet. Egy másik fűkaszával vágta a füvet. Az erőmű fölötti részen nem láttam horgászt. A Karcsi stégje nincs lezárva, és kijavította a deszka hibákat. Elvileg arra ülhetünk. Attila is meg tudja horgászni spicc bottal. Az erőmű alatt hatan pergettek. Az egyiknek volt egy jó kettes márnája. Lacika persze ott volt. Megjött Pestről és négy előtt kiugrott pergetni. Szerinte a balinnak már zavaros a víz. Apró balinok rajcsúroztak, meg domolykók. Lenn ahol az akácia kezdődik, a domolykók nagyon élték világukat. Laci szerint ilyen magas víznél esélytelen megfogni. Azonnal beugrik a bokorba. a kicsiket ki lehet fogni, de olyan mélyen nyelnek, hogy a kifogásuk pusztulásukhoz vezet. Sajnálja őket. Mikor mentem el, találkoztam egy régi kollégával. Apja és fia akkor jöttek. Azoknak mesélte, hogy délelőtt egyik spori fogott egy harmincas harcsát. Biztos megkínlódott vele. Mire az apa azt mondta: végül is kifogta. Egy tábla le van már engedve, nagy a víznyomás. Zoli azt mondta, hogy üljünk Attilával nyugodtan az üdülő hajó stégjére. Szoktak arról horgászni mások is. Attól függ, mennyire sárgul be, hétvégére a víz. Zoli azt mondta, hogy holnap fog tetőzni a Tisza. Azt sem tudom virágzott e. A Keleti, ezen a környéken Margit nap körül szokott. Ha a Tisza sárga, akkor marad a Balázs-ér. Igaz –’91-ben, nagy áradás jött a Tiszán, mikor megnyertem a megyei egyéni bajnokságot. Na persze árvaszúnyog lárvával.    -.appa. 

-’24.06.10.

Tegnap befejeztem kis beszámolómat, és indultam reggelit készíteni. Akkor kezdet el szitálni az eső, majd szépen beleerősített. Ennek megvolt az az előnye, hogy az óvoda udvarán látszott milyen rossz állapotban van a járda. Mondhatni vizes árkokon kellett átkelni, de Mi dacolva ezekkel, leküzdöttük, a választás érdekében. A lakótelepen két éve, hosszú részen felverték a beton járdát. Mellette csináltak egy fele olyan széleset. A napokban látom, hogy markoló szaggatja a járda melletti részt. Odakíváncsiskodtam. Mondja a munkavezető, hogy egy vonalban lesz a teljes járda. Mondtam két éve szüntették meg, akkor lett ez az új. Azt feltörjük. Mindenütt térburkolat lesz. A kereszt utakon is (az most bitumen). Na, ez frankó. Azt mondja erre: ez jó lesz! – ezt Mi csináljuk. Nézek rá hitetlenkedve. Asszongya: Mi betonra rakjuk. És tényleg. Láttam az ablakból, hogy sódert szórtak (betont nem láttam, de nem lestem Őket állandóan). Döngölték. Azt is láttam, hogy nem használtak rezgésvédő kesztyűt. Hidegben fájni fog majd a kézfejük. Úgy tanították, hogy a rezgés, a kézháti nagy erek pazmusához vezet. Érdekességképpen azt is elmondta Tettinger tanár úr, régen úgy vizsgálták, hogy jeges hideg vízbe kellett nyúlni. Hamarosan nagy fájdalmat érzett a páciens, mire meg is volt a diagnózis, hogy mi a probléma. (Most itt közbevetem. Eltelt az óta közel egy év. Tényleg jó a járda). 12 körül megszűnt az eső. Terveztük, hogy 3 körül megyünk horgászni. Mentünk is. Nem maradt otthon semmi. Na, jó! Egyszer vissza kellett menni a garázsból, de az csak egy emelet. Szerencsére a halastónak kell a víz. Így a hód fúrta lyukakon bőven ömlik az érbe a friss víz. Odaültünk, ahová szombaton. Gyuszi székének a lenyomata ott volt a vizes földön. Este félhétig méregettünk, pakolgattunk. Utána már nem igen jött ki. De Ő képes, és kiül az esőben is pecázni. Nyugodtan jellemezhetjük úgy, hogy megátalkodott horgász. Jelenleg olyan sötét van, mint este 7-8 között. Esik az eső, siratja a vót polgármestert. Tegnap délután is volt egy kis eső. Tartott vagy 10 percig. Mire Attila felvette a dzsekit, addigra elállt az eső. (Az Én dzsekim a kocsiban volt. Nem mentem érte). Én első bedobásra fogtam egy e.kárászt, de Attila is 5 percen belül fogott egy 3 dekás sügért. Voltak szünetek a halfogásban. Attilának egy 40 perces is. 12-es horgot használ. Igaz nagyobb halakat fogott, mint Én. ¾ 4-kor kezdtünk horgászni és kitartottunk hatig. Akkor hallottunk égzengést, de egyébként is addig terveztük a pecát. (Ma reggel hallottam a nyíregyi rádióban, hogy nagy díbolást végzett Nyíregy környékén a vihar). Hullámokban evett a hal. Látszólag folyamatosan ott voltak, mert jött a buborék, de nem ettek. Kicsi adagokkal etettem. Az utóbbi időben ez bejött. Most is, de ½ - 3 deka közötti halak jöttek. Az e.kárászok közt is volt olyan, ami 3-4 dekásnyi. Nekem szerencsém volt. Fogtam egy 29 dekás e.kárászt. Lehet, ha maradunk a Nyugati horgászatánál, akkor már lenne nagyobb halam is. Mindegy, ez már így alakult. Csak néznem kell majd egy jó helyet, az erőmű alatt. Attila a sügéren kívül fogott még 14 halat, aminek súlya 84 deka volt. Én a nagykárászon kívül 22 halat fogtam. A súlyuk 74 deka volt. -.appa.