Tegnap azon lamentáltam, hogy azért nem tudtam meghorgászni a Nyugatit, mert rosszul raktam össze az etetőanyagot. Nos, úgy néz ki, ez teória nem áll meg. Kimentem délután a keresztcsatornára és a maradék etetőanyaggal sikerült halat fognom. Délután félháromkor, még irgalmatlanul tűzött a nap. Háromnegyedkor kezdtem horgászni. Három tízkor volt az első elvivős kapás, ami merítette az úszót. Addig erősítgettem magamban, hogy íme, nem jó az etetőanyag. Öt perc múlva fogtam egy tenyérnyi bagoly keszeget. Vak tyúk is talál szemet, - mondtam. Négy ilyen nagyobbacska keszeg jött össze, 44 deka. Ez nem a véletlen műve. Négy kisebb is jött, ami 6 dekának bizonyult. Ja, és egy 3 dekásnyi bodrival addig bénáztam a horogról történő leszedéskor, hogy visszaugrott. Fogtam megint egy szép 6 dekás naphalat. Jött 4 törpe. Ez 19 dekának bizonyult. Teszem hozzá, hogy az egyik mini volt (a digitális mérleg 0 értéket mutat méréskor). Én kettő minire emlékszem, de nem találtam a haltartóban. Lehet, a nagyobbak közül valamelyik megette. A múltkoriban is jártam így, hogy több minire emlékeztem, mint amennyi mérlegeléskor előkerült. Ne feledjem jött egy dekás balin is. Ez, hogy megették, egy hipotézis. Nem kizárt, hogy sokkal póriasabb ok áll a háttérben. Egyszerűen lyukas a haltartóm. Át fogom vizsgálni tüzetesen. Annyi bizonyos, hogy régebben egy jókora sügérben két küszt találtam. Azt szerintem a haltartóban kapta el. Nem az a jellemző, hogy a halak táplálkoznak a haltartó szákban. Éppen ellenkezőleg. Kiöklendezik a gyomortartalmat. Egyszer úgy jártam, hogy a csuka, fárasztás közben közvetlenül a szákolás előtt öklendezte ki a jókora félig emésztett keszeget. Mondtam is neki: legalább 10 dekával nagyobb súlyod lett volna. A törpeharcsák nagyon falánkak, de rájuk sem jellemző, hogy táplálkoznának a haltartóban. Sokszor találni a haltartóban kukoricát, és amit eléggé undorkeltőnek tartok, elnyálkásodott kagyló maradványokat. Nem tudom, hogy kapja el őket, hiszen a héj (kétteknőjű) védi a kagyló puhatestét. Helyváltoztatásra használt fejszelába az iszapban van. Lehet, hogy az elpusztult kagylókat fogyasztják el. Az, hogy élőket esznek, onnan ugrott be, hogy régen volt egy akváriumom. Édesvízi halakat tartottam benne. Nagyobb kavicsok is voltak az alján. Jól mutatott. Egy éjszaka arra ébredtünk, hogy iszonyú csörömpölés veri fel az éjszaka csendjét. Egy értelműen az akvárium volt a zaj forrása. Villanyt gyújtok, - elég furi kifejezés, hisz felkapcsolom – akkor csend van. Reggel aztán kiderült, hogy rendesen megcsappant a vízi csigák száma. Ami igazából nem is volt baj, mert igencsak szaporák voltak, és (amint a Himnusz mondja) jó kedvvel, bőséggel fogyasztották az akváriumban található növényeket. Egyébként végig gondolva, ezt az öklendezést. Nincs ezen mit csodálkozni. Stresszhelyzetben az ember is, sokszor kihányja a gyomortartalmat. Annyi tanulság mindenesetre van a történetben, hogy több oldalról kell megközelíteni, egy ilyen következtetést, amiben rossznak minősítek egy etetőanyagot. Tegnap dobtam be magam elé a vízbe. Sokára esett szét. No, persze itt állt a víz. A Nyugati erősen folyt. Az áramlás elvihette, és azért nem tudtam meghorgászni az etetést. Egyszerűen nem találtam meg a halakat. Mentségem lehet még, hogy nem volt ott hal, de ez valószínűtlen. A 3 napos tilalom után meg kell próbálkoznom azzal, hogy kőkemény kajával próbálkozom. Az agyag, a búzadara erre remek megoldás. Meglátjuk, - mi lesz? Nem szoktam kemény kaját alkalmazni, ahol törpék vannak, mert gombóc Artúrrá eszik magukat. Valahogy kiharapdálják, és a szép kis etetőgombócként van a gyomrukban.  -.appa.

Meg kell hagyni elég érdekesen alakult, ennek a két napnak a horgászata. Vasárnap olyan meleg volt, hogy kicsit később indultunk. Ha belegondolok, hogy október harmadika van, és perzselve süt a nap, mint augusztusban, akkor elégedett is lehetek. Ha viszont abbagondolok bele, hogy délután ötkor hirtelen elkezd lehűlni az idő, és hatkor szürkül, akkor viszont tűrni kell egy kis hőséget. Augusztusban ötkor kezdett kellemes lenni az idő, és félkilencig nyugodtan pecáztunk. Mikor ráfordulok az egyenesre, látom állnak a kapunál. Később látom ott áll két autó is. Kiderült, a kisfiú van ott a családjával, akivel párszor horgásztunk. Két nagyszülő, az Ő szülei, és két leánytestvér. Szerettek volna szétnézni benn a szigeten. Mondtam, hogy elzárt munkaterület. Nem lehet bemenni! Valamikor valóban nagy piknikek zajlottak ott. Húsvétkor családok főzögettek, és múlatták az időt, megúszva ezzel a locsolkodást. Csakhogy akkor még nem volt meg a keresztcsatorna. Nem szigeten volt a zsilip. A fiúcska természetesen horgászni szeretett volna. Ki tudja? - meddig marad a jó idő. Úgy váltunk el, hogy nem jönnek vissza. Kis idő múlva megjelentek. A nagyszülők hazamentek. Messziről kiabálta, most hoztam széket. Akkor fogtam éppen első halam, egy szép nagy törpeharcsát. Kezdődhetett a tanítás. A szerelék felrakására nem emlékezett. Állítom pedig, hogy ez a kisfül, nagyfül módszer a legjobb. A szerelék bedobását is gyakorolni kellett, de a végére már hiba nélkül ment. Hoztak a nagymama almás réteséből. Valamelyest kezet mostam a vízben és lakmározni kezdtem. Mit mondjak? Nemigen lehetne egykönnyen meggyőzni arról senkit sem, hogy ez a tisztálkodási mód kielégíti a higiéné legalapvetőbb szabályait. Nekem beindultak a halak. Jöttek törpék és keszegek vegyesen. Mikkor sikerült meggyőznöm a fiúcskát ne húzza ki a partszéle felé a cájgot, akkor neki is volt kapása. Meg is jegyezte: úgy látszik, beljebb vannak a halak. Mellesleg ezt megbeszéltük az apjával, csak Ő erre nem figyelt oda. Erősen hűl a víz. A halak beljebb húzódnak. Néhány sügér, vagy naphal kikolbászolhat a szélvízre, hogy a babahalakból zsákmányoljon. Hat előtt elmentek, Én még folytattam a pecázást. Attila pergetett, de ma sem állt mellé a horgászszerencse. Fogtam 9 törpét 62 deka (volt 4 mini is, ami 1 deka). A szombatinál kisebbek voltak a keszegek (a 15 db volt 55 deka). Hétfőn a Nyugatira mentem. Keddtől három napos tilalom van. Állítólag telepítenek. Az idén volt két telepítés. Nem vettem észre. Igaz tenyérnyi, meg kicsit nagyobb ezüstkárászokat lehetett fogni. Azokat viszont tilos lenne telepíteni. János a stég mellől horgászott. A felesége Erzsike, a töltésen üldögélt a napon, és rejtvényt fejtett. A fia Tamás, csónakból horgászott. Ő csak kis hallal ad elő. Egyikük sem fogott semmit. Én az után kezdtem horgászni, mikor Ők elmentek. János otthagyta Nekem a maradék etetőanyagát. Azt összekevertem az enyémmel. Ez hiba lehetett. Azt hiszem még nagyobb hiba volt, hogy tejsavas kukoricával, és annak levével kutyultam össze. Vélem, ilyen hideg vízben, jobban dominált volna az édeskés íz. A bolonyait betettem savanyított kukoricával. Ez annyira puha, hogy az apróságok pillanatok alatt leszedték (még a spiccbotról is). A négyes spiccel fogtam egy hét dekás sügért. Aztán összeszereltem. Kezdtem keresni a halat. A bolóval úsztattam. Meglepő volt, hogy hol befelé. Hol kifelé sodort a víz. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az erős (déli) alszél nyomta a zsinórt. Igazából nem találtam olyan helyet, ahol halak lettek volna. Ahol sok kapás volt, ott apró gébek lehettek és rendre leloptak egy csontit. Fogtam 6 keszeget (bodri, és küsz) 7 deka, valamint egy törpét, ami szintén 7 deka volt. Ezt tarthatom sikernek, hogy 3 prímszámot produkáltam a súlyt illetően.  -.appa.

Amíg Én csütörtökön (szeptember 16.-áról beszélek) szenvedtem a halfogással, addig Zsuzsa felhívta a háziorvosát, a harmadik oltás ügyében. Megkérdezte: milyet kapott? Szputnyikot. Mihamarabb oltassa be magát Pfizerrel. Zsuzsi érdeklődött a regisztrálás felől is. Az orvos azt mondta: nem kell regisztrálni. Elmegy az oltópontra és beoltják. Másnap reggel, hattól esett az eső. Így aztán a helyzet alakulása miatt, egyértelművé vált, hiába górtam be előzőnap az etetőanyagot. Nem nagyon mérlegeltem a helyzetet. Nem mentem pecázni és kész. Nem szeretek esőben pecázni. Régen elüldögéltem az ernyő alatt és fogtam a halakat. Hiába, no. A bohém ifjúság. Ezeket a sorokat írva, elgondolkodtam azon, - mennyi víz lehet a csónakban? Ma már szombat van, és egyfolytában esik. Végül ¾ 3-kor állt el az eső. Arra a párórára nem volt érdemes kimenni. Belegondoltam, hogy a part csúszik. Ha, a csónakhoz megyek, akkor meregetni kell a vizet.  Eltértem a tárgytól. Térjek vissza eredeti mondandómhoz, a pénteki történethez. Jöttem, mentem. Hallom a rádióban, aki regisztrál harmadik oltásra, az kéthéten belül megkaphatja az oltást. Megfontolandó dolog. Ki tudja, - mennyi antitest van a Szputnyik után a szervezetemben? Kis időmúltán hív Zsuzsa. Mondja, felvette a harmadik ótást. Már elindult a parkolóba, de visszament megkérdezni, hogy Én, mint másik megyebeli lakos, -kaphatok e, oltást Debrecenben? Közölték vele, kaphatok. Tervezve volt mára a Debreceni út. Elmentem hát, és ebéd után mentünk az oltópontra. Zsuzsa hozott Nekem nyilatkozatot. Kitöltöttem és vittem magammal az oltópontra. Hőmérőzés csuklón, kézmosás a spray-vel. A hölgy felsorolta a lehetőségeket: Pfizer, Moderna, Jansen, - melyiket választom? Moderna mondtam, - mint az előttem lévőnek. Jó választás, mondja. A másik kishölgy elvezetett bennünket a rendelő elé, és leültetett. Két perc sem telt talán el már jött is. Mondta, hogy fáradjak be. A doktornő kérdezi: beszéltem a házi orvosommal. Igent, feleltem. Mit mondott? Pfizer, vagy Moderna. Akkor szúrok, - és szúrt. Búcsúzkodom erősen. Azt mondja: várjon, adok még egy igazolást. Kérdésemre azt mondta elég 10 percet várakozni. Kiültünk az udvarra, az őszi napsütésbe. Gördülékenyen ment az oltás. Oltották, az utcáról betérő érdeklődőket is. Egy hölgy érdeklődésére mondták, hívja be a kocsiból a férjét, és beoltják. Kis idő múlva röstelkedve visszajött. A férje azt mondta: nem úgy van az. Neki lelkileg rá kell készülni. Felrémlik előttem, hogy az első oltás micsoda káosz és kavarodás volt. A másodiknál flottul ment minden, csak a hideg udvarról belépve a hőfokom volt 32,7. Lehet a csuklón mérve az is jó lett volna. Elbúcsúzunk a hölgyektől, és mentünk Attiláért a munkahelyére. Így lett a horgászat helyett oltás felvétel. Pár napig, enyhe izomlázam volt a felkaromban. Meg vizes ruházgattam, és a horgászatban egyáltalán nem zavart. -.appa. 

Szoktam olvasgatni különböző kvíz feladványokat. Felajánlja az internet, - akkor miért is ne? Mégiscsak ismeretet ad. Azt gondoltam érdemes. Legalábbis eddig.
Hány fok a világűr átlaghőmérséklete? Tette fel a kérdést. Ezt történetesen tudom. 2,7 K.

Két lehetőséget ad helyes válaszként.

-270,4

-275,4

Meg is állapítom magamban: hú de ravasz! Celsius fokban adja meg a választ, hogy összezavarja a válaszadókat az átszámolással. Mosolyogva jelölöm be, a helyes válaszhoz közeli értéket: – 270,4 C◦. A masina bepirosítja, és a következőt írja. „Részletek: Brrr, még olvasni is rettenetes. Az átlaghőmérséklet egyébként majdnem ugyanannyi, mint a lehető leghidegebb: -273,15 fokon ugyanis megáll a részecskék mozgása, ennél alacsonyabb hőmérséklet nem is lehetséges.” Jelenleg, az utóbbi mondat tényként elfogadott. Most ne menjünk bele, hogy vannak elméletek, amik lehetőséget látnak arra nézve is, hogy a 0 Kelvinnél van hidegebb is. A kundécos kérdést feladó azonban magát is becsapta. Mint említettem, a világűr átlaghőmérséklete 2,7 K. Ő, ezt hozzá akarta adni a Celsius skálán lévő – 273,15 C◦-hoz. Az abszolút hőmérsékleti skála, vagyis a 0 K, ennek a – 273,15 C◦-os értéknek felel meg. Az összeadásban azonban hibázott. Egy negatív számhoz, ha hozzáadunk egy pozitív számot, akkor gyakorlatilag kivonunk. Tehát a szám abszolút értékben kisebb lesz. Teszem hozzá. Az indoklásban szépen kifejti, hogy a helyes válasz, - miért is helytelen?

• Busáról írnak a cikkben. Jeladóval felszerelt busa tetemet találtak a Balatonban. Alatta egy kép található. Annál ott a megjegyzés: kép csak illusztráció. Tényleg az. Csak azt nem értem. A busát, - miért egy szép amurral mutatják be.
• Ott zsinnyeg Nekem a konyhában a rádió. Hallom a híreket önkéntelenül. Ehhez aztán magamban hozzáfűzök dolgokat. Azt mondja a hírmondó kislány. Csak a magyar szülők dönthessék el, hogyan nevelik gyermekeiket. Felmerül bennem a kérdés. Mi van? - A hazánkban élő külföldi szülőkkel. Egyáltalán a külföldi szülők, - miért ne dönthessék el, hogyan nevelik csemetéiket?
• Azt is mondta a kislány: az építőanyag árak extra profitját ne tehessék el a külföldi vállalkozások. Akkor most, - mi is lehet a helyes eljárás? Mi módon oldható meg? - csak a magyar nemzeti nagy vállalkozók tehessék el az extraprofitot. Gondolom, a magyar kisvállalkozóknak sem ildomos eltenni az extraprofitot. -.appa.

• Azt olvastam a múltkoriban, hogy az ausztrál Graphene Manufacturing Group (GMG) egy új, grafén-alumínium-ionos akkumulátortechnológiát fejlesztett ki, ami a mostani lítium-ionos akkuknál hatvanszor gyorsabban tölthető. Valamikor azt tanították, az akkumulátoroknak árt a gyors töltés, hamarabb tönkre mennek. Oszt akkor mi van? – kérdem én. Semmi mondom Én. Legalább lesz kereslet az új akkukra. Az óta másik akkumulátoros áttörésről is olvastam. Már kéthetente vannak áttörések, az akkumulátorok fejlesztése terén. Régebben, olyan félévente, csak Musk szélhámoskodott ezzel az áttörés dumával. Nem is értem ezt a nagy akkumulátor mániát. Azaz értem, hogyne érteném. Hatalmas hasznot hoz a gyártóknak, és a forgalmazóknak. Nem régiben mondta a nyíregyi rádió, hogy lehet pályázni. Behoznak 1100 buszt, amire Nyíregyháza is pályázik majd. Ez valami zöld program. Nem tudom mi ebben a zöld. Több kárt okoz az akkugyártás, mint a hagyományos motorok. Egyszer utána járhatna valaki, hogy ezek a fószerek, köztük Musk is, - vajon mennyire érdekelt az atomerőművek üzemeltetésében?
• Edit írt egy verset, hogy kapott egy képeslapot az unokáitól. Ezen is eltöprengtem. Nem mindennapi dolgot cselekedtek a dédunokák. Mennyivel egyszerűbb lett volna dobni, egy sms-t. Az okos kütyükön, van forma szöveg. Egy kattintás és elment. Nem kell postára menni. Azt gondolom, a modern eszközök személytelenné teszik a kapcsolatokat. De, talán ez is a cél. Nincs ember. Egy szám van. Egy adat, ami személytelen. Azt gondolom, a hatalom is így gondol Ránk, - nem, mint személyre. Nem egy emberre, Aki érző lény. Nekem hiányoznak, ezek a dolgok. Persze vannak kapcsolatok személyek (emberek) között. De ez, a kapcsolati tőke kategóriája. Ez arról szól, milyen hasznot hoz az ismeretség. Lehetne még folytatni. Lehetne még sóvárogni. De minek?
• Régebbi történet. Merkely Béla mondta a magáét az oltás fontosságáról. Azt mondta, aki még nem oltotta be magát a múltkor, mikor az iskolaév kezdődött. Erre felfigyeltem. Aztán megbizonyosodhattam. Tényleg a diákok oltottak, mert így folytatta: amelyik diák oltani akar. Hát akkor. Oltásra fel gyerekek!
• Most mondja a Kossuth rádió (a kabaré előtt), hogy milyen fontos az oltás beadása. Azzal kecsegtet, hogy a Magyarországon beoltottak, csak 1%-a betegszik meg. Micsoda hazugság. Több ismerősöm van, aki oltás ellenére megbetegedett. Fájt, kapart a torka. Még olyanról is hallottam, hogy valaki vakbélgyulladást kapott. Nem arról kellett volna beszélni, hogy a kovidot kapták el annyian. -.appa. 

Kezd visszatérni a normális kerékvágásba az élet. Kedden Márti visszarepült Hollandiába, így aztán hazajöttünk Vasváriba.  Délután kimentünk horgászni. Attila kitalálta, hogy Ő már pergetni fog. Bosszantja a betonban található nagy csuka. Sokáig ott dobált, de minden eredmény nélkül. Aztán lement a nyugatiig. Gumihalat, vagy tvisztert nem használt. Annyiban igaza volt, hogy Bokor Karcsi szerint nagy csali, nagy hal. Van is ebben valami, de nem mindég. Jut eszembe. A zsiliptől lefelé kotorják a nyugati túloldalát. Természetesen eszement módon. Egy részen a rengeteg iszapot kirakták a gátra. Ez olyan lesz, mint a keresztcsatorna töltése lett. Ahol a vízinövények benne vannak, ott hatalmas gödrök alakulnak majd ki. Alkalmatlan lesz a közlekedésre. Ahol tehették, ott a gép maga elé rakta ki, amit kimarkolt. Amennyire tudta befedte iszappal és elsimogatta. Így aztán a kikelettel, a leiszapolt nád, minden ízénél kihajt majd. Lehet nincs igazam, és a vízszélén elásott nád nem fog kihajtani. A kotrós nem rendelkezik vízügyi munkagyakorlattal. Valamelyik Dunán-túli bányából irányították ide. Bele-belemarkol és halad tovább. Vannak helyek ahol a sás ott maradt. Ez is örül majd tavasszal, hogy mennyi élettere lett. Ennek is az leend az eredménye, hogy egy év alatt visszanő. Ennyi tájékoztatás után visszatérek a halfogáshoz. A 4-es bottal odaültem, ahol Attila szokott horgászni. A sulyom belső oldalára terveztem a horgászatot. Ezt nem egyeztettem a széllel, aminek az lett az eredménye, hogy a damil a sulyomlevélre feküdt, majd alákerült. Így aztán első bedobásra kijjebbcibáltam az egészet. Utána nem volt vele probléma. Elsőre fogtam egy gyermektenyérnyi bagoly keszeget. Később a törpék között jött még két kisebb, és egy tenyérnyi. 12 deka volt a négy keszeg. A két kicsi együtt lehetett 3 deka. Fogtam 3 mini törpét, ami 1 dekányi lehetett. Rengeteg kapás volt, amit a mini törpéknek és a kis baglyoknak tulajdonítok. Érdekes, hogy az idén fordult elő először, hogy mini törpét fogtam. Ez gondolatom szerint két dologtól lehet. Az első, hogy hirtelen megfogyatkozott a kis törpéket fogyasztó ragadozók száma. Itt nem feltétlenül halra gondolok. Csibor, és szitakötőlárva is számításba jöhet. A másik, hogy az elég furcsa vízhőmérséklet alakulás miatt, kevesebb táplálék állat van a vízben. E miatt nagy tömegben szállják meg az etetést. Tegnap délután is kimentem. Én is pergettem. Elenyésző számú rablás volt. Rávágás csak gyöngyházfényű csalira volt. Volt egész jó koppanás. Lehetett attól is, hogy a kis csuka szemből rohant a csalira. Sikerült fognom egy 25 dekás csukát. Az ott horgászó spori fogott egy tenyérnyi keszeget, és 3 törpét. -.appa.

Kedden (09.14) megindultam nagy erővel, sok etetőanyaggal. Végül, majdnem fele megmaradt. A vízszinten emeltek kb. 5 centit. A hideg éjszakák hatására a békalencse elindult. Szerencsére, ami megállt a csónak mögött azt a szapollyal elhajtottam. (Otthon maradt az evező). Ami ez után jött nem zavart. Vittem egy kishalas botot is, hogy rablóra be tudjak tenni egy szereléket. A bot 2,7 méter, így letalpalt szerlékként, az úszó látszott ugyan, de víz alatt volt. Semmi kapás nem volt, ezért levettem a súlyt, és hagytam vízközt úszkálni a kishalat. A kishalhoz úgy jutottam, hogy a vízmérés utáni első úsztatásra fogtam egy 2 dekás bodrit. Ezt azonnal betettem. (A csalihal fogó botot össze sem raktam). Mikor ezzel megvoltam, akkor etettem. Pár perc múlva fogtam egy tenyeres e.kárászt. Boló 5 méterre kihúzva, 1/2 szem tengeri, egy csontival megtámasztva. Ezt nagyon eltaláltam. Ez lett a nyerő kombináció. Több variációt bevetettem, de ennél sikeresebb nem volt. Sok  kapás volt, ami nem akadt, de így is fogtam 1 dekás küszöket is, a 12-es horoggal. A 27 db vegyes keszeg 61 deka volt. Biztosan voltak ott nagyobb rafkós bodrik, mert volt olyan, hogy egy kisebb szem kukorica két csontival egy pici merítésre eltűnt a horogtól. Egy bodri 14 dekás volt, amit külön megmértem. Egyszer hallottam valami csobogást a nádban, de nem foglalkoztam vele, mert nagyon figyelni kellett az úszót, hogy megakadjon a hal. Másrészt azért, hogy a törpék ne nyeljenek mélyen. Ez utóbbi két eset kivételével sikerült. (16 törpe 73 deka). Keresem a csukázó úszót, hát a nád szélén van. Húzom ki egy csomó dzsuvával, de rángat is. Látom, ott van egy csuka feje. Olyan 30 centis volt. A csónak mellett elengedte a kishalat. Visszadobtam a szereléket. Nem volt rá semmi kapás. A döglött hal hátába akasztottam a horgot, és úgy dobtam vissza. Erre volt is egy kapás. Ezt úgy vettem észre, hogy a laza zsinór megfeszült, hasította a vizet. Arra figyeltem fel, hogy a bot hangot adott ki a csónak szélén, ahogy a húzás hatására megmozdult. Hiába adtam zsinórt. Kiderült letépte a csalihalat. Gondolom balin volt. Annak van ilyen vehemens kapása. A csuka rá szokta magát enni. Már nem csaliztam újra. Kíváncsiságból úsztattam egyet a túlpartnál. Ott nem is volt etetve, de egy gyermek tenyérnyi bagoly keszeget fogtam. Az említett halakon kívül lett 5 e.kárász, ami 66 deka volt. Rablások nem voltak, de a hétfői nagy rablások miatt vittem pergető botot. Dobáltam is. A szembe oldalon megint volt egy kis koppantás a kétfarkú fluo sárgára. A hídnál beszélgettem egy sporival, aki pergetett. Azt mondta, ott volt néhány rablás, de eddig semmi. Mondta vasárnap nem is annyira horgászni akartak, mint inkább csónakázni, de olyan egybeállt vízi növényzet van a kanyarnál, hogy feladták. Végül is jó kis peca volt.  -.appa.

Az egész úgy kezdődött, hogy csütörtökön bementünk az áruházba. Szép nagy. Jól rendezett, és tiszta. Nem utolsó sorban nincsenek sokan. Említsem meg, ami nem utolsó szempont, hogy más hasonló méretű áruházzal szemben, a megszólított alkalmazott tudott információt adni azzal kapcsolatban, - mit hol keressünk? Mi több, két esetben is elkísértek a termék gondolájához.  Szóval tetszett.  Egy sajtkrém, és egy biotermék megnyerte a tetszésünket. Úgy döntöttünk, hogy pénteken veszünk még belőle. Nem vettünk. A polcon üres volt a helye. Szombaton délután ugyanaz volt a helyzet. Arra gondoltam, nem jött meg az áru. Sebaj! – hétfőn még Debrecenben vagyunk. Délután beugrunk és veszünk. Nem vettünk. A polcon még mindég az üres hely tátongott. Mindegy, ha már áruházban lézeng az ember, akkor vesz valamit. Irány a pénztár. Kinézem, hol a legrövidebb a sor, és a kosarak sem túlpakoltak. Felpakoltam, és időnként odapillantok, hogy mi történik. Az előttem lévő hölgy kosarában ott van egy tálca energiaital. Mondom magamban: jól állunk, már pakol le. Azt mondja, a pénztáros hölgy: kérem emelje fel a tálcát. Meg is állapítom magamban, hogy vidéken, mindent fel kell pakolni a szalagra. Hiába, no. A nagyvárosi élet előnye. A számomra unszimpatikusan viselkedő vevő, kelletlenül odébb teszi a tálcát. Egy fűszeres zacskóféle kerül elő. Felrakja. A pénztárosnő a kis bébi cipőből előszed egy gyöngyös hajgumit, bár amennyire ismerem az ilyen termékeket karperec is lehetett. Nem szól semmit a pénztárosnő, amin elcsodálkozom, hiszen ez már a második ellopási céllal eldugott tárgy, ami kerül elő rövid idő alatt. Aztán az lepett meg, hogy a kisruhákból nem szedte le a kemény címkét. Az utolsó tétel egy díszdobozos Chivas volt. A pénztárosnő kiemeli a dobozból. Megnézi, miközben forgatja a kezében, és fennhangon elolvassa a címkét. Ez után visszatette a dobozába. Láttam, hogy az üvegről sem szedte le a kemény címkét. Meglepődve vettem észre az áruvédelmi kapu jeladás nélkül engedte elmenni a hölgyet. Azon aztán végképpen meglepődtem, hogy a pénztárosnő háta mögött visszaindult a boltba. Megjegyezte: le kellett volna ellenőrizni a whiskyt. Előpenderül, egy alkalmazott hölgy, akitől megtudhattuk, hogy nem az a Whisky van a dobozban, mint ami a doboz külső címkéjén van. A pénztáros hölgy zavarban van. Kérdem tőle: mi vót ez? Ellenőrzés? Inkább magát nyugtatgatva mondja, hogy ez egy próbakosár volt. Azon töprengtem a pénztártól való távozás után, - ami után reklamációnak helye nincs. Muszáj volt ezt a szegény pénztárost, - ott a vevők előtt oktatgatni? Megszégyeníteni. Nem lehetett volna? – kulturált módon megbeszélni vele. Ebben és ebben hibáztál. Egyáltalán. Mikor betanítják. Akkor kioktathatnák a pénztárosokat arról, milyen trükkökkel lopnak a kedves vásárlók. Tudom Én, ez szükséges volt. Ez a nemzet szelleme. A munkavállalóval léptem nyomon éreztetni kell, hogy egy nyomorult senki. Mikor dolgoztam. Nekünk is azt mondták: nem tetszik? Menj el! Százak jönnek helyetted. Ami már akkor, tíz évvel ezelőtt sem volt igaz. Most meg, kimondottan munkaerőhiány van. Lám. Így tud rontani egy áruház, a róla kialakított képen. -.appa.

Mindezt, csak azért írom Neked, hogy lássa bácsikád milyen támogatás rendszer van itt. Nemcsak az ipari nagy multikat támogatjuk milliárdokkal. A magyar kormány nagy szeretettel támogatta Andrej Babiš cseh (szlovák-cseh milliárdos) miniszterelnök érdekeltségét is. Ilyen volt a kiskunfélegyházi napraforgómag-feldolgozónak az esete. Igaz az anyacég, a cseh Agrofert, Babiš politikai tisztsége miatt 2017-től, vagyonkezelőnél van. Ezt, az után derítették ki, mikor Petya bejelentette, hogy állami támogatással 10 milliárd forintos élelmiszeripari beruházás kezdődik Kiskunfélegyházán, a NT Kft. beruházásában, amely ezzel 55 új munkahelyet hoz létre. Ehhez a kormány 1,7 milliárd forintot ad. Az üzem évente 450 ezer tonna napraforgómagot dolgoz fel, amiből 210 millió liter étolaj állítható elő. Ez szinte egészében magyar alapanyagból történik majd. A termék 60 %-a külföldön kerül eladásra. Az Agrofertnek Budaörsön van a holdingközpontja. Mint kiderült, 2019-ben 76 milliárd forintos forgalmat és több mint 20 milliárd forint adózás előtti eredményt tudott felmutatni. A holding többi cégénél sem lehet ok panaszra. A bábolnai IKR Agrár Kft.-nek 101 milliárd forint árbevétele volt. Az említett kiskunfélegyházi Kft. majdnem 44 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. A mezőgazdaság gépekkel foglalkozó, komáromi Agrotec Magyarország Kft. is hozott 23 milliárd forintot, és a győri Ceres Sütőipari Zrt. is termelt 7 milliárd forintot. Nos, amikor bácsikád Gyurcsány-Apró maffiát emleget, akkor vegye figyelembe, hogy ez a sajátos támogatási rendszer hazánkban, mondhatni haladó hagyomány, és napjainkban is dívik. Azért a nép elvárása miatt, minden korban vannak, nagy kirohanások a korrupció ellen. Jelenlegi felfogás szerint jó, mert élénkíti a gazdaságot. Számomra olybá tűnik, hogy úgy működik ez igazán jól, ha kormány közeli politikusok csinálják. Nem értem bácsikád, - miért titulált Minket „Istenverte nép”-ként? Olvastam. Mi vagyunk Isten kiválasztott népe, és nem a zsidók. Mi, akik Nimródtól származunk, de kutatások szerint Bakhtriából is származunk. Sőt még kínai hercegnő is van az őseink között. Ennek ott kultusza van, és van magyar múzeum. Ezeket jó tudni, az önazonításunk végett. Nyugodtan elmondhatnánk magunkról, hogy Mi tiszta fajú árják vagyunk, ha az nem lenne faji előítélet, mert az Nálunk nincs. Aki azt mondja, hogy van, az le akar járatni Minket. Legnagyobb magyarság kutatónk Kásler Miklós, de az MNB elnöke is kutatgat nyelvészeti területen. Úgy tűnik számomra, Kásler feladata, hogy megtalálja a hiányzó közös láncszemet az Árpád-ház és az Orbán család között. Tudod, hogy van ez. Aki keres, az talál.  -.appa.

Megmosattam az autót, mert tegnapról áttették mára. Az eső megállt. Ebéd után néztem, hogy enyhe emelkedő légnyomás. Leszálló köd. Csak kimegyek, úgy döntöttem. Minden elázva a töltés csúszik. Úgy döntöttem, a túlpartra megyek. A keresztgáton, alig tudtam átmenni, annyira csúszik. Kezdtem a fehér Mikádóval. Egy helyen több rablást is láttam. Feltettem a fehér gyöngyház fényűt. Erre végül is volt egy ütés, de véletlenül. Mellé elbambultam, így aztán be sem vágtam. A dolog úgy történt, hogy a nád között tartottam a botot és szép lassan csévéltem. A zsinór betekerte a nád címert. Elkezdtem, az ilyenkor szokásos protokoll szerint rohattannyázni, meg cibálni a zsinórról azt a sok szöszmőt. Mikor leszedtem megemelgetem a botot, - hogy van e még rajta? Nem volt. Na, akkor ütötte meg. Természetesen dobáltam sok mindent utána, de nem kellett Neki semmi. Mentem szépen az alsó beton felé. Míg el nem feledem. Valami jószág kiviszi a halat a partra és ott eszi meg. Vélem a kedves Lutra. Pikkelyek maradnak utána. Ezek olyan 15-60 dekás kárászok lehettek. Az is lehet a kicsi bodorka volt. Egy fejet találtam. Ott uszony darab is volt. Ez egy kiló körüli süllő feje volt. Azt gondolom most költözhetett ide. Eddig, nem találkoztam ilyen pikkely lerakattal. Visszatértem a sárga kétfarkúra. Messze eldobtam a túlpart irányába. A második emelés megnehezedett. Berámoltam neki rendesen, de nem mozdult. Még egyszer. Most már rosszul esett neki. A fenéken rángatózott. Azt hittem nem is csuka. Aztán feljött. Én meg a töltésre mentem fel, mert a szák ott volt. Kihúzgáltam. A hal közben bejött a mederbe, de szerencsém volt, mert nem köpte ki a gumit. Húztam magamhoz, akkor elkezdte magát forgatni. Ezt szeretik játszani a csukák. Ilyenkor mesterkednek azon, hogy a kopoltyú fedéllel elvágják a zsinórt. Az Én előkém 50 centis, így aztán pöröghet egy párat. Harmadjára tudtam megszákolni, mert elfordult a szákfej. Pedig összerakáskor direkt meghúztam rendesen. Még egy gumigyűrűt teszek oda, mert ez teljesen lapos lett, és nem rugalmas. Tehetnék egy Grove-gyűrűt, de az amikor szedem szét leesne. Akkor megint csak  rohattannyáznék, meg keresgélnék a fűben. Végül is meg lett. 92 dekás. A betonben hiába dobáltam. Sehol semmi, bár amikor lementem a Nyugati felé, akkor fenn a szembe parton rabolgatott valami. Sügér, vagy kis süllő lehetett. Hiába dobáltam, semmi. Volt még egy hal mozgás. A terelőgáton nőtt sás elé dobtam. Szépen hoztam a gumit a meder közepéig. Ott megjelent egy fordított V, és nagyon látványosan kihúzott a Nyugatiba. Eleve azzal a céllal indult el, azt gondolom. Ott ugyanis egészen fenn van a terelőgát, tehát olyan 50-70 centin tud kimenni. -.appa.