-’24.05.05.
Tegnap délelőtt elkészítettem az új szereléket. Kettőgrammos úszó, 14-es horog. Úgy döntöttünk, hogy a kabaré után megyünk csak. Ebben igazunk is volt. Három után értünk ki a Bocskai hídhoz, és szerencsére alig voltunk benne a hőgutát okozó sávban. Innentől már jóság van, mert esik a nap az erdő mögé, és kellemesebb a levegő. Én kevertem, kavartam. Etettem pellettel. Utána etetőanyaggal. Módosítottam, és főtt kölest is kevertem az étekbe. Fogadalmat tettem, hogy főtt búzát is készítek. Nem rosszak ezek. Ragasztják az etető anyagot. Egy jó húzós vízen nem árt az ilyesmi. Tötymörgésem ellenére az első két halat Én fogtam. Attila most nem tudta kihasználni a közel félóra előnyét. Mivel töltöm az időt? Hogy a haltartót letehessem vágtam ki a sásából, mint egy másfél méter hosszan. Ágas a partra, a bot lerakáshoz. Ágas a kéztörlőhöz, plusz egy harmadik, amihez a vizes palackot támasztom. És ágasokat rakok le a víz felől is. Időnként leteszem a botot. Attila végig kézben tartja. Az első halat is letett bottal fogtam. Pakoltam magam körül. Attila megszerelte ugyan a szákot, de nem húztam ki. Mit vót mit tenni, kiemeltem. A szákot kihúztam. A következő halnál a sásfal előtt mellé szákoltam. Folyásnak le, megugrott. Attila előtt szákoltam meg. Negyedkilós dévér volt. Megfogadtam, hogy legközelebb egy 60-70 centi széles sávot kivágok, megkönnyítendő a hal kivezetését a szákoláshoz. A kis kaszát vittem, de 3 méteres nyél nem volt nálam. Belendítéskor többször megakadtam a magasra nőtt sásában és nádban. Egyszer bevágáskor a sásba repült a szerelék. Sikerült kiszabadítanom. Másik esetben az alsó ólom átfordult a szák damilján. Sikerült megforgatni úgy, hogy kipödörtem. A baj az volt, hogy az ólomra görcs kötődött. Nem lehetett rajta állítani. Horgásztam úgy. Nem sokkal később a halat a haltartó száknál akasztottam ki a halból, nehogy visszaessen. Kicsúszott a kezemből és a szák szájához esett. A horog megakadt a haltartóban. A hal lecsúszott az ólomig. Ott szerencsétlenkedtem hosszasan. Végül egy szemet elvágtam. Következő buli az volt, amikor egy oldal irányú (mérgemben nagy erejű) bevágáskor megakasztottam a sást. Ez olyan öt méterrel lentebb volt. Húzgáltam egy darabig, de láttam, ennek szakítás lehet a vége. Néhány perc után úgy döntöttem, kifeszítem a damilt. A partszélén vágok egy ösvényt, és a hosszú száknyéllel meghúzgálom a sás levelet. Ez is beletelt egy húsz percbe. Estem egy jót, mert a hátrahajtott fűzfa csak a lábam alá került. Belenyúltam a csalánba. végül a harmadik húzásra kiakadt a horog. Kezdtem horgászni. Érthetetlen módon azt veszem észre, hogy az úszóm kiemelkedik a vízből. Többedik alkalomra azt gyanítottam, hogy elvesztettem egy sörét ólmot. Megfogom a szerléket. Hát nem. Meg van mind a három. Akkor látom, nincs meg a jelző ólom. Az, az ólom, ami görcsre kötődött. Eltűnt görccsel együtt. Attilától kértem ólmot, nem akartam mászkálni a kocsihoz. Végül is hatig horgásztunk. A szerencsétlenkedésem ellenére egészen jól fogtam. A 13 halam 1,23 deka lett. Ebben volt egy géb, ami 3 gramm lehetett. Attila 4 halat fogott, ami 18 deka volt. Ma délelőtt, a szerencsétlenkedős szereléket eltávolítottam a bolonyairól. -.appa.