- Böngészgetek a régi levelek közt. Próbálom értelmezni a dolgokat. Egyre inkább kezdem azt gondolni, hogy nem megy Nekem, ez az ezoterikus szemlélet. Vannak dolgok, amit nem értek. És egyre több. Vagyis, valamiért nem megvilágosodom, hanem egyre zavarosabb, egyre sötétebb lesz az egész.
- Írod: „ahány tudatosság annyi realitás és idővonal is létezik egyszerre.” Mit értsek ez alatt a mondat alatt? Ez a tudatosság, azt jelenti: ahány agy? Ha jól gondolom? Akkor, csak ezen az idővonalon, több mint 8 milliárdan vagyunk.
- A „Mi nem testek vagyunk” kitétel nem lehet igaz. Testek vagyunk! Több esetben azt fejtegetted, hogy csak ebben a formánkban vagyunk képesek, fizikai tapasztalatot szerezni. Valahol olvastam, hogy a kiküldött entitás nem ment vissza a tapasztalatairól beszámolni, hanem az itteni létet választotta. Ű dóga, mondhatjuk. Végig gondolva, az entitás a rövid élet alatt megtapasztalt fizikai érzeteket jobbnak tartotta, mint a szellemi öröklétet.
- A következő az, ami végképpen értelmezhetetlen számomra. Mi a fenének kell kibújnunk a teremtőből? - aminek a részei vagyunk. Miért nem árad bennünk szét, ott helyben a szeretet? Milyen felelősség terhel a tetteinkért? – ha nincs bűn. Aztán. Ha jól értelmezem, akkor nemcsak ebben a fizikai világban gyűjtünk tapasztalatokat, hanem az összes többiben is, amíg meg nem érkezünk a Teremtőbe. Az összes többi, nem fizikai világ. Akkor azt a Teremtő érzékeli. Akkor, - Nekünk miért kell beszámolni a tapasztalatainkról?
- Egyik leveledben azt írtad haza érkezik az ember. Tiszta számítógépes játék. Amíg nem teljesíted azt a pályát, szintet, vagy bármit, addig ott maradsz. A Biblia elején olvashatjuk, hogy sok száz évig éltek az emberek. Akkor még nagyon lassan teljesítették a pályát. Mostanság, már gyorsabban sikerül. Vagy teljesíteni, vagy visszajutni a kiindulási pontra. Ha a minden tapasztalatot megszereztünk, - akkor mi van? Visszatérhetünk segíteni a többieknek. Minek? – dógozzanak meg a Nirvánájukért.
- Azt írtad: „legfőképpen megtanuljuk a szeretetet, az egymás feltételek nélküli elfogadását- és megértését annak, hogy mi a Teremtő részei vagyunk”. Azt gondolom, a Teremtő mindezt tudja. Amennyiben elfogadjuk, hogy részei vagyunk a Teremtőnek, akkor Mi is tudjuk. Mégis, mi értelme van akkor dimenziók között kóricálni? - míg meg nem jelenik, villogva a felírat. GAME OVER.
- Na, most megint ott tartok, mint mikor elolvastam az Egység Törvénye első kötetét. Zavaros, és valószínűtlen az egész. Most visszakerültem a pálya elejére? -.appa.
