- Szóval, addig jutottam el, hogy megszületett a kvantumhipotézis. Ez merőben egy új elképzelés volt. Ebben az energia nem folytonos, egy függvény mentén, hanem diszkrét, az adott hullámhosszra jellemző adagokban változik. Gyakorta, szeretettel emlegeted a fény hullámhosszát. Nos, amit Planck állít az, az összes energiára (elektromágneses rezgésre) érvényes. Megkockáztatom, - bár nem ismerjük – de a sötétenergiára is. Visszakanyarodva az időben, az entrópia, Ludwig Boltzmann korábbi gondolatának megfelelően, a sugárzó energiánál is a valószínűség mértékévé vált. Ezt a feltevést, a koherens sugárnyalábok energiájára Planck tanítványa, Max von Laue sikeresen bebizonyította. Azt már írtam, hogy ezekről az új eredményekről Planck 1900. december 14-én számolt be a Berlini Fizikai Társaság előtt, és ezt a napot tekintik a kvantummechanika születésnapjának.
- Még egy adalék a témához. Az 1927 körül Bohr, Heisenberg és Pauli kidolgozták a kvantummechanika koppenhágai interpretációját. Ma is ez az elfogadott. Ezt Planck Schrödingerrel és Laueval együtt elutasította. A kérdésben Einstein is konzervatívnak bizonyult. Ezt azért tartom érdekesnek, mert Planck, Einstein és Bohr korai munkáikban feltételezték, hogy az energia diszkrét mennyiségekben terjed.
- A Heisenberg-féle mátrixmechanikát Planck „undorítónak” találta, viszont a Schrödinger-egyenletet megváltásként üdvözölte. Attól tartott, hogy a hullámmechanika, a kvantumelméletet, ami az Ő szüleménye volt hamarosan feleslegessé teszi. Vagyis, úgy érezhette, hogy a tudomány elment mellette.
- Egy érdekesség. Még Ő maga is, korai éveiben, mikor a korábbi szemlélettel harcban állt, azt mondotta: „Valamely új tudományos igazság nem úgy szokott győzelemre jutni, hogy az ellenfelek meggyőzetnek és kijelentik, hogy megtértek, hanem inkább úgy, hogy az ellenfelek lassanként kihalnak és a felnövekvő nemzedék már eleve hozzászokik az igazsághoz.” Így vagyunk ezzel Mi is. Elment mellettünk minden, nemcsak a tudomány.
- Na, még egy apróság. Ki is volt Laue? Nobel díjas fizikus. Aki röntgendiffrakciós eljárást felvetette. Kísérleti ötletét meg is valósították. Ez után 1914-ben megkapta a Nobel-díjat. Tehát nem úgy van, ahogy írtad, miszerint a negatív entitások súgnak, az „úgymond tudósoknak” egy-két Nobel-díjat érő ötletet. Mint láthatod. Be is kell bizonyítani.
- A díj átadásakor az indoklásban az szerepelt: „a röntgensugár-diffrakció felfedezéséért kristályokon”. Hozzátartozik, hogy Laue nem a pénzért csinálta. Ellentétként említhetném Teslát, aki a nem létező halálsugarat jó pénzért árulta. Laue nagyon korrekten járt el. A díjért járó összeget megosztotta a kísérletet elvégző két kutatóval, Paul Knippinggel és Walter Friedrichhel. -.appa.
