Ez meg kimaradt, a múltkoriból. Hétfőn mentem Debrecenbe. Úgy volt, hogy megyünk Zorán koncertre. Délután elkezdett felmenni a vérnyomásom. Ettől lettem olyan ideg alapon, hogy még feljebb ment. Rázott a hideg. A fejem tűzforrónak éreztem, de a hőfokom 36,3 volt. Zsuzsi kitalálta nézzek a jutyubon horgász filmeket. Az majd megnyugtat. Hát nem igazán jött be. A kezem úgy remegett, hogy alig tudtam kezelni az egérpadot. Attilának telefonon írattam Rudotelt. Mondta Éva, hogy vegyek be egy Rudotelt. Az neki használni szokott. Hála Istennek nekem is használt, így nem mentünk az ügyeletre. Zsuzsi nagyon rajta volt pedig, mert 204 volt a vérnyomásom. Mondjuk a koncertre sem. Zsuzsi telfonált ismerősöknek, és átadta Nekik a jegyet. Tegnap, kikapcsolódás gyanánt, itt jöttünk mentünk Zsuzsával a környéken. Mára, ha az idő is úgy akarja, kimegyek horgászni. Hát nem úgy lett.

-’23.10.11.

Régen készülődtem, hogy kimegyek az őrházira. Régebben szép e.kárászokatlehett fogni benne. Már hetek óta figyeltem, hogy egyre több lyuk van a vízinövénymezőben. Így aztán szerda délután kimentem. Egyből láttam, hogy itt halfogás nem lesz. A polaroid szemüveggel látszott a csatorna alja. A vízszélén a növényeknél apró bodorkák, vösröszárnyuak látszottak. Ha-már ott voltam megszórtam egy növényes rész szélét főtt búzával és kukoricával. Egy negyedóra múlva voltak kapások. Természetes, hogy az apróságok, nem akadtak meg a 12-es horgon. Félbevágtam a kukoricát, és mellé tettem egy csontit. Így sokkal több kapás volt, de továbbra sem akadtak meg a halak. Nagy önuralommal addig vártam, amíg a kapás folyamatos húzásba át nem ment. Fogtam egy kétdekás bodorkát. Később egy 3 dekás vörösszárnyut. Ezt követte egy 2 dekás sügér. Erősen szürkült, így elég rosszul látszott az úszó. A növények kontúrjánál láttam, hogy az úszó emelkedik egy centinyit és megindul a növény alá. Kicsit megpöccintettem a botot. Meglepetésemre koppant, de meg sem mozdult, ment tovább, majd kipattant a horog. Ezen felbuzdulva, erőltettem a dolgot. Egy ideig nem volt kapás, majd egy másik 3 dekás vöröske esett áldozatul. Hat óra volt. Nem láttam értelmét, hogy tovább kísérleteztem. Az volt a legérdekesebb, mikor egy hatalmas vízi patkány beúszott elém. Hiába kiabáltam rá, nem foglalkozott velem. Erre arra lendítettem a botot. Megfordult és szinte loccsanás nélkül lebukott a víz alá. Így utólag arra gondoltam, nem zárhatjuk ki, hogy a tengeris csontira a patkánykomának fájdult meg a foga. -.appa.