- A Pr, egy rövidítés, ami a „public relations” kifejezést takarja. A tanítónk, azt mondta, hogy ez nem más, mint egy cég kommunikációjának, a kommunikációja. Olyan komolyan vették, hogy az államvizsgán buktattak is belőle. A mai értelmezésben 1879-ben használták először a „Yearbook of Railway Literature” című évkönyvben.
- A pr első vállalati alkalmazója Ivy Ledbetter Lee volt. Ő, a munkaadóinak kívánt kedvező arculatot létrehozni. Ennek eléréséhez, kellő tudatossággal, és szervezettséggel végzett, tájékoztatás volt szükséges.
- Ki volt? – és mit is csinált Lee? Földünk több más, kommunikációs tanácsadójához hasonlóan, Ő is újságíró volt. Felismerte, a nyilvánosságszervezésben rejlő lehetőségeket, és 1904-ben létrehozta az első professzionális pr-irodát.
- Legismertebb megbízatását 1906-ban kapta. A bányaiparban kitört sztrájkhullámot kellett megfékeznie. Sikerült neki. (Nem úgy, mint Söndörnek a pedagógus sztrájkot). Két alapfeltételt jelölt meg. Állandó kapcsolatot a felső vezetőkkel, és a tények objektív feltárása érdekében, kapjon szabad kezet, a sztrájkolók és a sajtó képviselői előtt. Úgy tartják, hogy az általa alkalmazott elvi, és gyakorlati megoldásokkal, ma is hatékony pr munka végezhető.
- Hazánk ebben is külön utas. Hétfőn (24.-én), tüntetés kezdődött a belügyminisztériumnál. Innen a Karmelita kolostor elé vonultak. Itt, a tüntető tanárokra, és diákokra gázspray-t fújtak. Tudjátok miért? Kordont bontottak, mint annak idején Orbán Viktor a Kossuth téren. Nem volt rajtuk a piros karika, hogy 18 éven alul nem ajánlott. Délután erről már szó sem volt. A kormány pr, azt harsogta, hogy a státusztörvény előkészítése a legjobb úton halad. Egyeztetések folynak, az érdekképviseleti szervek, az oktatási minisztérium, meg a belügy között. Addig, amíg nincs a parlament előtt, addig az oktatásra tett hatásáról nem kell beszélni. A tanárok jól járnak, könnyebb lesz az előmenetel. Bosszútörvénynek nevezik az érintettek a készülő törvényt. Itt jegyzem meg. A tanári pályáról történő, elmenetel nehezebb lesz (félévkor, vagy évvégén).
- GéGé, miniszterelnökséget vezető miniszter nertárs, a 20-i kormányinfón érintette a státusztörvényt. Szerinte, a diákok érdeke, hogy évközben ne távozhassanak a tanárok. Megpendítették neki, hogy már több mint négyezer tanár mondana fel, ha bevezetnék a státusztörvényt, Gügye azt felelte: ez amúgy csak 3 százaléka az aktív pedagógusoknak.
- Mi is a baj, a státusztörvénnyel? Közalkalmazotti jogviszony helyett a kormány, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be. A tervezet szerint, a jövőben a tantestületek, csak véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben: A döntéseket az igazgató, és a fenntartó hozza meg. -.appa.
