Ha-már korrupcióról beszéltem, akkor bemutatok nektek, két csajszit. Az első, egy nagyon nagyhatalmú asszonyka volt. Na, ne aggódjatok. Ma is van elég kuglófja, amit a kakaós kávéba mártogathat. Esetleg harapdálja mellé. Vékonyan megkeni vajjal, és dzsemmel. Ő Christine Lagarde francia politikus, közgazdász, és ügyvéd. Láthatjátok? – a három legförtelmesebb szakmából, ami az emberek tönkretételét hívatott szolgálni, neki mind meg van. A Mi Krisztikénk, 2011. és 2019. között a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója volt. Ebben az időben híreket lehetett hallani arról, hogy egy kis korrupciós ügybe keveredett. Aztán hoppá, 2019-ben ő lett az Európai Központi Bank elnöke, és még most is ő. Hát nem nagyszerű. Nem rég zárult a katari futball vébé. Most nem az ott felmerült korrupcióról kívánok szólani. Ott a vébén, mindenféle megdöntött csúcsokról beszéltek, akkor tudjátok meg: Ez a remek asszonka, mind a két szervezet élén az első női vezető. Most jön, az imént felkonferált másik remek asszonyka. Úgy gondolom hét gyermekével, a politikusi körökben szintén csúcstartó. Ő, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke?  Első nő ezen a tisztségen. Szintén korrupció gyanús ügyei vannak, de erről majd később. Megválasztása után Ursulát, Orbán Viktor egy rádióinterjúban, név szerint megemlítette. Mi lehetett az oka? Azt hihette Ursuláról, hogy olyan kis barátságos lesz, mint Angela néni volt. Hát nem az lett. Akkor Viktor, a bizottsági elnökjelöltről azt mondta, ő volt a harmadik a listáján, mivel "erős Európára van szükség, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása mellett. A német védelmi miniszter megválasztásával erre van esély. Az, hogy egy 7 gyermekes édesanyát választottak, jelzi, hogy új szelek fújnak az Európai Unióban". Azért tegyem hozzá, hogy harmadik a listáján, az nem egy előkelő helyezés. Nem úgy van, mint a sportban, hogy a harmadik helyezettet még jegyzik. Hagyjuk most Ursulkát. Visszatérünk még korrupciós ügyeire. Van nekünk sajátunk. Nézzük azt. A rendszerváltás után, a magyar nemzetgazdaság tőkeszerkezete átalakulásnak indult. Ennek egyik meghatározó tényezője a korrupció lett. A rendszerváltás előtt, meghatározó elemként, a túlnyomó részt állami tulajdon szerepelt. A tőkeszerkezet erre épült. Igen ám, de az állami vagyont, nagy étvággyal fogyasztotta a korrupció. Következmény, hogy ennyivel bővült a magángazdaság, az állami vagyon zsugorosodásának ütemében. Természetesen a korrupció megjelent a magángazdaság szereplői között is. Bevált szokássá vált, nem tudtuk abbahagyni. De, mint azt láthatjuk, ez nem magyar specialitás. Dívik a nyugati világban is. A korrupciónak döntő szerepe volt az állami vagyon, gyors magánvagyonná alakulásában. További okok. Úgy értelmezték, hogy a politikai változások miatt, az állami tulajdon gazda nélkül maradt. E mellett volt, egy erős ideológiai késztetés, és politikai nyomás is a tőkeátcsoportosítás mielőbbi végrehajtására. Ez vezetett végül, az erőltetett ütemű privatizációhoz.  -.appa.