- Többnyire ilyenkor egyházi, kicsit talán szenteskedő gondolatok kerülnek az olvasók szeme elé. Erre szokták mondani: igen általában azok. Hát ne mondjátok. Ezzel, mármint az általánosítással kapcsolatban mondta Nekünk Bimbó professzor úr, hogy az ellenpélda cáfol. Nem lehet általánosítani. Én nem szenteskedem, töprengek egyéb dolgokon.
- Nekem sok minden jut az eszembe. Én hajnalban kelő típus vagyok. Vannak, akik ilyenkor mélyen alszanak. Ők azok akik, éjjeli baglyok. Másik mondás szerint, éjjel kuruttyolnak. Bizonyára vannak olyanok is, akik este lefekszenek, és szépen végig alusszák az éjszakát. Bár ebben a háborodott világban valószínűtlen. A telefonokat éjjel is lehet nyomkodni. Én, amikor megébredek, és nem tudok visszaaludni, akkor olvasgatok. Próbáltam írogatni. Nem jó ötlet. Felpörget, és nem álmosodom el.
- Lehet, a hajnal mondatja velem. Titkok keringenek köröttünk. Olyanok is, amit nem látunk, csak érzünk. És olyanok is, amiket csak sejtünk. Riadva, vagy jólesően beleborzongunk.
- Mitől függ vajon? Mikor, milyen hangulatot generál bennünk, egy-egy olvasmány. Remekbe szabott haragos verset olvastam nemrégiben, ami pompás sorokkal volt megfűszerezve. Tovább gondolásra késztető alkotás. Ha-már eddig eljutottam, - gondolom is. Mondják, időnként ki kell ereszteni a gőzt, és megnyugszik a lélek. Lehetséges. Magam részéről hajlanék arra a megoldásra, hogy derűs békével szemlélem a dolgokat. Tudomásul veszem, hogy mindenféle dolgok vannak a világban. Elvileg megy a dolog. Gyakorlatban nem igazán. Azt gondolom, bárkiben lehet hiba. Még bennünk is. Aki azt mondja: hát bennem aztán nincs! Annak azt mondom. Keresni kell! - mert aki keres, az talál.
- Milyen hangulatot hoz létre bennünk a valóság? - ami egyre rémisztőbb. Dúl a háború a szomszédos országban. Mondjuk, háború van. Ne, sodródjunk bele, mondja a kormány, és igaza van. Tizenkét év ámokfutásuk után, van Nekünk elég bajunk. Nem véletlen, hogy Nálunk magasabb az infláció, mint Ukrajnában. Tudjátok mit? Mintha Jung, a mostani napokra gondolt volna, mikor a következőket írta: A világhelyzet odáig jutott, hogy a legmegindítóbb szavak sem jelentenek már semmit. Úgy tűnik, most sokkal inkább az a fontos, hogy mindegyikünk biztos legyen a maga beállítottságában. Az egyes ember azonban, aki úgy véli, messzire hallik a hangja, csak azt teszi valószínűvé, hogy azok közé tartozik, akik szintén mondtak valamit, hogy bebizonyítsák maguknak, tettek valamit, miközben valójában semmit sem tettek. Túlságosan olcsók lettek a szavak. A létezés nehezebb, s ezért szívesen helyettesítik szavakkal. -.appa.
