Egy pillanatig se aggódjatok. Megvédem Sebi babát (mint Viktor a rezsicsökkentést), meg persze a vadonban vele lévő Vadont is. Természetesen a többieket is. Állítólag az imént említett két médiás személy, nagyon bunkón viselkedett egy kisfiúval, és az anyjával. Túl lehetne ezen lendülni: nincs mit tenni! - ilyenek. Csakhogy Ti tettétek Őket ilyenné. Istenként imádjátok őket. Bocs, az Bochkor. Egyébként Ő is beletartozik az időnként bunkózott körbe. Akit imádtok, és időnként gyaláztok. Nézitek, hallgatjátok őket. Ezt várjátok el tőlük, hogy csináljanak már valami megbotránkoztatót. Ez által van ürügy, és magatokat is a médiába nyomva felháborodhattok. Kérjenek bocsánatot, a viselkedésükért! Ugyan minek? Jelen esetben, - szegények, akik legfeljebb csak sejtették, hogy mi történik velük, - bocsánat kéréskor sem értenék a magyar beszédet. Mondom, hogy is van ez. Kicsit megmondó-emberkedek. Jól esik a lelketeknek, hogy megaláznak, lejáratnak, hülyét csinálnak más emberekből. Jól elkacarásztok, amikor nézitek a műsort. Utána persze minősíthetetlennek tartjátok. Olykor még a magyarságotokat is szégyellitek. Volt, aki úgy felbátorodott, és felháborodott, hogy elkapcsolt a csatornáról. Ez igazán nemes, értékelendő, és dicséretes cselekedet volt. Azért megkérdem: minek kapcsoltál oda? Egyszerű. Szíved mélyén vágytál rá, hogy bunkómódon viselkedjenek, és Te nemes lelkületű nézőként, hallgatóként megélj, egy csodálatos erkölcsi mennybemenetelt. Meg is kaptad ezt az érzést. Másnap a munkahelyen jól kibeszélitek őket. Kíváncsian, csemegeként olvasod, a mértékadó lapokban, a celeb világ hozzáfűzéseit, akik magukban bánkódnak, hogy ezeknek megint milyen jó ötletük volt. Ha nem vettétek volna eddig észre. Persze, hogy észrevettétek. Azért ültök a tévé elé. Azért hallgatjátok a rádiót, hogy ez megtörténjen. Mindég ezt csinálják, és fogják is, amíg van rá igény. Ezek a műsorok erről szólnak, és még a sok reklámon sem bosszankodtok. Szóval, kicsit nézzetek már magatokba. Azt mondhatjuk, az emberek hajlamosak másokat lejáratni, megalázni. Vélem benne van a génjeinkben. Ti is szívesen megtennétek. Kicsiben, itt, ott meg is teszitek. Tuggyátok mit? Játsszunk el a gondolattal. Nem teszitek, mert Ti jobban vagytok nevelve. Egy túrót! Nem meritek. De, főleg azért nem, mert benneteket nem fizet meg senki, az e fajta viselkedésért. Jöttök itt azzal, hogy az évek során, mekkora összegekre büntette őket a hatóság. Nem őket büntette. A csatornát. Ne aggódjatok. Mit számít az? Mellékes. A nézettség, a hallgatottság miatt a csatornáknak busásan megtérült, az a kisbefektetés. Úgyhogy, csak így tovább. Hajrá bunkók. Hajrá Sebibaba! Hajrá Bochi! Hajrá Magyarország! Azt gondolom, ez utóbbi mondat minden helyzetben jó befejezés. -.appa.