mert,
apám a pálinkát―anyám a férfiakat szerette―hát ha igaz lenne hogy a példaadás nevel akkor alkoholista kurvává kellett volna lennem―de nem ezt szánta nekem a sors―nem vagyok nihilista―hisz szigorúan véve nem hiszek az eleve elrendelésben―de valamejest igen―abban az értelemben nem hiszek benne hogy csak egyféleképpen alakulhat a sorsunk―létezik bizonyos mozgásterünk―ez nem azt jelenti hogy mi magunk alakítjuk a sorsunkat―mi is és mások is―a körülmények―a környezet―sok minden befojásolja egy gyerek sorsának alakulását―a nagyszülők―a rokonság is ―de akár a szomszédok is―nálam is ez történt―nem a nagymamám volt a kivezető út a számomra―messze laktak tőlünk―amúgy nagyanyám egy jólelkű öregasszony volt―később gondoltam csak bele hogy mijen idősen szülhette anyámat―ritkán találkoztunk―tőlünk messze lakott és idős kora miatt nem szívesen mozdult ki―nagy ritkán eljött―azokat a látogatásokat szerettem―hozott valami játékot vagy ruhácskát―anyám is vett néha meg adogattak a szomszédok is―többen laktunk abban a házban―így kaptam ruhát tőlük is―akkor még nem ojanok voltak a dolgok hogy a gyerek nem tudta kinőni a holmiját―kitudta és akkor tovább adták valakinek―nekem csokit először anyám egyik férfi ismerőse adott―többször az sem hozott ―anyám letolta hogy ne csináljon ijet―ne vegyen fel és ne puszilgasson ―meg tönkre fog menni tőle a fogam―erre nagyon emlékszem―jól esett ―engem addig senki sem vett fel és nem puszilt meg―nyilván csecsemő koromban felvett― még az is lehet hogy megpuszilt―ezekre az időkre én nem emlékszem―a csokival a kezemben kiküldtek az udvara játszani―én nagyon sok időt töltöttem az udvaron―jött a szomszéd bácsi―aki ez előtt sosem szólt hozzám―igaz addig még sosem ettem csokit
mert,
én meg soha életemben nem célozgattam senki tudatlanságara―egy―az nem az én stílusom―egy joviális öregember vagyok―kettő annyira buta sem vagyok hogy ojat mondjak másra ami rám is érvényes lehet―mégis ha valamit ijen téren szólnék az esetleg a spirituális tudatlanság ami még jézusra vagy buddhára is érvényes―hisz ez a fajta tudás is szintek szerint megy―így ez emberi szinten nem sertés―hiszen igazából senki sem tud semmit―igen minden rezgés azaz illúzió―ugyanis a világmindenség egy hologram―mint ojan a legkisebb rész is tartalmazza az egészet―nos idáig nem akar eljutni―megérteni―igaz egy színdarabban játszunk―nem mi vagyunk a mindent tudó aki kigondolta ezt az egészet―de miután még a teremtő sem képes semmiből valamit teremteni így kénytelen volt saját magát felhasználni mint teremtő és teremtett―nos ha ezt valaki megérti akkor a világ értelmet nyerhet számára―akkor tudatosulhat benne hogy nincs én és ők―csupán mi akik ugyanannak az energiának―a teremtőnek vagyunk a részei―részei és nem gyermekei ahogy a vallások szándékosan félrevezető módon hirdetik―és mi azért vagyunk itt hogy tapasztalatokat szerezzünk az élet minden fellelhető módján―egyszer így―másszor úgy ―a cél―megérteni hogy mindez csak egy holografikus játék nem realitás ―így nincs bűn―és nincs tévedés az egyes ember életében―hanem csak fojtonos tanulás és evolúció―mikor az emberek megértik majd hogy mi mind egyek vagyunk―az egy teremtő részei―akkor már nem követünk el gonosz dolgokat egymással szemben―hisz megértettük hogy az a másik ember―állat növény vagy élettelenanyag is mi vagyunk―csak miután megszületünk a feledés fátyla eltakarja igazi énünket―úgy nem lehetséges a vizsga ha előre tudjuk a választ―még az emberi vizsga szerint sem
-.appa.