- Tegnap arról beszéltem, hogy mindent alávetnek a választásoknak. Idesoroltam az MNB kamatpolitikáját is. Van más jel is. Az MNB bejelentette, csökkenti állampapír vásárlásait. E közben folytatja a céges kötvényvásárlásokat. Ebben az a furcsa, hogy a kötvényvásárlások nem piaci alapon történnek. Na, jó! Fele piaci. A másik fele kormány közeli cégek papírjainak vásárlására fordítódik. Mi ezzel a baj? Ezeknek a cégeknek, ez óriási segítség. Ezek a cégek ugyanis, kereskedelmi bankoknál nemigen lennének hitelképesek. Vagyis ez olyan jellegű pénzkiáramlás, amely nem a társadalom érdekét szolgálja, hanem a barátok megsegítését.
- Azt vélelmezik, az előrejelzésekben a tavalyi hiány, de még az idei is a legnagyobb lesz az Unióban. Talán a románoké lesz nagyobb. Tény a maastrichti kritériumok teljesítését felfüggesztették, de a deficitünk nő. Emlékezzünk vissza, 42 ezermilliárd forint. Ezt, ha hirtelen le kellene írni, ugyancsak bajban lennénk, annyi nulla kell a 42 után. Bocsátottunk ki devizakötvényt, de ez tartalékcélokat is szolgál. Így ez nem teszi lehetővé, hogy az államadósság csökkenjen (esetleg némi trükközéssel). Büszkék vagyunk a nagy gazdasági növekedésre, ezt várjuk az idén is. Ez javíthat a helyzetünkön, de figyelembe kell venni, hogy az államadósság után is kell kamatot fizetni. Azzal is büszkélkedünk, milyen remek feltételekkel bocsátottuk ki a devizakötvényt. Ne feledjük, ez tízéves kibocsátás. Szinte biztos, hogy a kamatok emelkednek. Ekkora suskánál, a sok kicsi sokra megy. Szóval, nagyon jól jönne nekünk, ha az Unió nem tartaná vissza a lóvét.
- Az idén, ha nagyon jól alakul a dolog 5,9 százalékos államháztartási hiány valósul meg. Legalábbis a költségvetésbe, így lett előirányozva. Karsai Gábor, gazdasági szakértő szerint ez elérhető. Ehhez persze trükközni kell. Feltétele, hogy a második félévben kis korrekciót hajtsanak végre. Ehhez el kell hagyni néhány tervezett beruházást. Ha, az infláció a tervezettnél nagyobb (és miért pont most ne lenne nagyobb?), akkor a betervezett kiadások reálértéken kisebbek, ami javítja a költségvetési egyensúlyt. De vajon, sikerül-e megállapodni az Európai Unióval a támogatások folyósításáról? Szinte biztos, hogy a választásokig nem valósul meg. Akkor meg megint kezdődik, a száj karate, hogy 2/3-os felhatalmazást kaptunk a néptől. Ugye, a valószínűtlenebb esetben, amikor az ellenzék nyer, akkor nincs különösebb probléma. Bizonyos vagyok benne, hogy egy új kormánnyal az Unió is könnyebben kötne egyezséget a folyósításról. Az új Fidesz kormány viszont hosszú huzavonát fog rendezni. Annyi bizonyos, hogy kénytelen lesz előbb-utóbb kompromisszumot kötni. Orbán nagy bánatára az Alkotmánybíróság elmeszelte indítványát, miszerint a nemzeti jog előrébb való, mint az Uniós jog. A Lengyel elvtársaknál megszavazták. Úgy látszik, a Mi Alkotmánybíráinknál van egy szakmai szint, ami alá nem hajlandóak lemenni. A kérdéses persze, hogy nemzetvezetőnk, mibe hajlandó belemenni, és mennyire köti az ebet a karóhoz. Teszem hozzá, az Unió is tudja, hogy erre a hatalmas összegre Magyarországnak égető szüksége van. -.appa.
