Na, jól van. Most induljunk ki, egy szabad társadalomból (amilyen talán nincs, nem is lesz, de lennie kellene). Ebben a társadalomban több politikai párt, és érdekképviselet jelöltjeiből választanak törvényhozó testületet. Az egyszerűség kedvéjért nevezzük ezt országgyűlésnek. Itt hozzák meg a törvényeket minden ember (nevezzük Őket állampolgárnak) érdekeit szem előtt tartva. Most mondhatod, hogy még Én mondtam nagybátyádra, hogy ábrándos lelkű költő. Ha az ember Tényleg jó lenne, mint ahogy Ő, és más költők is hirdetik. Akkor valami hasonlónak kellene lennie ahhoz, mint amit leírtam. Egyébként, a szocializmus építésének időszakában, már tudták, hogy a demokrácia nem jó. De jobbat nem tudtak helyette. A demokrácia nagyon is tökéletesen működő dolog volt. Állítom Neked, ma is az lenne. Csak a körülmények nem alkalmasak rá. Ha, most is 5-6% szabad ember lenne, vagy 3% körüli, mint Spártában, akkor nem lenne semmi gond. Csakhogy felszabadították a rabszolgákat. Nem gondolták végig. Igaz. Nem kell lakhatást biztosítani számukra. Nem kell etetni, ruházni, és gyógyíttatni a rabszolgát, de azzal nem számoltak, hogy csácsogni fog, és Neki is kellene minden, ami a többi szabadot megilleti. Ugyanis, az ostoba ember elhitte, hogy Ő innentől kezdve szabad. Mondtam már, az ember szereti elhinni, ami ránézve kedvező. Ezért könnyű megvezetni. Könnyedén be lehet vele szopatni, hogy jót akarnak Neki. Később azt is el fogja hinni, hogy nem úgy alakultak a dolgok, de mindez a jótevők akaratán kívüli események miatt történt így. Pedig, eleve az volt a cél. Most, ha megnézzük a társadalmak összetételét, ugyanaz az 5-6% szabad van, csak a rabszolgák többet képzelnek magukról, mint amennyik valójában. Amit nagybátyád mondott, hogy a „demokrácia, a többség kényuralma a kisebbség felett. Szemben a diktatúrával, ahol a kisebbség uralkodik a többség felett.” Elismerem, igazán hangzatos, csakhogy ez az egész nem ilyen egyszerű. Szemlélet kérdése. A többség uralma, a kisebbség felett, egy kificamított értelmezés, mely valahonnan, a szocializmus tévútjai egyikéből ered. Tágabb értelemben az általam citált ókori demokráciák is tekinthetők diktatúrának. Azon megállapítása, miszerint a demokrácia, és a diktatúra is forradalomban, vagy teljes dekadenciában végződik, jól hangzik, de nem vagyok benne biztos, hogy igaz. Mivel Ő, képzett ember a római birodalom történéseit tekintve, Én elhiszem Neki. Az, hogy mind a kettő elnyomáson alapszik, tágabb értelemben igaznak mondható. Ehhez ki kellene egészítenünk az ember halmazt, a rabszolgákkal is. Beláthatjátok, ezt nem tehetjük meg, Ők ugyanis, nem voltak polgárok.  -appa. fenn