A múltkori után is van min töprengeni. Meddig játszogatnak bankárék. Amíg a csúcsragadozók hagyják. Ne örüljetek. Ez nem megkönnyebbedés számunkra, hanem még rosszabb. Gazdasági világválság. A nagyon gazdagoknak, ez nagyon jó. Nézzétek meg. A kovid által generált válság alatt mekkorát kaszáltak, pl. Jeff Bezos, vagy Elon Musk. De itthon is az egyedi utakat járó orvos, és a vírus tagadó patikus, 100 milliókat szedett be vitaminokból, amik erősítik az immunrendszert. Most hallom az érveket, hogy a két világ leggazdagabbja, megdolgozott érte. Oszlassuk el a tévedéseket. Becsületes munkával nem lehet nagy pénzt keresni. Ismerem a mondást: a munka meghozza a maga gyümölcsét. Ez igaz is, csak nem annak, aki dolgozik. A két világelső is, mások kizsákmányolásából, és szélhámoskodásból szedte meg magát. Most Bezov saját úrhajójával felment, az űrhatáráig. Miért mondom ezt? - mert Musk űrhajóval is szélhámoskodik. Eddig rendre felrobbantak leszálláskor. És mi történik. Öntik a pénzt, az űrhajóiba, meg a legnagyobb szélhámosságába, az elektromos autóba. Szóval a válságok körbenyargalják a Földet. Így volt ez 1998-ban, és 2008-ban is. Ez utóbbi az 1929-33-as óta a legjelentősebb válság. Van azért különbség. A 2008-as jelzáloghitel-válság, ami 2006 végén indult, és az ingatlanpiaci, és a bankszektor szélhámosságira vezethető vissza. Az 1929-es túltermelési válság volt. Kezdete az I. világháború befejezése utáni időre tehető. A gazdasági kimerült, az anyagi javak, és emberi erőforrások is jelentős mértékben elpusztultak. Elindult a fedezet nélküli pénzkibocsátás, a megszokott kereskedelmi kapcsolatok megszűntek, ezek miatt gazdasági világválság keletkezett. Erre nagymértékben nőtt az infláció, valamint a munkanélküliség. Ehhez jött még a közszükségleti cikkek hiánya. Az I. VH. után, a világgazdaság vezető szerepét átveszi az USA, de igazából nem tudta, - mi is a gazdasági szerepe? A békeszerződések miatt, a veszteseknek jóvátételt kellett fizetniük. Ebben a felállásban a Föld országi az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függtek. Az viszont továbbra is a belső piaccal törődött, és változtatgatta hitelpolitikáját. 1928 januárjában a Fed megítélése szerint, a részvénypiaci árak túl magasak voltak, és ehhez köthetően a spekulációk is túl nagyok. Úgy döntöttek az alapkamatot, 3,2%-ról 5%-ra emelik. (Lásd, ma a magyar állampapírokra 6% a kamat).  E nagymértékű emelés hatására az USA-ba beáramlott a befektetők pénze. Válaszként a többi ország is felemelte az alapkamatot, ami az árszínvonal csökkenéséhez vezetett. Ezt fejelte még meg, az 1929. augusztusban kezdődő gazdasági hanyatlás. Sok, a pénzügyekben járatlan ember a tőzsdén fektette be a pénzét, a meggazdagodás reményében. A válság kezdetekor ezeknek a befektetéseknek majd mindegyike csődbe ment. Ezek a pénzek (minthogy manapság is van), a spekulánsok és a nagymenő üzletemberek kezeibe került. Fennebb mondtam, hogy túltermelési válság volt. Túltermelés alakult ki, minden ágazatban. Nagy mennyisségben állították elő a termékeket. A költségeket hitelből fedezték. A piac viszont nem bővült. A pénz nagy részét a hitelek törlesztésére fordították. Nem volt vásárlóerő, így a nagy mennyiségű termék eladhatatlan lett. Nemcsak vásárlásra, de termelésre, és bővítésre sem volt pénz. Idesorolják még, mint növelő tényezőt, hogy ekkor indul meg az ipari forradalom harmadik hulláma. -.appa.