appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Tavaly novemberi pergetés

2021. június 24. 11:04 - appasztorik

Ebéd után, úgy döntöttünk, hogy ebben a gyönyörű napsütésben kimegyünk pergetni. Beöltözünk rendesen, hogy ne fázzunk, és annyi. A csizmákba kapca került, mint katonakoromban. Van a legújabb teknika is, de év közben, valahová elkeveredett a neoprén zokni. Mellé, még nem is tudom hol lehet. Már megfigyeltem. Mikor így elrakok valamit, akkor azért teszem oda, hogy az tuti hely és onnan csak előveszem, oszt mán bejjebb vagyok. Most nem így volt. A vad természetben, megindultunk a töltésen. Elég erős, kicsit keletibe hajló, északi szél fújt. Közel volt a keresztgát, átmentünk a túlpartra. Ott meg, majdnem szembe sütött a nap. Természetesen a polaroid szemüveg a kocsiban volt, de nem mentem vissza. Egyből lementünk az alsó betonba. Reméltük, hogy lesznek ott halak. Attilának az elején egyből volt rávágása. Nekem semmi. Végül feltettem a gyöngyházfényű gumihalat. Ennek volt is eredménye: üt, fordul, ránt. Én is rántok semmi. Mondom is Attilának, ez sügér lehetett. Maradok ott, és abban a térségben lebegtetem a gumit. Üti, és meg van. 12 dekás sügér. Mondom Attilának: már nem megyünk haza hal nélkül. Pontosabban, hal nélkül megyünk haza, de legalább fogtunk valamit. A sügér csapatban jár, akkor itt maradok. Különböző irányokból vezetem. Ütögeti, de nem akadt meg. Nem baj. A lényeg, hogy itt vannak. Nem sok idő múlva, megint üt, és semmi. Kiderül, hogy a gumit, ahogy begyűrte a szájába, a horog a gumiba fúródott. Így, ki tudta köpni. Ennyi elég, odébb megyek. Teszek kanalat. Ezen van egy kis koppanás. Mellesleg, többszöri kanalas próbálkozásra, ez az egy pöccintés volt. Tegnap kanálon kívül semmire sem volt kapás. A sügérek miatt, kis körforgót akarok feltenni. Egy gyöngyház fényű 4-es Manyfik akad a kezembe. Felteszem. Jó ütés után, egy 17 dekás sügér akad rá. Nagyon jó idő lett, mert közben megállt a szél. Kellett lehúznom a cipzárakon, a meleg miatt. Közben megjött Józsi. Kérdeztem, - a múltkor mit fogott? Itt fogdosta akkor is a csalihalat, aztán átment a híd melletti stégre. Egy közel kettes süllőt, meg két kisebbet. Lássuk be, hogy megérte. Most is megfogdosta a csalihalakat, és elment a hídhoz. Azt mondta, itt semmi jelét nem látta a süllőknek. Mi, hajigáltunk még Attilával, de hal nem jött. Egy 10 centis gumihalra volt rávágás. Olyan sügéres, de nem lett meg. Az idő hűlt erősen, mert szürkült. Visszabattyogtunk a kocsihoz, és hazajöttünk. Így utólag azt mondom, olyan jó idő volt, hogy akár keszegezhettünk volna. Bár az üldögéléshez még jobban be kellett volna öltözni.  -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7516603334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása