Hangzott el a kérdés, a lépcsőházi beszélgetéskor tegnapreggel, mikor hazaérkeztem a Pennyből. De, nem ám kisemberrel kapcsolatban. Jaj, ne úgy ércsétek mán, hogy valami szép szálas, délceg emberrel kapcsolatban. De nem is amolyan dolgozó kisemberről van szó (ahogy Ű mongya). Ű egyáltalán nem dógozik, de eltuggya hitetni a többiekkel, hogy mindent csak úgy jó csinálni, ahogy Ű kitanálta. Bizon bizon (és most nem a bölény latin nevét montam), hanem arra céloztam: jól sejtitek. nem kisebb emberrel kapcsolatban fogalmazódott meg a kérdés, mint a miniszterelnök úr. Akiről mindenütt, csak a legnagyobb tisztelettel beszéjjünk. Ne nyugtalankogyatok mán! – mondom, hogy fajult el a helyzet odáig, hogy ez az egyszerűnek látszó kérdés feltevődött. Lássátok be, pedig nem eccerű dolog e. Ha eccerű vóna, akkor nem lenne külön orvas arra, hogy az agyasokkal foglalkozzék. Ezt csak úgy, a mihetartás végett montam. Na, korán mentem a Penibe. Tuggyátok magatokrúl, hogy van ez. Háromnapos ünnep lesz. Nem lesznek nyitva a bótok. Mondgyuk ez nem igaz, mer a kisbótok nyitva lesznek. Na, nem úgy kisbótok, ahogy a miniszterelnök úr jóvoltából lesznek kisbótok, mint az a rendszerváltás előtt vót. Meg azér se igaz, mer szombaton nyitnak a nagybótok is. Mindegy, mer Mink, sok hülye vevő szeressünk a bótba tülekedni. A Peni felkészült erre, oszt annyi raklap van szétrakva a bótba, hogy vót olyan hely, ahol a két pócsor között nem lehetett eltolni a kocsit. Hát, mentem, mentem, mint szegény ember a mesébe, de ez nem mese most hanem valóság. Eccercsak tanálkozok piroskával, aki pakolgassa az árukat a pócokra. Kérdem Tűle. Mondsza csak lelkem, - mennyien gyöhetünk be? - ha megtörténik a csoda, ami az után leend, mikor beótódik a két és fél milliomodik magyar is e kies honban, oszt gyöhet a lazítás. Mer ugyi a kormány rendelet megírá, tíz négyzetméter kell egy vásárlóra. Az asszonka nem esett zavarba. 15 vásárló lehet egyszerre benn. Meglepődék ezen a válaszon, mer e korai órán is többen vótunk benn, mint 15, de nem mutattam, mer nem akartam vidéki kisembernek látszani. Hát ezt módosítást, meg az egyre több beteget beszélgessük a lépcsőházban, és hogy gyön a lazítás. Mijér gyön lazítás, ha egyre több a beteg? Ebbül láthassátok, hogy vannak tájékozatlan emberek. Mondom erre: hát Orbántúl kigyött rúla a kormányrendelet. Na, ekkor hangzott el a címben szereplő kérdés. Mondám, dehogy hülye. Ugyancsak okosan szervezi a dógokat. Jutalmazza busásan azokat, akik megérdemlik, és példamutatóan segíti családja boldogulását. Furcsán néztek rám. Hajjátok? - nem szívesen hajják az emberek az igazságot. Erre az hangzott el: na megin úgy csinál, mint szokott. Mond valamit, oszt csinájja az ellenkezőjét. Megegyeztünk azér, most nincs is helye a lazításnak. Rosszul értette a számot. Nagyon hasonló, a hétmillió, és a kétmillió hangzása. Jegyzem meg Nektek, hogy itt nincsenek megértéssel, a nyitást szorgalmazókkal. Nem is csuda, nincs éttermük, vagy ilyesmi. Minden mese végére kell valami tanulság. Maraggyunk annyiban, - nem hülye ez az ember. Az a hülye, aki megválassza. -.appa.
