- Gondolkodtatok már azon, milyen remek ötlet ez, hogy 25 éves korig adómentes a fiatal. Megalapozhatja a jövőjét. Mikor osztán megalapozta, a nyakába szakad, hogy fizetheti az adót. Ezáltal csökken a nettó bevétele, ami miatt kevesebb pénze lesz. Sebaj, majd vesz fel hitelt, amivel stabilizálni lehet a rabszolgaságban. Ki van ez találva testvérkéim.
- Hajjátok! Az jutott eszembe, hogy 1968-ban kezdődött az új gazdasági mechanizmus. Középiskolás voltam Veszprémben. A Schönherz Zoltán fiú kollégiumban töltöttük napjainkat. Elég ritkán lehetett hazamenni. Főleg Nekem, Sátoraljaújhelybe. A koliba fekete-fehér tévé volt. Itt közbe szúrom, hogy színes tévét, először Miskolcon láttam, határőr koromban (1975). Kijelöltek kocsi parancsnoknak, hogy vigyünk, vagy hozzunk el valamit a tiszti klubból. A történet szempontjából mindegy. Egy nagy teremben többen is nézték a tévét, valami focimeccs volt. A fiúk bementek, hogy nézzék egy kicsit, mielőtt visszaindulunk a laktanyába. Én is megállok az ajtóban, bár különösebben nem érdekelt a meccs. Nézem, - mi ilyen furcsa? Mondom, a mellettem állónak: nézd már, színes tévé. Mosolyogva felém fordul: hülyiccsél mán! Mit mondhattam erre? – tényleg hülye vagy. Nézz a tévére. Aszongya erre: hát tényleg. Újságolja is a mellette lévőnek. Néztük kicsit és visszatértünk a laktanyába. A történetben, térjünk vissza a koleszba. Rajzfilmen ment: Magyarázom a mechanizmust. Ki, kezdte ezt a mechanizmust? Szabó Kálmán 1968-tól volt a Corvinus egyetem rektora. Jelentős változtatásokba kezdet. A politikai támogatást is kapott Nyers Rezső személyében. Szabó Kálmán 1966-tól kezdődően, a mechanizmust előkészítő, összefoglaló bizottság tagja volt. Mi indokolta az új gazdasági mechanizmus bevezetését? Akkor is hazudoztak. Azt a látszatot viszont fenn akarták tartani, hogy a szocializmust építő magyar ország milyen jól bánik a munkásokkal. Ez bizony sokba került. Nem Nekünk került sokba, hanem az országnak. Mi a kollégiumban jól elvoltunk. Kaptunk enni. Volt hol aludni. És nem került sokba. Arra emlékszem, hogy a havi zsebpénzem száz forint volt. Ez volt akkor a legnagyobb fizetőeszköz. Mint most a húszezres. Azért a politikusaink szívesen ringattak bennünket, és magunkat a jól élünk illúziójában. Ennek érdekében vették fel a hiteleket. Igen ám, de a hitelfelvételek, egyre többe kerültek. Akkor magánbankoktól történt a hitelfelvétel. Az ország, amit Kádár János irányított, nem akarta elkötelezni magát az IMF mellett. Úgy, ahogyan Orbán Viktor sem. Ezzel magyarázta, hogy a háromezer milliárd forintnyi magánnyugdíj vagyont lenyúlta. Megadtuk az IMF-nek, amivel tartoztunk. Mindenesetre, megint gyalázatos helyzetben vagyunk gazdaságilag. A vírus miatt. Utólag elmondható, Kádár pénz felhasználásáról, hogy lehetett volna valamivel megfontoltabb és körültekintőbb. Na, ugyanezt elmondhatjuk, az Orbán pénzköltéséről is. Nyugodjatok meg. Ötven év múlva el is fogják mondani. Igaz akkor a háromezer milliárd forint nevetségesen kis összegnek számít majd, ha nem osztják el a forintot, hogy ne legyenek ekkora számok. Bár, nem érdemes. A fémpénz drága. Olcsóbb nyomni a papírt. Azt gondolom, hogy akkora már a mindenféle koinok lesznek. Aminek meg van az az előnye, hogy már nyomni sem kell. Bemondják, hogy ennyi van, oszt az emberiség elhiszi. -.appa.
